Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-17 / 287. szám

Vasárnap, 1937. december 12. délmagyarország 3 lárosoK versenye a staiisszlikai ssámok tükrében Miben veszet Ssseged a városoR "Rosti (A Délmagyarország munkatársától.) Most jelent meg dr. Illyefalvi I, Lajos szerkesztésében Budapest székesfőváros statisztikai zsebkönyve, amelyben érdemes lapozgatni, igen érdekes szegedi adatokra bukkan az ember. Különösen akkor, ha összehasonlítja ezeket az adatokat más városok adataival. Megtudjuk többek között, hogv Szeged lakosainak száma 1920-ban 123.565 volt. 1930ban 135.071, a szaporodás 9.3 százalék. Debrecenben 1920-ban 103.186, 1930-ban 117 ezer 275, a szaporodás 13.2 százalékos. A legerősebben szaporodott — 29.7 százalékkal — Pécs lakossága, mig a legkisebb mértékben — 1.7 százalékkal — Győré. Szegeden az 1930 ik évi népszámlálás adatai szerint 88.1 százalék a katolikus, 1.4 százalék az evangélikus, 5.4 százalék a református, 4-1 százalék az izraelita és 1 száalék az egyéb felekezeti lakosok száma. Debrecenben ezek a százalékszámok hasonló sorrendben a következőképen alakulnak: 19.9—1.3—65.9—8.9 és 4.4. Szegeden a 15 éven aluli lakosok száma 32.433, a 15—19 éveseké 14.055, a 20—50 éveseké 76.015, a 60 évesnél idősebb lakosok száma pedig 12.507. 31 ismeretlen korú embert is feljegyez a statisztika. A statisztika elárulja azt is, bogy/ az egyes városokban mennvi a „gyütlmcnt". A kimutatás szerint Szegeden 87.354 a benszülött, a többi tehát nem a körtöltésen belül látta meg a napvilágot. Szegeden 1420 német, 112 tót, 106 román, 50 horvát és 120 szerb anyanyelvű lakos élt 1930-ban. Az irni-olvasni tudók száma Szegeden 83.3 százalék, viszont Debrecenben 81.9, Hódmezővásárhelyen 80.7. Kecskeméten 73.6. Miskolcon 85. Sopronban 88 százaléka tud a lakosságnak irni-olvasni. Szegeden 2Í36 főiskolát végzett, 4914 érettségizett és 10.941 négv középiskolát végzett ember élt 1930-ban, Debreenben 2265 volt a diplomások száma, az érettségizetteké 4791, a négy középiskolát végzetteké pedig 11.285. Szegeden 161 vakot, 217 süketnémát, 213 elmebeteget és 185 hülyét irtak össze 1930-ban. Érdekes, liogy Szeged a hülyék száma tekintetében vezet a vidéki magyar városok között, legjobban megközelíti Szegedet régi vetélytársa Debrecen, ahol hivatalosan 122 hülye él. 1930-ban Szegeden 27.879 volt a férjes nők száma, ezek közül 5833 gyermektelen, 5147 egygyermekes, viszont 4761 azoknak a száma, akiknek hat, vagy hatnál több gyermekük született. Szegeden 1935-ben 1278 házasságkötés történt. Ugyanebben az évben 2340 gvermek született élve, a halálozások száma 2166 volt. Ezzel szemben Debrecenbon csak 1005 házasságot kötöttek, az élveszületések száma viszont 2788, a halálozásoké 2174 volt. Szegeden 1935-ben 121 házasságot bontoltak fel és ezzel a számmal Szeged ismét vezet a magyar városok sorában. Debreenben 98, Pécseit 82, Miskolcon 79 volt a válások száma. A lakosság számához viszonyítva meglepően sok válás történt Hódmezővásárhelyen, ahol 00 házasságot bontottak fel. Szegedről 1935-ben csupán heten vándoroltak ki, még pedig hat az Egvesült-Allamokha, egy Kanadába. Miskolcról Vörtént a legtöbb — 33 — kivándorlás, Debrecenből 28-an vándorollak ki, Hódmezővásárhelyen nem akadt kivándorló. 1934-ben és 1935-ben Szetteden 06 külföldi hosságu egyén telencdetl le. Ezen a téren Pécs vezet 1(18 bevándorlóval. Érdekés. liogy a Szegeden letelepedett külföldiek közül mindössze 6 izraelita. Dr. Láng-MIíiczky Ernő a szegedi Ítélőtábla kibővítéséért — Egy ssséRfoglaló besscéd adatai — Most jelent meg a Magyar Jogj Szemle decemberi számában az a nagyszabású beszéd', amit a szegedi ítélőtábla volt elnöke Láng-Miticzky Ernő mondott el székfoglalókém! a budapesti Ítélőtábla clnökj székében. Ez a< beszéd Szegedre vonatkozóan már csak azért is nagy értékű, mert a vidéki táblák s elsősorban a Szegedi ítélőtábla területi kibővítése mellett foglal állást a budapesti ítélőtábla uj elnöke. A nagy feltűnést keltő beszédnek ez a rcgze a következőképen hangzott: A kir. ítélőtábla jelenlegi szervezetét az 1890. évi XXV. t. c. létesítette, amikor az addig niüköd'ő budapesti és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák helyett Nagymagyarország területén 11 ítélőtábla felállítását