Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-15 / 285. szám

DÉLMAGYARORSZÁG ^YWYWBHBBPiBrtüaMBWH^BMHME^S^ffffKWI Wff fffBBHrJSai^''TTffffWtMHIiill' Bl 11 imiiiii 'jjiBJBjiMjiiMMUliüJ.L^^üm^MUMMiuLiai Szerda, 1937. dec. 15. Nyugtalanító nyugalom A magyur politikai élet lázban ég, ellen­őrizhetetlen megbízhatóságú részletek irri­tálják a közvéleményt ama törvényjavaslat tekintetében, amelyet a miniszterelnök uri szava még erre a naptári évre ígért: A — le­betegedés előtti órák izgalma vesz erőt a' hozzátartozókon. Minél tovább taTtott a vá­íakozás, annál nagyobb az izgalom s minél kevésbé fiatal a menyecske, annál több ok van a nyugtalanságra. Már pedig a választó­jog megszületéséért a magyar demokrácia több, mint négy évtized óta harcol. Nem sokalnánk mi sem az izgalmat, sem a várakozást, csak azután olyan legyen a törvényjavaslat, ami — legalább felére megközelítse nzt, amit neve hirdet: az álta­lános és titkos választójogot. Hogy a választójog titkos lesz, afelől már kétség sem lehet. Ha a politikai okosság nem, az er­kölcsi felháborodás vetne véget a választások nyilt rendszerének. Itt már nincs alku, nincs kibúvó és — nincs reménység. A választójog titkos lesz, hiába szavaltak arról, hogy a magyar nép jellemének a nyilt szavazás felel meg. Amit a közigazgatási bí­rósági Ítéletek megbélyegezve mondottak ei a nyilt szavazás rendszeréről, azt — ha nem akarunk nemzetgyalázást elkövetni, — nem tarthatjuk a magyar jellemből folyónak. Eddig azért kellett harcolni, hogy a válasz­tójog titkos legyen, most — attól félünk —, mujd azért kezdődik a harc, hogy a vá­lasztójog legyen általános. Az általános választójog nemcsak azt jelenti, hogy a vá­lasztójog gyakorlásának azonos feltételei le­gyenek minden állampolgárra nézve, jelenti azt is. hogy minden önjogu állampolgárnak adassék meg az a jog, hogy szavazati jogá­val az államügyek intézésében részt vehes­sen. Nem mondjuk azt, hogy az általános vá­lasztójog bizonyos korlátozást nem tür meg. Senki nem kifogásolhatja, ha a választójogot a betöltött buszonnégy évhez kötik, — An­gliában 21. életévet kell betölteni a választó­jog gyakorlásához, — az ellen sem emelne senki kifogást, hogy bizonyos kulturális mi­nimumot szabjanak meg a választói jogosult­ság elismerésénél s aki irni, olvasni nem tüd, az ne legyen választó sem. Még az ellen sem tennér.k a demokrácia nevében kifogást, bogy azok, akik valóban államellenes magatartást tanúsítottak jogerős birói ítélet megállapítá­sa szerint, kizárassanak a választói jog gya­korlásából, — de ennél több korlátja alig le­het annak a választói jognak, amit általá­nosnak akarunk nevezni. A kormány népi politikát ígér s nepi po­litika a nép politikai jogai nélkül el sem képzelhető. A népi politika azt követeli, bogy minél szélesebb keretek kö­zött biztosítsák a nép közvetlen befolyását az államügyek intézésére. Ha jogrendszerünk a buszonnegyedik életév betöltéséhez a jo­gok teljességét adja meg, mi indoka lehet annak, hogy a választójogot a teljeskoru állampolgár n e gyakorolhassa ? S lehet-e valaki teljesjogu addig, amig a választói jog meg nem illetheti? Hiszen azt, aki betöltötte a 24. évét, azt legtöbb esetben is c s a k a következő évben lehet felvenni a vá­lasztók névjegyzékébe s ha á legkedvezőbb esetre gondolunk, arra, bogy a választói névjegyzék megalkotása utáni evben min­Polilikal napilap gyárt választás lesz — huszonhat éves kora előtt ugy sem szavazhat senki. A huszonhat éves életkor megkövetelése azt jelenti, bogy — mert ötévenkint lesznek u választások — 28—33. éves korában gyakorolhatja majd az állampolgár először szavazati jogát. S ez a tény talán messzebb menne, mint ahogy a választójognak a 2t> éves korhatárhoz fűző rendelkezés hivei is szükségesnek tartják a korhatár