Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-23 / 292. szám

Csütörtök, 1937. dec. 23. Háború nélkül! Az angol miniszterelnök karácsony előtt valóban karácsonyi szavakat mon­dott Anglia céljainak imegvalldsiára. Anglia célja, — mondotta — a világ sérelmei­nek elintézése háború nélkül. Te­hát soha többet háború, de ehhez ez kell, hogy soha többet séreleml Vi­gasztaló szavak ezek, melengető, csillogó il­lúzió kifejezői, de vájjon többek-e zengő szónál és pengő cimbalomnál ? Nemzetek sé­relmei gyakran idéztek elő háborúkat, de nem voltak-e háborúk sérelmek nélkül ? Ne le­gyen sérelem, az igaz, helyes és bölcs kíván­ság, de talán Spanyolországban azért öldök­lik egymást az emberek, mert sérelem érte a spanyol nemzetet s vájjon — hogy köze­lebbi példákra ne hivatkozzunk, — Japán azért támadt Kinára, mert Kina részéről sé­relmet szenvedett? Vannak háborúk, me­lyeknek forrása az elszenvedett sérelem, de vannak háborúk, melyeket a hódítás vágya indit el véres utjain. Vannak háborúk, me­lyek azért kezdődnek, mert nagy az ember­felesleg, nagy az árufölösleg, vagy azért, mert a belső nyugtalanságot háborít nélkül lecsapolni nem lehet. Voltak már háborúk, melyeket azért üzentek meg, hogy a belpo­litika problémáiról eltereljék a figyelmet s volt már példa arra is, hogy háborút csak azért kellett indítani, hogy a szóhoz jutó ka­tonai uralom védje meg a roskadozó hatal­mat. . 1 Ha Anglia miniszterelnöke hazájának nem­zetközi hivatását azokkal a gyönyörű szavakkal fogalmazta meg, hogy hábpru nél­kül intézzék el a viláer sérelmeit, akkor gon­dolni kell aZnkra a háborúkra is. melyeket a rablásvágy öltöztet himes zászlókba s me­lyeket a gazdasági önzés vesz körül álnacio­nalista jelszavak gőzével. Még az az elérhe­tetlen cél sem elég, hogy ne legyenek sérel­mek, még az is kell, hogy legve" olyan nem­zetek fölötti hata'om, amelyik minden ál­lomra és minden uralmi szervezetre rá tudja kényszeríteni a nemzetközi erkölcs tisztele­tét. De elsősorban mégis az kell, hogy n e legyenek sérelmek. Ámde nem elég gyakorlati feladat annak belátása, hogy a sérelmeket háború nélkül is meg lehet szün­tetni, ha ezt a belátást nem követik tények. A mai eurónai nyugtalanság nem utolsó sor­ban annak következménye^ hogy a sérelmek még akkor is orvosolatlanok, amikor már ta­gadni sem lehet tovább okozásukat. Mert a sérelmek vádjával szemben első védekezés a tagadás volt. Hol vagyunk már attól ? Ki meri még azt a vakmerőséget állítani, hogy például a középeurópai rendezés az elnyo­mott nemzetek felszabadítása volt. Millió­kat „szabadítottak" fel más uralmak alá ren­delve, de közben milliókat vetettek rabságra. Országrészeket szabdaltak le arról a testről, mellyel egy évezreden ke­resztül .volt összenőve s egy ezredéven ke­resztül a vér pályája, az idegek útja, az iz­mok rosta kötötte össze az egy test tagjait. Ez nem volt sérelem ? S "em volt sulyos sé­relme nemcsak a testnek, melyet amputáltak ,s nemcsak a tagoknak, melyeket levágtak, — de nem volt ez sérelme a nemzetközi erkölcsnek s az államhatalmak fölött élő igazság szellemének? Bölcs, józan, szinte evangéliumi szavak hirdetik most azt Poliílkai napilap hogy a világ sérelmeit háború nélkül kell megszüntetni, de akkor ne csak hirdes­sék ezt a szavak, hanem teremtse is m e g a bátorság, a belátás a nemzetközi ér­dek s az erkölcs jóvátételt követelő paran­csa. Az angol ellenzék, — őfelsége ellenzéke, — nevében beszélő szónok azt mondotta ab­ban a beszédeben, amire Anglia miniszterel­nöke felelt, hogy Angliának egyik nagy tá­masza a világ kisebb népeinek jóindulata. Mi, akik a világ kisebb népeihez tartozunk, csak tapsolni tudunk ennek a megáHapitás­nak. Meg kell köszönnünk azt a nobilitást, ami ezekben a szavakban megnyilatkozik. A világ leghatalmasabb állama is érzi azt, hogy a kisebb népek jóindulata milyen támogatást jelent számára is. S mi magunk is valljuk, hogy sokkal többet kell bíznunk Anglia igazságszeretetében és békevágyában, mint amennyire bizhatunk légvédelmi intézkedé­seinkben s vérző határaink biztonságában. A kisebb népek jóindulata nem azért fordul Anglia felé, mert hadihajói