Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-23 / 292. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök', 1937. december 23. Borsalinó Antica Casa m^Stefn Péter Férfi d'vafsAlak dus válasttékben egyedárusflónM, Kárász-u. 14. ft D«Im igy.rorgxég ragíny* MÉGIS ÉLEK el. >u»Ttabőwyat fUmír, Jensen kapitányi még Abderrahman se tud­ta megmenteni. Nagy kár a kapitányért. De legalább nem adta olcsón az életét. Minden­egyes légionistáért drágán fizettek az ara­bok. Őérte különösen ... Laurent ekkor még élt, ez bizonyos... Az is azután volt, azzal a fekete szakállas óriással... jaj, csak az ne lett volna ... vagy nem is volt ?... álmod­tam? nert>! nemi valóság volt az, bizony, va­lóság ... ilyenkor nem lehet tétovázni: vagy le, vagy 6, harsogja valami és ha már erről van szó, természetesen inkább ő... az élet­ösztön az önvédelem jogán, százszor inkább ő... a szurony előrelendült s forrást fakasz­tott a hasában... ki' tehet róla?..: muszáj volt, mégis rémes... — Hideglelősen vaco­gott, rázkódott, hogy nyikorogni kezdett alat­ta az ágy. Kezét kihúzta a takaró alól és meg­nézte: nem véres-e? — A szoba minden sar­kából érdeklődéssel figyelték mozgolódását. Hat hét után vették le fejéről a kötést: a felrepesztett csont rendesen összeforrott, csupán egy diónyi, újjal kitapintható mélye­dés maradt vissza a fejsebből és egyelőre még gyakori szédülések. Tüdejével azonban bajok voltak. A szúrás helye állandóan geny­nyezett, — az orvosok szerint Isten vigyá­zott rá, hogy nem baloldalon érte a tőr, mert akkor pontosan szive közepét szakította volna keresztül — sokat köhögött és csú­nyákat köpött. Sebesülésén kívül egyéb hi­bának is kellett lenni a tüdejében; ezt abból sejtette, hogy belgyógyászok is vizsgálták s minden vizsgálat végeztével sokáig tanakod­tak, aztán uj gyógyszereket írtak elő. A sok­mindenféle szirupon kívül, külső kezeléssel is próbálkoztak, amelyek közül a szivás se­gített mindig legtöbbet. Ez abból állt, hogy spirituszlángnál felforrósítottak tiz-tizenkét poharat és ezeket a forró üvegeket rányom­ták egyik nap a hátára, máskor pedig a mel­lére s mindaddig rajtahagyták, amig a felszí­vódott bőr sötétlilára nem színeződött. Elek először megijedt ettől a furcsa gyógvmódtól, — még kék láng pislogott a poharakban, amikor egymásután mellkasára szorította őket ©z ápoló —, de hamarosan megszokta és ha véletlenségből elfelejtették, már kövételte. A szívások után rendszerint megkönnvebbült, a mellében lévő feszülés kiengedett, átme­netileg iobb lett a közérzete. De csak átme­netileg. Estére újra lázas volt, éjszaWa izzadt, legnagyobbrészt ülve virrasztotta át az éjje­leket, fuldoklott s köpőcsészéjében mind több lett a vér.. Egyszer aztán a doktor keresz­tet ratzolt lázlupjára, jó kövér, látható keresz­tet. Elek rögtön tudta, hogy a köpetvizsgá­lat eredményét jegyezte be. Olvan magából kikelten kapott az orvos karjához, mintha egészségét akarná tőle számonkérni. Egy pil­lanat s nyomban lezuhan onnan a magasból az 0 kereszt és agyoncsapja. Torkán elcsú­szott a sző, amint kérdezte: pozitiv? — A doktor bólintott. Mielőtt Elek újabb kérdé­sekkel ostromolhatta volna, nagy igyekezet­tel kezdte vigasztalni; leült az ágy szélére és beszélt, beszélt. — Nem szabad csügged­nie, fiam. A fiatal szervezet ellenállóképes­sége óriási. Megfelelő életmód mellett a tü­dőbaj ... izé, hogyan mondjam csak... Na, na, legyen erősebb, fiatalember... Egyszó­val, ahogy mondtam: megfelelő környezet­ben rendbe fog jönni. Mór gondoskodtam is, hogy felülvizsgálásra kerüljön. Majd szépen elmegy Oránba, pór hónapot ott tölt a ten­gerparton, tiszta, pormentes levegőn... fi­nom, sós, tengeri levegőn, a beteg részek el­meszesednek és .., — Elek azt hitte, most nyomban meghal. A doktor ugyan beszélhe­tett, simogathatta, nem érezte, nem hallott semmit. Mintha tényleg rádőlt volna odafent­ről az a kereszt és mind a temetők kereszt­| jei s a betegszoba mindenestől, — süket volt és vak; józansága úgy elszakadt, mint hegedűn a húr. Minden egybefolyt: — pozi­tív köpetem van, tüdővészes vagyok, alá­szolgája, bevásároltam, készen vagyok, meg fogok dögleni ,igen, igen, bedöglöm, nemso­kára, Jensen kapitány és Sztyepán és a töb­biek, azok