Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-24 / 293. szám

Péntek, 1937. dec. 24. Politikai napilap XDL évfolyam 293. sz. Karácsonyi közgazdaság A hirtelen hidegre vált időben szikráznak a villanykörték, mint cgre szegzett drágakövek ragyognak a csillagok, mesterséges fényben úsznak a kirakatok, a tereken karácsonyfák zöldelnek a platánok helyett, akinek van, bundaprémbe sülyeszti didergő ábrázatát: kétségtelenül benne vagyunk a télben és itt vagyunk közvetlenül karácsony előtt, amely sokáig váratott magára. Nem mintha nem lettünk volna biztosak, hogy naptár szerint az idén is el kell következni karácsonynak, oh nem, nem a naptár szerinti elkövetkezés volt kétséges. De valahogyan a bizonytalanság ködében merült el az idei karácsony. A felnőtt gyermekek elfelejtették kiskoruk emlékeit, mikor izgatottan számolgatták, hogy még hányszor alszanak, amig csakugyan eljön a szeretetnek várva várt ünnepe. A keresztény világnak legpoérikusabb és legmélyebb értelmű ünnepe a karácsony. Külsőségei nagyon megváltoztak országok és földek szerint, mióta a betjehemi csillag sötétlő ege alól elindult hóditó útjára. Vannak, ahol pálma és cipruslombok ékesítik karácsonykor az örök nyárban élő emberek hajlékát. Erre mifelénk és még északabbra a tél ünnepe lett belőle, amelyhez hozzákapcsolódik a hónak, hidegnek és a külső időjárás zordságával szemben védelmet kereső és a védelmet az otthon melegénél megtaláló családi körnek a képzete. Az egyenlitőtől délre, ahol a sarkcsillag helyett a déli kereszt ragyog a mélyen kék égnek a boltozatán, nyári vidámság és túláradó élet boldogsága sugározza be o karácsony ünnepét. De egyben mindenütt közös a karácsony ünnepe, amelyet külsőleg is kifejezésre akarnak juttatni s ebben a vonatkozásban a karácsony az ajándékoknak, az egymás megajándékozásának ünnepe. A közelgő, sőt mar közvetlenül a kapu előtt álló ünnep misztikus hangulatában nehéz higgadtan elemezni ezeket a nagyon is józan, sőt majdnem prózai mozzanatokat. Pedig a valóság az, hogy karácsony éppen az örömet kifejező és az ajándékozást magával hozó jellegénél fogva világszerte a közgazdasági életnek egyik rendkivül fontos tényezőjévé nőtte ki magát. A karácsonyi üzlet fogalma egyformán fontos a gazdasági élet számára, akár a genfi óragyárosok, pforzheimi ékszerek, nürnbergi gyermek játékkészitők állítják fel üzleti esztendejük mérlegét, akár a Covent Garden élelmiszerkereskedői kalkulálják ki a magyarországi és írországi pulyka és a Kanári-szigeteken termett déligyümölcsök órait, akár pedig a magyar iparosok és kereskedők lesik aggódó szorongással a vevő ő felségét, hogy meg fogja-e tisztelni látogatásával műhelyüket és üzletüket. Most már csakugvan itt vagyunk közvetlenül, sőt legközvetlenebbül karácsony előtt és megállapíthatjuk, hogy az idei karácsonyi üzlet a nyilt árusitási üzletek nagy részében nem vált be ugy, mint aminő reménységekkel az érdekeltek elébe tekintettek. Huszonnégy óra alatt javulhat még a felálb'tott mérleg, de alig hihető, hogy ez a javulás olvan legyen, hogy a csalódás serpenyőjét teljesen a megelégedés és öröm oldalára billentse át. A közhangulat valami fásultsággal nézett az idd karácsonv elébe, ami annál sajátságosabb, mert az esztendő gazdaságilag nem volt kedvezőtlennek mondható, sőt bizonyos kétségbevonhatatlan jelek, igy a vasút, posta és tűviró forgalmának emelkedése, a teherforgalom növekedése a gazdasági élet határozott javulását bizonyítják. Mi hát akkor annak a sajátságos jelenségnek a magyarázata, hogy ez a javulás éppen a karácsony üzlet alakulásában nem jut kifejezésre? A mi véleményünk szerint a magyarázatot ott kell keresni, hogy a javuló konjunktúrával velejáró drágulás legerősebben azokat a fix fizetésekből élő és szabad értelmiségi pályán működő kategóriákat sújtotta, amelyekben legerősebben van kifejlődve a társadalmi kötelezettségek tudata. Ezeknél a rétegeknél a csekély, csak szimbolikus