rendelte el. Áz erre vonatkozó javallatot Szilágyi Dezső igazságügyminiszter terjesztette meggyőző indokolás mellett az országgyűlés elé. Kiemelte az akkori budapesti ítélő'áblának órási forgalmát és személyzeti létszániát, hangsúlyozta a túlméretezett arányokat és megállapította, hogy a szervezetben rejlő ezen alaphiba miatt Belvárosi Mozi Péntektől vasárnapig Óriási vidám bonyodalmak a világ logelay komikus triójával Gaucsó, Csikó, Harpó TsSncnyI Mo* A spanyol legiú ANNáRELLA fórzereplésével a legodaadóbb munkásság és ügybuzgalom mellett is kikerülhetetlen bajok állanak elő. A közbejött vérzivatarok és ezt követőíeg Magyarország területének nagymérvű megcsonkítása következtében az akkor felállifott 11 ítélőtábla helyett ma már a csonka ország területén c^ak 5 működik s ezektől is számos törényszék és igen sok járásbíróság szaki Itatott el. — Én az egyik legkisebb ítélőtábla éléről jövök a budapesti királyi Ítélőtábla kormánykereke mellé. Nyolc cvi táblai elnöki működésem alalt fájó szívvel szemléltem mindig a szegedi királyi Ítélőtábla teljes elsorvadásának nyomasztó jclcngéggeit. Ott az itélőbirák és személyzet száma folytonosan csökken és az ügyforgalom is agadóban van. Á szegedi kir. ítélőtáblához ma mindössze két törvényszék és 13 járásbíróság tarlozik. A táblai bíráknak és tanácselnököknek megállapított együttes létszáma pedig az elnökön kivül 12. Ezzel szemben a bud'apesli kir. Ítélőtáblának ügyforgalma és személyzeti létszáma állandó emelkedést mutat. A budapesti három igen nagy törvényszékkel együtt 9 törvényszék ég 52 járásbíróság működik területén. Az Ítélőtábla biráinak megállapított létszáma 111 és az elnök felügyelete alatt a tábla egész területén működő bírói, fogalmazói, segédhivatali ég altiszti létszáma 2623. — Végeredményébent a helyzet ma az, hogy a budapesi királyi ítélőtábla egészségtelenül túlméretezett óriási szervezete mellett az országban 4 kisforgalmú, csekély létszámú vidéki tábla müve* fA+Urtii/ íaíácAÓanA ÁiÍte4uéHy6erv SÜTŐPOR és VANILLINCUKOR ködik általánosságban visszafejlődő tünetek mellett. Ezek közül 2 már alig éri el azt a minimális szinvonalat, amely egy főbíróság fenntartására egyáltalában elegendő. — Amikor a budapesti kir. ítélőtábla vezetését átveszem, kötelességemnek tartom, hogy az igazságügyi kormány figyelmét ezekre a jelenségekre erről a helyről felhívjam, mert ugy látom, hogy a vidéki ítélőtáblák s ezek között elsősorban a szegedi és győri Ítélőtáblák életképessége az adott körülmények között rövid idö alatt meg fog szűnni és ezzel szemben a budapesti ítélőtábla ma már olyan óriási bírósági testület, hogy munkásságának vezetése cs ellenőrzése rendkivül sok akadályba ütközik. — Ez a helyzet nem célszerű, nem kívánatos és ellenkezik az általános igazságszolgáltatási érdekekkel is. Sürgősen meg volnának teendők tehát a megfelelő intézkedések arra nézve, hogy a vidéki ítélőtáblák joghatósági területei vidéki törvényszékek átcsatolása utján jelentékeny módon emeltessenek, a budapesti királyi Ítélőtábla munkaterhe pedig ily módon lényegesen csökkentessék. Ennek a kérdésnek szabályozásánál egyedül az egyetemes igazságügyi érdekeket szabad szem előtt tartani s háttérbe kell szorulnia minden olyan szempontnak, amely helyi érdekek támogatására vezethető vissza. Nem lehet kétséges, liogv a budapesti Ítélőtábla elnökének nagytekintélyű szavait az igazságügyi kormáhvzat' meg fogja szívlelni. Szeged város szempontjából minden esetre örvendetesnek kell tartani, hogy dr. Láng-Miticzky Ernő a budapesti ítélőtábla elnöki székében ugyanolyan barátja marad a városnak, mint amilyen szegedi táblai elnök korában volt. Uj választás lesz Bonyhádon Bonvliád, december 16. A Perezei Béla ismeretes lemondásával megüresedett bonyhádi mandátum ügyében jelölőértelekzletet tartollak, amelyen a független kisgazdapártot Nagy Ferenc országos főtitkár képviselte. A bonyhádi kisgazdáim rt nevében Polopp Kerosztélv. továbbá Polzner Ádám, Flcischmann Marcell és jakjai Gömbös Miklós szólallak fel. Az értekezlet egyhangúlag Klein Antal országgyűlési képviselőnek ajánlotta föl a jelöltséget, nmeivel Klein Antal el is vállalt. Sseged kiirzüti tnegbliotlaiak : Szenest István, r>*mjsjii6t>-'a. T«L 13-35. Szt, István Társulni, K4ri»zijoo».