Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-23 / 292. szám

Csütörtök, 1937. dec. 23. Háború nélkül! Az angol miniszterelnök karácsony előtt valóban karácsonyi szavakat mondott Anglia céljainak imegvalldsiára. Anglia célja, — mondotta — a világ sérelmeinek elintézése háború nélkül. Tehát soha többet háború, de ehhez ez kell, hogy soha többet séreleml Vigasztaló szavak ezek, melengető, csillogó illúzió kifejezői, de vájjon többek-e zengő szónál és pengő cimbalomnál ? Nemzetek sérelmei gyakran idéztek elő háborúkat, de nem voltak-e háborúk sérelmek nélkül ? Ne legyen sérelem, az igaz, helyes és bölcs kívánság, de talán Spanyolországban azért öldöklik egymást az emberek, mert sérelem érte a spanyol nemzetet s vájjon — hogy közelebbi példákra ne hivatkozzunk, — Japán azért támadt Kinára, mert Kina részéről sérelmet szenvedett? Vannak háborúk, melyeknek forrása az elszenvedett sérelem, de vannak háborúk, melyeket a hódítás vágya indit el véres utjain. Vannak háborúk, melyek azért kezdődnek, mert nagy az emberfelesleg, nagy az árufölösleg, vagy azért, mert a belső nyugtalanságot háborít nélkül lecsapolni nem lehet. Voltak már háborúk, melyeket azért üzentek meg, hogy a belpolitika problémáiról eltereljék a figyelmet s volt már példa arra is, hogy háborút csak azért kellett indítani, hogy a szóhoz jutó katonai uralom védje meg a roskadozó hatalmat. . 1 Ha Anglia miniszterelnöke hazájának nemzetközi hivatását azokkal a gyönyörű szavakkal fogalmazta meg, hogy hábpru nélkül intézzék el a viláer sérelmeit, akkor gondolni kell aZnkra a háborúkra is. melyeket a rablásvágy öltöztet himes zászlókba s melyeket a gazdasági önzés vesz körül álnacionalista jelszavak gőzével. Még az az elérhetetlen cél sem elég, hogy ne legyenek sérelmek, még az is kell, hogy legve" olyan nemzetek fölötti hata'om, amelyik minden állomra és minden uralmi szervezetre rá tudja kényszeríteni a nemzetközi erkölcs tiszteletét. De elsősorban mégis az kell, hogy n e legyenek sérelmek. Ámde nem elég gyakorlati feladat annak belátása, hogy a sérelmeket háború nélkül is meg lehet szüntetni, ha ezt a belátást nem követik tények. A mai eurónai nyugtalanság nem utolsó sorban annak következménye^ hogy a sérelmek még akkor is orvosolatlanok, amikor már tagadni sem lehet tovább okozásukat. Mert a sérelmek vádjával szemben első védekezés a tagadás volt. Hol vagyunk már attól ? Ki meri még azt a vakmerőséget állítani, hogy például a középeurópai rendezés az elnyomott nemzetek felszabadítása volt. Milliókat „szabadítottak" fel más uralmak alá rendelve, de közben milliókat vetettek rabságra. Országrészeket szabdaltak le arról a testről, mellyel egy évezreden keresztül .volt összenőve s egy ezredéven keresztül a vér pályája, az idegek útja, az izmok rosta kötötte össze az egy test tagjait. Ez nem volt sérelem ? S "em volt sulyos sérelme nemcsak a testnek, melyet amputáltak ,s nemcsak a tagoknak, melyeket levágtak, — de nem volt ez sérelme a nemzetközi erkölcsnek s az államhatalmak fölött élő igazság szellemének? Bölcs, józan, szinte evangéliumi szavak hirdetik most azt Poliílkai napilap hogy a világ sérelmeit háború nélkül kell megszüntetni, de akkor ne csak hirdessék ezt a szavak, hanem teremtse is m e g a bátorság, a belátás a nemzetközi érdek s az erkölcs jóvátételt követelő parancsa. Az angol ellenzék, — őfelsége ellenzéke, — nevében beszélő szónok azt mondotta abban a beszédeben, amire Anglia miniszterelnöke felelt, hogy Angliának egyik nagy támasza a világ kisebb népeinek jóindulata. Mi, akik a világ kisebb népeihez tartozunk, csak tapsolni tudunk ennek a megáHapitásnak. Meg kell köszönnünk azt a nobilitást, ami ezekben a szavakban megnyilatkozik. A világ leghatalmasabb állama is érzi azt, hogy a kisebb népek jóindulata milyen támogatást jelent számára is. S mi magunk is valljuk, hogy sokkal többet kell bíznunk Anglia igazságszeretetében és békevágyában, mint amennyire bizhatunk légvédelmi intézkedéseinkben s vérző határaink biztonságában. A kisebb népek jóindulata nem azért fordul