meghaltak,, én így, mikor? med­dig tart egy ilyen döglődés? megfelelő élet­mód mellett... hülyeség 1... nahát, amit ke­restem, íme itt van, tessék, itt van, alászol­gája, Kamilla, apa, anya, Vizváry mama, tanti... mindennek és mindenkinek alászol­gája, máma még csak a kórlapon meredezik kereszt, de lesz ez másképpen is, lesz, nem baj, ha másképpen lesz, az volna baj, ha so­PfiRISI NAGY ÁRUHOZ RT. izbqcd. csei'onscx éli kiss uccu sarok Karácsonyfára Arany, v. ezüst szinü kötöző zsinór 1 orsó —.12 Angyalhaj 1 doboz —.12 1 csomag csillagszóró —.12 Ezüst szinü Iametta boá —.11 Ezüst szinü Iametta disz —.11 Szines, v. fehér karácsonyfa gyertya 10 drb " —16 12 drb éghetetlen karásonvfadisz —.21 Üveg karácsonyfa csúcs —24 Gyertyatartó 6 drb -.24 Arany, v. ezüst szinü Iametta 6 levél —24 Karácsonvi képes levelezőlap 8 drb —.24 Asbest hó 1 doboz —.24 Karáesonvi csokoládé füffgelék 10 dkg —.48 1 doboz 25 drb csokoládé karácsonyfadísz — 48 öntöttvas ka ráesőn vfaállvány P 2.08 Karácsonyig minden nap 7 óráig nyifva. Ariási választék minden elképzelhető gyermek­játékokban. —' Vételkényszer nélkül kérjük megtekinteui karácsonyi játékkiállitásunkat emeleti helyiségeinkben. káig tartana, ne is fáradjanak az orvosok, minek? Kamilla, kislányom, pá, pá, nekem holtomig kislányom maradsz, pá, pá, temes­sük el az álmokat, aztán majd engem is el­temetnek, pozitiv köpetem van, kezüket csó­kolom édes szüleim, ne kísérletezzenek a doktorok, a tüdővész úgyis erősebb náluk..! — rettentő ernyedtséget érez, inge csupa víz; szive üres, mint a kirabolt kamra. Feküdt, mozdulatlanul feküdt, sóhajtozott és készült a halálra. Mint akinek meg vannak számlálva napjai. Kezelő-orvosa hasztalan tanácsolta, hogy jó volna, ha felkelne, hi­szen így végleg elgyengül, — menjen le a kertbe, sétáljon, mozogjon, kell ez, higyje el, nagyon szükséges, különben még súlyosab­ban megbetegszik, — nem fogadott szót. Végre a kórházigazgatónak kellett kiparan­csolnia az ágyból. Do sötét gondolatait, re­ménytelenségét azért a napfény se oszlatta el. Mind olyan dolgokat csinált, melyek ár­talmára voltak egészségének. Ugyanúgy ci­garettázott, mint azelőtt, kettesével-hármasá­val lépte át a lépcsőket, olykor teletorokkal énekelt s közben köpte a vért. Ha úgyis ha­lólra van Ítélve, csak teljesedjen be sorsa minélelőbb. Egyszer a kertből jövet meglát­ta, hogy az ápolók a fertőzők osztályára nem viszik be az ebédet, hanem csupán belökik az ajtón; nyilván nem mernek beljebb kerül­ni. Odabent tifoidos betegek szenvedtek: Most volt az ideje ennek a ragályos, igen veszedelmes betegségnek. Az esőzések meg­szűntével, mikor beköszönt a szárazság s a talajvíz hirtelen süllyedni kezd, Afrikában év­ről-évre összeszedi a maga áldozatait a ti­foid. Nagyon hasonlit a hastífuszhoz. Az osztály zsúfolásig volt betegekkel, ezt Elek már előzőleg hallotta. És aki figyelt s nem kerülte el messzire a folyosót, ahogyan a parancsnokság elrendelte, azt is hallhatta, hogy a becsukott ajtó mögött ideglázban sínylődő nyomorultak üvöltenek. A két ana­mit szolga sárga fajtájuk jellegzetes vigyor­gásóval és a megszokás természetességéve! rúgta be nekik a keskeny ajtónyiláson a so­vány ételt; tehát alighanem mindig így csi­nálták. Leves, forralt tej és pépes kása vo.it az ebéd, fele kiloccsant a padlóra. Az ápolók vihogtak. Elek mindkettőt egyszerre ragadta nyakon. — Miért nem mentek beljebb? Mi­ért nem porcióztok rendesen? — rivallt rájuk". Az anamitok zavartan lapítottak, nem is sej­tették, hogy valaki felfedezheti pozságukat. Egyszótagos anyanvelvükön próbáltak men­tegetőzni. — Franciául beszéljetek, komisz kutyák! — Nehezen engedelmeskedtek, ak­kor is csak az egvik. — Bemenni?... au... nem bemenni, bent járvány, meghalni —« mondta és vacogott a félelemtől. — Az or­vosokkal be mertek menni? — Muszáj. —» (Folyt, köv.) Telise meo mwaimal Axel Munthe: San Mickele regénye I—II., fél­bőrbe kötve 2.50. Petőfi összes költeményei di­szes egészvászonba kötve, ára 1.40. Mesésköny­vek és képeskönvvek 50 filléres egységárban kap­ható Hungária öWrörium „H nisszue" KigyO ucca 6. Több mint félszáz portrét közöl a DélmagyarorsszáLg karácsonyi könyve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom