Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-03 / 276. szám

Péntek', 1937. december 3; DÉL MAGYARORSZÁG 3 Letartóztatták a szombathelyi rendőrkapitányt, aki elköltötte a büntetéspénzeket Szombathely, december 2. Fekete. Lajos szombathelyi rendőrkapitány bűnügyi botrányáról kiderült, hogy a rendőri bün'.etőbiró súlyos szabálytalanságait már hosszú idő óta folytatta. Fekete Lajos4 mint büntetöbiró a fclck'ől a pénzbüntetéseket azonnal inkagszdlta azzal, liogy a összegéket ő majd csekken beküldi a kincstárnak. A pénzt nem ad'a fel. hanem saját céljaira fordította. A botrány t az egy ik fél robbantotta ki: tiltakozott az ellen, hogy másodszor is behajtsák rajta azt a büntetéspénzt, amit a büntető rem'őrbirő kezeihez már régen befizetett. A megindult vizsgalat során azután kiderült, hogy rengeteg fél fizetett a rendőrkapitánynak, aki ezeket az öszazegeket megtartotta magának. A panaszosok legMEGLEPETES VEVŐINKNEK! Különleges szingyapjukból duplasodratu fonallal készült divatmintás uri strapa- és sporíruhaszöveteink egy részét 140 cm. szélességben, mélyen leszállított árban méterenként csak P 10-80 adjuk el. Gyárt tartóssági garancia minden méterért. f TRUNKHAHN POSZTÓGYÁR BUDAPEST IV., I'rohászka Ottokár ucca S. (az Egyetemi templommal szemben) és VI., Teréz körút 8. (az „Abbázia" közelében. l'.dCkrc minta..at sa/reien kUldUnk. nagyobb része, amikor megsejtette hogy bűnvádi útra akarják terelni a dolgot, a megtévedt rendőrtiszt mellé állt és sokan vállalták az öszszeg ujból való megfizetésé/ Azonban voltak olyanok is, akik fenntartották, hogy már régen befizették büntetéspénzüket. Az ügyről jelentést tettek a vidéki főkapitányságnak, megindult a vizsgálat' é.s tegnap a szombathelyi ügyészségen Fekete Lajost előzetes letartóztatásba helyezlek. Szeged 16 díszpolgára Oltványi prépo»ttól Szent-Györgyi A'bertig (A Délmagyarország munkatársától.) Szegednek szerda óla két éló díszpolgára van: dr. Szent-Györgyi Albert professzor és dr. G1 a-t t f e í d e r Gyula megyéspüspök, akii 1935. januárjában választott díszpolgárává Szeged városa. A három év előtti díszpolgárválasztással egyszerre két tiszteletbeli polgárral bővült a szegedi díszpolgárok sora; ehhez ugyanis Glattfelder megyéspüspökön kivül Gömbös Gyula miniszterelnököt is díszpolgárává választotta Szeged. A város eddig nem sok díszpolgárt avatott. A levéltár régi iratai arról mesélnek, hogy a szerdai diszpolgáravatást is beleszámítva — összesen tizenhét díszpolgárt választott Szeged. A három év előtti diszpolgáravatáson kivül, 1930-ban volt diszpolgáravatás a szegedi városházán, 1930. október 21-én, gróf Klebelsberg Kunót választotta Szeged díszpolgárrá „azokért az érdemekért, amelyeket az ország kultúrájának évszázadokra kihaló előmozdításáért és Szeged újjáépítése érdekélten kifejtett". Ezt megelőzően egy évvel, 1929-ben gróf Andrássy Gyulát választották díszpolgárrá, 1923-ban pedig gróf Apponyi Albertet tüntette ki a város a díszpolgári diplomával „azért az önzetlen munkásságáért, amelyet az ország érdekében kifejteit." A világháború kitörése óta mindössze Itat díszpolgárt avatott Szeged és 1860-tól 1914-ig tizenegy diszpolgán álnsztás volt. A békeesztendők legutolsó díszpolgára vatására 1914."feléjén, került sor. ekkor Kossuth Ferencet választotta díszpolgárává Szeged közgyűlése a kereskedelem fejlesztését célzó nagyjelentőségű munkásságáért. Érdeklődésre, tarthat számot azok névsora, akiket 1860. óta választoltak meg Szegeden díszpolgároknak. A névsorban az első helyen szerepel: Oltványi István prépost lakosságának szabad akaratából megválasztott díszpolgára, mert sajnos, voltak — másféle ..díszpolgárok" is a város történetében... éFzek az idők azonban a szabadságharcot kövrtó évekre estek, amikor kényszerből, felsőbb nvomásra kellett egves urakat, köztük Bach Sándor osztrák belügyminisztert, a hírhedt ,-Bach-korszak" megtestesítőjét, ..tiszteletbeli polgároknak" megválasztani Szegeden is.) Á második valódi díszpolgári diplomával 1868-ban Szeged gróf Zicbv Jenő képviselőt tűntette ki. 1875-ben Ghiczy Kálmán minisztert választják meg díszpolgárnak, ő volt az első miniszteri díszpolgár. 