uralják a tenge­reket s mert pénzügyi ereje diktálhat a nem­zetközi piacnak, hanem azért, mert A n ­Bukarest, december 22. Szerdán délben még mindig nem hozták nyilvánosságra a véres terrorral levezetett romániai választások ered­ményét, de már meg lehet állapítani, hogy előreláthatólag a Tatarcseu-kor­mány kisebbségben marad. A választás során az összes ellenzéki pártok előretörtek. A terrort különösen a magyarpárt érezte, a választók példátlan eljárásoknak voltak alávetve. Kiskükiillő-megyében több magyar községet azon a cimen, hogy járvány van a faluban, drótakadályokkal veitek körül. A Timpul szerint a kormánypárt a szavaza­toknak csak 38.77 százalékát kapta, a nemzeti parasztpárt 2154 százalékot, a vasgárdisták előretörlek és a szavazatok 16.3 százaléka iu­tolt nekik, a keresztény nemzeti párt 8.55, Bratianu pártja 3.74 szavazatot kapott. A Ma­gyar Pártra a szavazatok 3.77 százaléka esett, vagvis 97.220 szavazó adta le voksát. Délután hivatalosan is közölték, hogy a Tatarescu-kormány nem kapta meg a szükséges többséget, a szavazatok 40 százalékát. A választások során a szélsőiobboluwi cso­portok országszerte véres merényleteket kö­vettek el. Igy egv Cuzista-csoport revolverrel rálőtt Bratianu Gliert'hera, akit azonban nem értek a golyók. Általában mindenhonnan je­lenteitek lerroreSelekménveket, sokszor a ka­tonaságnak kellett közbelépni. t A karhatalom minden esetben fegy­veres csoportokkal találta magái széniben. A kormány vereségét a belügyminisztérium igyekezett az utolsó XIII. évfolyam 292. sz. gliától az igazságtalanságok megszüntetését, a sérelmek elle­"ní védelmet s a jog uralmának restaurálását várhatja. S Angliának, bármily hatalmas is, ezt a jóindulatot meg kell találnia továbbra is. S ennek egyetlen módja az, ha a cselekvések valutájára vá'tja át a szónoklatok devizáit. Anglia miniszter­elnöke olyan ígérvényt bocsátott ki a világ békéjére intézvényezve, amelynek szivesen leruink elfogadói mindnyájan. De akkor azt kérjük és azt sürgetjük, hogy ennek az igét­vénynek a cselekvésekben legyen meg a fe­dezete is, mert ha nem lesz meg, akkor nagyon hainai kiapad a jóindulatnak az a for­rása, amit Attlee őrnagy az alsóhaz va­lamennyi tagjának tapsai közben jelentett ki Anglia legnagyobb támaszának. A viiág leg­nagyobb hatalma vessen véget a háborúnak, de hogy a háborúnak véget vethesse.*, elő­ször szüntesse meg a sérelmeker. Ezt a progTamot, ezt az Ígéretet ugy fogad­juk, mint Anglia karácsonyi aján­dékát, amivel a kisebb népek s a sérel­meket szenvedő országok számára szerez örömet, nyugalmat és békét. percig titkolni és mindig azt hozta fel a ha­logatás okául, hogy több vidéki választókerü­letből „hófúvás miatt még nem érkeztek be a szavazásról felvett jegyzőkönyvek1', más ke­rületekben pedig még számlál ják a leadott sza­vazatokat, a beavatottak azonban már sejtet­ték, hogy a kormány vereséget szenvedett. Az eddigiek szerint a kormánypárt együtte­sen Va jda-Voevod román frontnak neve­zett pártjával, továbbá Jorga tanár és a né­met nemzetiségi kisebbséggel együtt 160 mandátum fölött fog rendelkezni, a nemzeti parasztpárt­nak körülbelül 80 mandátum jut, Zelea Cod­reanu pártja mintegy 75 szavazattal jut be a parlamentbe, a Goga-Cuza-féle párt legjobb esetben 38 mandátum fölött fog rendelkezni, a magyar pártnak az eddigi nyolc mandátum helyett előreláthatólag 12 mandátuma lesz es Bratianu György uj liberális pártjának kö­rülbelül 12 mandátuma. A többséghez a kamarában legalább 191 mandátum kelj s ebben az esetben az ellenzék 193 szavazat fö­lött rendelkeznék. Ha sikerülne Tatarescu mi­niszterelnöknek koalíciót létesiteni a Gogn — C.uza-félc párttal, ami nagyon kérdéses, akkor í csakhogy éppen néhány szónyi többsége le­helne az uj parlamentben. A szenátorválasztások romániában Bukarest, december 22. Szerdán reggel kez dódtek meg Romániában a szenátorrá! aszíá­A Tatarescu-kormány veresége a román választásokon 1 Nem kapta meg a többséghez szükséges 40 százalékot - Szerdáig titkolták a feltűnést keltő vereséget 12 mandátumot szerzett a magyar párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom