Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

Szombat, 1937. december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 13 Bőrkeztyűt vegyen karácsonyra H ajándékba Höfle kezfyüstöl. Klauzál-tér 3. f&ií naieii naona i> 4.so inh divai neieit P 5.8Ü Az Ady-probléma Irta SIK SÁNDOR* Ady Endre alakja, köztudatban és irodalomban, még ma is: izgató probléma. A költő és a kor, melynek kifejezője volt, ma már a történelemé. A magyarság hajóját más hullámok hányják, az irodalom csarnokai uj irógeneráció szavától hangosak, az Ady-irodalomnak csak címjegyzéke is iveket tölt meg, az Ady-adatok cs tények gyűjtése, kiadása hatalmasan megindult, a tárgyilagos megértés jobbról is, balról is megkezdte munkáját. És mégis, a költő emberi egyénisége, magyarsága, művészi értéke: még mindig alig csendesülő irodalmi harcok középpontja. Az egyik oldalon tiszteletreméltó férfiak, puritán jellemek, nagymultu hazafiak, önfeláldozó nevelők, az Ady-kul túszban bálványimádást, szellemi járványt, lelki ragályt, működésében csak a forradalom és összeomlás előkészítőjének herosztratoszi müvét, benne magában, ha tehetségét ugy, ahogy el is ismerik, legföllebb „a nemzeti szellemmel ellentétes és idegen hatások jármában ferdére nőtt és veszendőbe ment magyar tehetségei" látnak. Ezzel szemben a másik oldalon olyanokat olvasunk, hogy ezek „a kicsinyesség és a Jiozzánemértés jelentéktelen kifogásai", hogy Ady „a világirodalomnak talán legnagyobb lírikusa, a magyar költészetnek Petőfi mellett egyetlen zsenije ,az egyetlen vallásos költő", a „humánum minden irányú átélésében és harmonikus életlátásnak legnagyobb lirikusa az egész világirodalomban". Benne „a magyarság és az emberiség prófétáját" látják, „az életnek napsugárlelkü királyfiát és a halálnak diadalmas leigázóját", és vallják, hogy a magyar ifjúságnak „Ady költészetéből kell megismernie a jövő titkát". Mikor az ember ezeket a himnikus túlzásokat olvassa, önkénytelenül is a primitív vallások henotheizmusára kell gondolnia. Viszont mikor az előbb emiitett aggodalmak sóhajtásait halljuk, minden tiszteletünk, mellett is a legtöbbször lehetetlen elfojtanunk azt az érzést, hogy itt nem Ady költészete egészének, hanem csak egyes, nem szerencsésen, talán éppen tendenciózusan kiválasztott szemelvényeknek ismerete szól, — és fájó melanchólia szállja meg a lelket: ime, azt a tragikus szakadékot, amelyet a történelem titánmarka szakított két generáció között, a legnemesebb jóhiszeműség és a legtisztább hazaszeretet sem tudja áthidalni. Ugyanilyen meglepő ellentétekkel találkozunk költészetének esztétikai megítélésében is. Egyesek ugy tekintenek rá, mint a francia dekadens iskola magyar meghonosítójára, mások szerint maga az egészség és eredetiség. Van, aki szerint forradalmár ujitó, van aki a XVI—XVII. századi népies költészet folytatóját látja benne. Eléggé általános megállapítás, hogy költészete szimbolista költészet; de van egy vélemény, amely szerint egyáltalán nem az. Verseléséről leghivatotabb értői végeszakadatlan vitákat folytatnak. Sokan ma is érthetetlenek vallják; mások nem győznek eleget csodálkozni, hogy valaha is lehettek, * A szegedi irodalomtörténeti tanszékének kivájó papköltő-tanára a most befejeződött félévben fejezte be nagyszabású Ady-kollégiumát, amelyben összefoglaló, széles távlatú rajzát adta Ady Endre egyéniségének és költészetének. Egyetemi előadásai után közöljük most átfogó tanulmányának ezt az érdekes fejezetét, amelyben szinte bevezetőt ad Ady művészetének megismeréséhez és megértéséhez. akik homályosnak' talál'lák". Akárhonnan közelitünk feléje; ellentétes ítéletek disszonanciája zug elénk. A fiatalság pedig — legalább egy értékes része — kineveti a vitatkozó grammatikusokat: az ó számára már nincsen Ady-kérdés, ő már megoldotta a problémát, — persze a maga fiatal módján: szentté avatta a költőt és leborul előtte Kétségtelen: Adyval szemben nem könnyű mentnek maradni az egyoldalúságtól. Az emberi természet sokkal bonyolultabb, mint az emberek óriási többsége sejti és csak a legnagyobbak, a Szent Ágostonok, Danték, Dosztojevszkijek, Prohászkák világítanak be olykor-olykor azokba a rejtelmes mélységekbe, melyek fölött a legtöbb ember naiv sejtelmellenséggel kormányozgatja a