1884-ben, egy évvel a városháza építkezésének befejezése után J.cchncr Ödön építészt választja díszpolgárává Szeged, 1S93ban Jókai Mórt tüntették ki a díszpolgári oklevéllel. 1891-ben W e k e r 1 c Sándor miniszterelnök vette át nagy ünnepség közepette a város díszpolgári diplomáját. „A magyar nemzet közjavára édes hazánk felvirágoztatására, közvetve a város fejlesztése körüli munkájáért". választja Szege:! díszpolgárává AVekerlét. üt esztendővel később, 1899-ben Magyar Gábor piarista rendfőnököl a szegedi nevelés- és oktatásügy fejlesztéséért választják meg díszpolgárnak. 1905-ben Kállay Albert főispánt választotta Szeged a diszpolgarai sorába, egy ev ntulva újra diszpolgáravatásra jönnek össze a városatyák és Thqlv Kálmánt tüntetik ki a diplomával, a város ügyeinek előbbrevi teléért. 1909-l>en Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kapja meg a díszpolgári oklevelet. A tizenhét szegedi diszpolgár közül: egy püspök. keltő miniszterelnök, hét miniszter, rgy tudós, egy képviselő, egy irő. egy építész, kettő pap és egy főispán. Bizonyára más magyar város is dicsekedhet a díszpolgárai között ilven névsorral, azonban Nobel-dij jal ékesített díszpolgára csak Szegednek van. H. M. TOKZILE a fekete apáca a leőnagijobb szombaton « missziós film i Korzóban 411 A'em kívánunk diktátorát látni, amiből anarchia lesz, a diktatúra nem eguéb, mint felelőtlen tanácsadók nralma a felelős tanácsadók delijeit «t Lázár igazságügyminiszter záróbeszéde a felsőházi reform vitájában Bndapest, december 2, A képviselőház csütörtökön befejezte a felsőház reformjáról szóló javaslat általános vitája), Yázsonyi János szólalt fel elsőnek. Hangoztatta, hogy az utóbbi időben felekezeti és faji problémákat doblak i>c a közéletbe és állandóan a gyűlölködés, izgatás, uszítás jeleit látjuk. A legtöbb kulturáltamban demokratikus rendszer uralkodik. Demokrácia uralkodik Svédországban, Dániában, Hollandiában... Buchinger Manó (a jobboldal felé): Maguk csinálják azt az agitációt, amit a kultuszminiszter tegnap a parlamentben megtagadott. Sztranyavszky elnök Buehingcrl rendreutasítja. Ma ős mindennap Etsí er fanny Kőszorcplők : Cllfan Hawvey, WUly Birgel 69 11. MfibUts 5. 7. 9 VIKI Széchenyi Mozi Mindennap Bónyi Adorján páratlan vígjátéka. — Rózsahegvt. Bár nnv. Jávor. KciTto«íl» i.orzó Mozi Péniek Az ismoretlen kafona hősi feposza. Rohamcsapat ei^rel 5, 7, 9 V á k s o n v i János; Nagy értéket jelentene, Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-dijas tudóst a felsőház tagjává neveznék ki. Különös, hogy amikor a királyi család tagjai törvényes jogon tagjai a felsőháznak, az utolsó törvényes magyar király fiát plakátokon, röpiratokon útszéli hangon lehet gyalázni. B a j n i s s Ferenc a forradalmi, időkről beszélt, mire Rupert Rezső igy kiáltott közbe: — Kérdezze meg Festetics Sándor grófot » forradalmi időkről. Rajniss Ferenc: Akik azt állítják, hogy ma ugy készül a forradalom, mint 1918-ban, azok tudatosan hazudnak. Lehetetlenség ma Magyarországon forradalmat csinálni. A baloldalon heves ellentmondások hangzanak, Buchinger Manó papírlapot lobogtatva a kezében, ezt kiált ja: Itt van Makkai János cikke, amelyben egészen mást irt Ra jniss Ferenc arról beszél ezután, hogy az alkotmányvédelem hatalmas tábort kapott, • Rassay Károly és S z é c li e n v i György gróf az alkotmány védelmében mondottak ;tt nagy beszédeket. Érthetetlen az az idegesség, amely az alkotmány védelme körül tapasztalható. Egyetért Rassay Károllyal. hog\ a ma igazsága holnap gyakran tévedés, de kérdi, hogv ilyen munkamódszer mellett a parlament