Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-18 / 288. szám

Szombat, 1937. december 18. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Kozma Miklós örmendi diszpolgársága „Amíg miniszter voltam, diszpolgárságot ehi okokból nem fogadtam el" Budapest, december 17. Vitéz leveldi K óz­na Miklós titkos tanácsos, voit belügyminisz­tert, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatóját Körmend nagyközség díszpolgárává válasz­tatta. A díszpolgári oklevelet a község küldött­sége pénteken nyújtotta át Kozma Miklósnak. A küldöttség nevében dr. Tornyos György ügyvéd üdvözölte Kozma Miklóst, aki a követ­kező szavakkal mondott köszönetet: — őszinte és nagy öröm számomra az a megtiszteltetés, amelyben Körmend nagyköz­ség részesitett azzal, hogv díszpolgárává vá­lasztott. Belügyminiszterségem ideje alatt ab­!>ól a meggyőződésből kiindulva, hogy min­ién országnak a legnagyobb értéke: az ember, igyekeztem tőlcmtelhelőleg szociális és cgész­ségűgyí vonatkozásban megtenni mindazt, amit a ipái körülmények között lehet tenni és irótohii, amit ebben a vonatkozásban a múlt­ban különböző okokból elmulasztottak. Az volt az érzésem, hogy az életet kell megismerni, a magyar életet, amely nemcsak a fővárosnak és nemcsak a hivataloknak az élete, azt az éle­let, amelyet embereken keresztül és intézmé­nyeken keresztül a helyszínen lehet megis­merni. Ez a gondolat vezetett, amikor igye­keztem az országot minél többet beutazni, mi­nél több intézményt és embert közvetlenül és személyesen megismerni. Legkedvesebb em­lékeim egyike az az ut, amely Körmendre is elvezetett. Teljesen tárgyi szempontból, csak azért, mert itt a szükséghez képest igyekeztem mindent megtenni, amit tehettem és Körmend nagyközség segítségére lettem, — Amikor miniszter lettem, kijelentettem, bogy amig miniszter vagyok, disznolaárságot és hasonló megtiszteltetéseket elvi okokból nem fogadhatok el és nem is fogadtam el. Annál jobban esett, hogv Körmend nagyközség távo­zásom után megbecsült azzal, hogv díszpol­gárrá választott. És ha ma hivatalosan nincs is kapcsalat közöttünk, a jövőbén mindig fenn­marad az a kapcsolat, amit magyarságunk cs emberségünk jelent. —oOo— Rovancsolás közben agyonlőtte magát egy községi főjegyző Pápa, december 17. Dr. Jerffy József főszolga­bíró csütörtökön délután hivatali vizsgálatot tar­tott LoVászpatona községben. Kovács József íő­je.gyzö'.ól elszámolási adatokat kért. A főjegyző átment lakására. Miután a főjegyző bosszú ideig nem jelentkezett, a főszolgabíró a segédjegyző­vel átment érte, közben azonban a főjegyző Jaká­sán agyonlőtte magát. A vizsgálat folyik ORONTÁLI magyar perzsa függöny és bútorszövet cikkeinkből mélyen leszállított árak m "'nagy kará­csonyi vásárt rendezünk DOM AN /zünyegház, «• Alapítási év 1857. Kalász és ABC kötelékébe tartozó cég NE VEGYEN olcsó szaloncukorkát, csokoládét mert azok anyaga harmadrendű, csakis prima nyersanyagból készü t cukorkát kérjen kereskedőjétől. Szaloncukor ka különlegességek, desszertek, karácsonyi figu­rák, diszdobozok nagy választékban és vételkényszer nélkül megtekinthetők a Szent István Csokoládégyár mintaüzletében, Kárász-ucca 1. sz. Szenl István-készitmények minden jobb főszer- és csemegeüzlelben kaphalók a legnagyobb levelező-város, de lemarad az autók és a rádiózók számában Érdekes adatok a városok versenyében (A Délmagyarország munkatársától.) X Délma­gyarorgzág pénteki számában ismertettünk né- I hány érdekes statisztikai adatot Szegedről, Sze- . ged életéről Illycfalvi I. Lajos