maga kis csónakát. Ady azok közül a lírikusok közül való, akik, ha nem is látják a próféták döbbenetes világosságával, de a zseni ösztönös, viziós sejtclmcsségévcl sejtik, borzongják, szenvedik és éreztetik az énnek ezt a titokzatos, ismeretlen vulkanizmusát. Aki erre a vulkanikus talajra követni nem tudja, akinek — akár lelke természetes, egészséges egyszerűségénél, akár szerencsésebb idők harmonikusabb világában egy tengely körül kijegecesedett gondolat- és érzésvilágánál fogva — nem fejlődhet érzéke saját lelkének titokzatos, irracionális fenékíorrárásaival szemben: az Adyt mindig csak egyre tüen, egyéniségének csak egyik oldaláról fogja látni és sem igazi jelentőségét, sem igazi értékét meg nem értheti. Ha minden emberi lélek többé-kevésbé bonyolult, mennyivel inkább az az Ady-féle lírikus zsenié, aki százszoros intenzitással éli az életet és voltakép semmi mást nem is él soha, csak mindig mindenben önmagát! Sokan azzal az elavult pszichológiai babonával próbálják magyarázni Ady ellenmondásait, hogy a zseni szükségképen diszharmóniát jelent. Nem, hála Istennek, vannak harmonikus zsenik is, — az előbb emiitett négy közül három az — de mindenesetre vannak nagyszámmal diszliarmónikusok is és Ady ezek közül való. Lelkének ez a diszharmóniája még fokozza, szinte zavaróvá, nyomasztóvá teszi egyéniségének kavargó komplexségét. Am e bonyolultság magyarázatához még diszharmóniájára sem szükség hivatkozni. Melyikünk nem érezte még magában azt a tragikus kettősséget, amely a keresztény etikának egyik alapgondolata s amelynek Szent Pál adott legklasszikusabb kifejezést, mikor az emberben lakó kétféle törvényről beszél? Kit ne rezzentenének meg II ebbel melancholikus sorai: Da fühl ich micK dann schauernd Wie niemals noch alléin, Und der ich bin grüsst traucrnd Den, der ich könnte sein. Ha minden emberben más az, aki lett és aki lehetett volna, vagyis hétköznapi, durva, többé-kevésbé elrontott énje és az a másik, tisztább, mélyebb igazibb én, amely után legszentebb perceiben támad föl lelkében egyegy tragikus vagy melancholikus sóhajtás, — mennyivel inkább meg kell mutatkoznia ennek a kettősségnek a lírikusban, a zseniben, akinek egész élete nem más, mint egy nagy magamegmutatás. Egy német iró beszél valahol az éjjel három és négyóra közti időről, amikor az ember felriad és a virrasztó vesékig ható realitásában egyszerre máskép lát mindent: önmagát és az életet. A legtöbb ember .azután elalszik újra, másnapra pedig elfelejti az éjtszakát cs folytat mindent olt, ahol elhagyta. Ady az _ az ember, aki fölugrik az éj közepén és leírja nekünk azt, amit az éjtszakai lélck-óra sugallt. Ki mondja meg, hogy a kétféle hang közül melyik az igazi, a nappali-e vagy az éjszakai? vagy talán mind a kettő? De cz a kettős én, — „aki vagyok" és „aki lehetnék" — még nem meriti ki Ady komplexitását. Van még egy harmadik énje is, aki talán nem is volt, akivé a szerencsétlen körülmények, rövidlátó ellenfelek és ártó barátok, szerencsétlen véletlenek és talán legelső helyen saját bűnei és gyöngeségei igazibb énjének ellenéra ostorozzák: a Muszáj-Serkules, a Sátán kevélye: az, amit gőgből, dacból, bosszúból akar, hogy aztán, a vegén, amikor egy világos pillanatban rájön ennek az öngyilkos cs lehetetlen sátánkodásnak képtelenségére, sirva verje a mellét és sirassa elrontott életét. Mindezek talán megsejtetik, mi az oka annak, hogy „Ady Írásaiból tetszés szerint ki lehet olvasni mindent." Adynak az embernek megértéséhez elsősorban ennek a sokrétű mélységnek megértése adja a kulcsot. Lelkisége megértésének hiánya magyarázza meg elsősorban azok állásfoglalását, akik költészetét nem értik és ezért nem is értékelik: de ebből érthető az Advért rajongó irodalom legnagyobb részének érdekes egyoldalúsága is. Azok a bonyolult egymásnak ellenmondó és mégis egymás nélkül egészen meg nem érthető vonások, amelyeknek szövevényére az imént többféle szempontból is megpróbáltam megCsillárt, rádiói „ METEOR Csillárgyárf egyeáárusiíásánál vásároljon 4 lánau ebédlőcsillár P 25 alabástrom be'éitel • Villamos vasaló jótállással p 7.Az összes tipusu rádiókészülékek díjtalan bemutatása, felté'elek. — Kárász ucca 11. Unió könyvecskék érvényesek. Kedvező részleífizetésl Telefon 33-76.