Anglia felé, mert hadihajói uralják a tengereket s mert pénzügyi ereje diktálhat a nemzetközi piacnak, hanem azért, mert A n Bukarest, december 22. Szerdán délben még mindig nem hozták nyilvánosságra a véres terrorral levezetett romániai választások eredményét, de már meg lehet állapítani, hogy előreláthatólag a Tatarcseu-kormány kisebbségben marad. A választás során az összes ellenzéki pártok előretörtek. A terrort különösen a magyarpárt érezte, a választók példátlan eljárásoknak voltak alávetve. Kiskükiillő-megyében több magyar községet azon a cimen, hogy járvány van a faluban, drótakadályokkal veitek körül. A Timpul szerint a kormánypárt a szavazatoknak csak 38.77 százalékát kapta, a nemzeti parasztpárt 2154 százalékot, a vasgárdisták előretörlek és a szavazatok 16.3 százaléka iutolt nekik, a keresztény nemzeti párt 8.55, Bratianu pártja 3.74 szavazatot kapott. A Magyar Pártra a szavazatok 3.77 százaléka esett, vagvis 97.220 szavazó adta le voksát. Délután hivatalosan is közölték, hogy a Tatarescu-kormány nem kapta meg a szükséges többséget, a szavazatok 40 százalékát. A választások során a szélsőiobboluwi csoportok országszerte véres merényleteket követtek el. Igy egv Cuzista-csoport revolverrel rálőtt Bratianu Gliert'hera, akit azonban nem értek a golyók. Általában mindenhonnan jelenteitek lerroreSelekménveket, sokszor a katonaságnak kellett közbelépni. t A karhatalom minden esetben fegyveres csoportokkal találta magái széniben. A kormány vereségét a belügyminisztérium igyekezett az utolsó XIII. évfolyam 292. sz. gliától az igazságtalanságok megszüntetését, a sérelmek elle"ní védelmet s a jog uralmának restaurálását várhatja. S Angliának, bármily hatalmas is, ezt a jóindulatot meg kell találnia továbbra is. S ennek egyetlen módja az, ha a cselekvések valutájára vá'tja át a szónoklatok devizáit. Anglia miniszterelnöke olyan ígérvényt bocsátott ki a világ békéjére intézvényezve, amelynek szivesen leruink elfogadói mindnyájan. De akkor azt kérjük és azt sürgetjük, hogy ennek az igétvénynek a cselekvésekben legyen meg a fedezete is, mert ha nem lesz meg, akkor nagyon hainai kiapad a jóindulatnak az a forrása, amit Attlee őrnagy az alsóhaz valamennyi tagjának tapsai közben jelentett ki Anglia legnagyobb támaszának. A viiág legnagyobb hatalma vessen véget a háborúnak, de hogy a háborúnak véget vethesse.*, először szüntesse meg a sérelmeker. Ezt a progTamot, ezt az Ígéretet ugy fogadjuk, mint Anglia karácsonyi ajándékát, amivel a kisebb népek s a sérelmeket szenvedő országok számára szerez örömet, nyugalmat és békét. percig titkolni és mindig azt hozta fel a halogatás okául, hogy több vidéki választókerületből „hófúvás miatt még nem érkeztek be a szavazásról felvett jegyzőkönyvek1', más kerületekben pedig még számlál ják a leadott szavazatokat, a beavatottak azonban már sejtették, hogy a kormány vereséget szenvedett. Az eddigiek szerint a kormánypárt együttesen Va jda-Voevod román frontnak nevezett pártjával, továbbá Jorga tanár és a német nemzetiségi kisebbséggel együtt 160 mandátum fölött fog rendelkezni, a nemzeti parasztpártnak körülbelül 80 mandátum jut, Zelea Codreanu pártja mintegy 75 szavazattal jut be a parlamentbe, a Goga-Cuza-féle párt legjobb esetben 38 mandátum fölött fog rendelkezni, a magyar pártnak az eddigi nyolc mandátum helyett előreláthatólag 12 mandátuma lesz es Bratianu György uj liberális pártjának körülbelül 12 mandátuma. A többséghez a kamarában legalább 191 mandátum kelj s ebben az esetben az ellenzék 193 szavazat fölött rendelkeznék. Ha sikerülne Tatarescu miniszterelnöknek koalíciót létesiteni a Gogn — C.uza-félc párttal, ami nagyon kérdéses, akkor í csakhogy éppen néhány szónyi többsége lehelne az uj parlamentben. A szenátorválasztások romániában Bukarest, december 22. Szerdán reggel kez dódtek meg Romániában a szenátorrá! aszíáA Tatarescu-kormány veresége a román választásokon 1 Nem kapta meg a többséghez szükséges 40 százalékot - Szerdáig titkolták a feltűnést keltő vereséget 12 mandátumot szerzett a magyar párt