jellegit fizetésjavitást és az esetleg nyújtott karácsonyi segélyt és remunerációt felemésztették az életfenntartás megnövekedett költségei s a mód, ahogy ezt a fizetésemelést és karácsonyi segélyt igen sok esetben kanták, nem nélkülözte a ke«=erü szájíz érzését. Hogy legyen kedve a szegény embernek költeni és ajándékokat vásárolni, mikor látja, hogy a gazdagok, akik százezres jövedelmeiket külföldön nyaralják és telelik el, akik kétszeres és háromszoros javadalmazást élveznek egyszeres munkáért, még a panaszkodás jogát is kisajátítják előlük? Tisztán gazdaságiakra átfordítva ezeket a megállapításokat, azt is lehet mondani, hogy egészségesebb a közgazdaság kialakulásóra és a karácsonyi üzlet kifejlődésére, ha száz embernek van egyenkint tízezer pengője, mintha tiz embernek van egyenkint százezer pengője. Ezért tudja az okos iparos és kereskedő, hogy a köz- és magánalkalmazottak emberi módon való fizetése, az intellektuális foglalkozást űzők helyzetének javulása neki is legsajátabb érdeke, mert ez az a pénz, amely nem denaturálódik, hanem teljesili természetes hivatását, forgalmat teremt és megtermékenyíti a gazdasági élet egész mezejét. Közgazdasági tankönyvekből sok minden hiányzik, amire csak az élet tanít meg bennünket. Közgazdasági tankönyvekben például az sincsen megírva, •hogy jó les hetik a falat akkor is, ha nem másnak a szájából szedte ki valaki. De az ilyen igazságokat tanítja a közelgő nagy ünnep és a karácsonyi közgazdaság tudománya. Elkeseredett harc tombol a kínai frontokon Ujabb Incidensek a japánok és amerikaiak között London, december 23. Tegnap éjszaka váratlanul minisztertanácsot tartott , az angol kormány. A tanácskozás egyetlen tárgya a távolkeleti helyzet volt. A minisztertanácson a News Chroniclc szerint megegyeztek abban, hegy Japán magatartása miatt növelni kell a lávolkeleli angol tengeri haderőt, az egész Földközi-tengeri flotta odaküldéséről azonban nem lehet szó. A jelek szerint csak könnyű egységeket vezényelnek a Távolkelctre. Londonban belátják, hogv csak az USA tengeri haderejével leliet flottatüntetést rendezni Japán ellen. A Daily Express szerint a minisztertanácson az a vélemény alakult ki, liogv Angliának nem szabad olvan lépést tenni, amely gyengítené helyzetét Európában. Sanghai, december 23. A japán csapatok három hadoszlopban nyomulnak előre Hangcsau irányában. A kinaiak meglehetősen erős ellenállást tanúsítanak. Hozzáfűzik, hogy a japán csapatok lehetőleg kímélni akarják a város nagyértékü műkincseit. Hangcsau volt a a kinai birodalom fővárosa. A japán főkonzul felkérte a konzulátusi testület tagjait, figyelmeztessék a külföldi állampolgárokat, hogy a lehelő legrövidebb időn belül távozzanak el Hangcsauból és környékéről. mert ott rövidesen ütközet lesz. Mint Nankingból jelentik. Hangcsau ellen 3 japán hadosztály nyomul előre. A japánok véres küzdelmek után benyomultak Csangába, ahol heves uccai harcok tomboltak. A japán főhadiszállás jelenti, hogy a kinai ellenségeskedések megkezdése óla összesen 600 kinai repülőgépet pusztítottak el, közöttük Sri szovjetgyártmányu gép volt. Az erdélyi magyar párí kél uj mandátumot szerzel! a romániai választásokon Bukarest, december 23. Annak ellenére, liogy csütörtökön délig még mindig nem tették közzé hivatalosan a romániai választási eredményeket, az eredményt már mindenki tudja és már hozzá is kezdtek a beavatottak a mandátumok elosztásához. Tekintet lel arra, hogy a mostani választáson egyik párt sem szerzett negyvenszázalékos többséget, a központi választási • bizottság előreláthatóan ügy határoz, hogy a töredékpártok is megkapják számarányuk alanján kiiáró mandátumokat. Eszerint . az uj képviselőház összetétele valószínűleg a következő lesz: Kormányblokk 146 Nemzeti Parasztpárt 84 Codreanu-féle Vasgárda 66 Cuza—Goga 84 Magyar Párt 15 Liberális disszidensek 15 Radikális Parasztpárt (\Tunian) 7 Agrárpárt (Argetoianu) 5 Német ellenzék (nácik) • 3