statisztikai zseb- ! könyve alapján. A kis könyvecske adatrengetegé- I ben még számos egyéb adat is van, amelynek ki- j jegyzése célszerűnek látszik. Megtudjuk belőle például azt is, bogy Szegeden 1935-ben 285 sze­niclyautó, 21 autóbusz, 106 teherautó, 14 egyéb autó és 362 motorkerékpár volt. Debrecenben pontosan ugyanennyi, 285 volt a személyautók száma, de az autóbuszoké csak 8, a teherautóké 47, az egyéb autóké II ég a motorkerékpároké 288. A motorversenyben igy Szeged vezet Debre­cennel szemben, de már lemarad Péccsel szem­ben, ahol 485, Miskolccal szemben, ahol 352, Szé­kesfehérvárral szemben, ahol 484 személyautó futkározott. A személyautók száma a népességhez viszonyítva a legnagyobb Sopronban, ahol min­den tízezer lakosra 9.5 autó esik, Szegeden az ösz­szes városok közöli a legkisebb, 4.4 er az arány­szám. Kiderül a zsebkönyvből, hogy Szegeden 128.1 hilóméter vasútvonal van. Ebból a pzempontból Szeged a második helyen áll, az első Kecskemét 141.3, a harmadik Debrecen 122 kilóméteres vasúttal. Az utasok száma 1935-ben Szegeden 556 ezer volt, Debrecenben 718 ezer, Miskolcon 548 ezer ég Győrött 378 ezer. 1935-ben Szegeden 1773 telefonállomás volf, Debrecenben 1712, Miskolcon 1287, Pécseit 1488. Szegeden 1935-ben 5994 ezer közönséges és 130 ezer ajánlottlevelet, 227 ezer csomagot, 8 ezer ér­téklevelet és 32 ezer táviratot adtak fel. Szeged a statisztika szerint a legnagyobb levelező vá­ro6, mer! Debrecenben 5713 ezer levelet adtak fel, de már háromezerrel több táviratot, mint Szege­den és 123 ezerrel több ajánlott levelet. Szegeden 7485 a rádióelőfize'.Ök száma és igy minden tízezer lakóra 539 rádióelőfizető esik. Szeged ezen a téren is veret, de csak az abszolút számszempontjából, mert Győrben minden tíz­ezer lakóra 947.3, Miskolcon 884.3, Pécsett 942.5, Sopronban 780, Baján 564, .Székesfehérvárott 841.6 rádióelőfizető esik. Szegeden 8szálloda van 209 szobával, Debre­cenben 7 szálloda 253 szobával . . . Szegeden 8 szálloda van 209 szobával, Debre­középiskola, 4 felsöiskola és 6 szakiskola van. Debrecenben 14 óvoda, 97 elemi iskola, 16 közép­iskola, 2 felsőiskola, 6 szakiskola működik. Féri' ka/apo4, nyakkendői, nöi kalapot learolcsébhan Kmttelnél, Kárász ucca 5. szám. Karácsonyra divat jumperek, mackó garnitúrák kötöttáruk LHMPEL és HEGYI A tisztviselöosztáiv és a honvédség meg­rágaimazása miatt kétheti fogház (A Délmagyarország munkatársától.) M a -* r ó t h y Sándor dorozsmai papucsosmcstcr került pénteken a szegedi törvényszék S á r a y.-tanácsa elé a tisztviselőosztály és a hon­védség sérelmére elkövetett rágalmazás vétsé­ge cimén. Maróthy az egyik dorozsmai kocs­mában iddogált és közben politizált. Többek' közölt — az ügyészség vádirata szerint —• szidta a községi tisztviselőket, a jegyzőt, a szolgabirót, akik „sok fizetést kapnak, mig a szegény emberek éheznek", megrágalmazta a honvédséget, azt mondotta, bogy „a hadse­reg megint megszökne, mint 1918-ban, ha for­radalom lenne". Maróthyt valaki feljelentette és megindult ellene az eljárás. A pénteki főtárgyaláson azzal védekezett, bogy nem emlékszik semmire, ami vele a kocs­mában történt. Lehet — mondotta —, hogy ezeket a kijelentéseket használta, azonban esz­mélctlenségig részeg volt. A biróság több tanút hallgatott ki, akik nem igazolták, hogy a vádlott olyan részeg lett vol­na, hogy ne tudta volna, mit beszél. A tör­vényszék bűnösnek mondotta ki Maróthyt kétrendbeli rágalmazás vétségében és kétheti fogházra ítélte. Az Ítélet nem jogerős

Next

/
Oldalképek
Tartalom