korlátozását. De nyugtalanítónak tartjuk azt a híresz­telést is, hogy képviselővé csak az választ­ható, aki a közéletben már részt vett. Semmi­féle megfigyelés, vagy tapasztalat nem iga­zolja azt, hogy például a közgyűlési- tagok­ból jobb képviselők lesznek, mint azokból, akik közgyűlési tagság nélkül jutnak mandá­tumhoz. Az se bizonyos, bogy a kamarai taggá megválasztott kereskedő több jogcím­XIII. évfolyam 285. sz. rnel rendelkezik a tőrvényhozás munkájában való részvételhez, mint az az iparos, aki nem kért részt magának a választási harcokból és költségekből. A nyilvánosságra kerülő hirek szerint a mérnök, ügyvéd, orvos csak akkor lesz képviselővé választható, ha a mérnöki, ügyvédi, vagy orvosi kamarában tisztsé­get tölt be. Milyen teljes félreértése a kama­rai életnek és a kamarai intézménynek ez a torz terv, ez a beteg gondolat. Megnyugtató csak egy van, az, hogy n törvényjavaslat mégis csak a törvényhozás elé kerül, a többi mind, amit tudunk, sejtünk, mondunk, vagy feltételezünk, csak arra al­kalmas, hogy nyugtalanságot keltsen. Már pedig a belpolitikai életnek semmi más nem ad nyugalmat, csak a választói törvény, — de várhatunk-e nyugalmat attól, ami nyug­talanít ? Japán „legmélyebb sajnálkozásai" fejezte ki az angol és az amerikai hajók „tévedésből íörlén!" bomb&z&sa miaU A Japánok bombázlak azt a hajót is, amelyen a német követség irodáit helyezték el London, december 11. A távolkeleti ese­mények szerepelnek hétfő óta az angol kor­mányférfiak programján. Az a felfogás érvé­nyesült kormánykörökben, hogy Anglia min­den tekintetben egyértelműén fog eljárni az Egyesült-Államokkal. Elhatározott dolog azon. ban, hogy nem szabad meggondolatlanul cse­lekedni, mert senki nem kivan liáboiut. A Daily Express ugv tudja, Eden külügy­miniszter a Japán elleni közös flottatüntetés eshetőségét megbeszélte Johnson amerikai ügyvivővel. Tokiói jelentés szerint a japán tengerészeti vezérkar főnöke beszámolt a császárnak az angol és az amerikai hadihajókat ért táma­dásról. Ugy tudják illetékes helyen, hogv Ja­pán nem fog kibúvót keresni, vállalja r fele­lősséget, bocsánatkérést, teljes kártérítést és gondoskwdik a vétkesek megbüntetéséről. Japán el akarja tanácsolni a külföldi hadihajókai Sanghai. december 14. A japán haditengeré­szet képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy a japán katonai hatóságok minden in­tézkedési megtettek, hogy elkerüljék az ujabb incidenseket. Mivel az a lehelőség áll fenn, hogy a Jangcse folyón a veszélyes övezet egy­re jobban kiterjed, a legjobb megoldás az len­ne. ha a külföldi hatalmak hadihaiói visszavo­nulnának. Hozzáfűzte még. hogv ilven értelmű közlést már eljuttatlak nz amerikai és az angol tengernagyhoz, ezek azonban még nem vála­szoltak. Newvork. december lf. Az Associated Pres*e értesülése szerint a Panav amerikai ágyúna­szád 76 fönvi legénységéből lő ember vesztette életét. A többi 61 megmenekült, f A legmélyebb sajnálkozás Tokió, december 14. Ilirola külügyminiszter az amerikai nagykövetnek kedden átnyújtot­ta a japán kormány hivatalos nyilatkozatát, amelyben a japán kormány még egyszer leg­mélyebb sajnálkozását fejezi ki az incidens miatt, A japánok bombázták a német köveíség bajójáf is Ilangkaii,'december 14. A japán tüzérség szombaton tüz alá vette a Hsziakuan közeié-; ben horgonyzó Wang-Pu angol gőzöst, ame­lyen a német nagykövetség ideiglenes irodáit rendezték be. A gőzös fedélzetén tartózkodott az angol katonai attasé és a menekültek egyj csoportja. Amikor a gőzös felszedte horgonyáts a japán ütegek még egy órán keresztül folytat­ták tüzelésüket a folyón felfelé haladó hajóra. Szerencsérc senki sem sebesült meg. Vasárnap délelőtt a Wang-Pura, amelyei ez alkalommal egy angol ágyúnaszád kisért,, két izben dobtak le bombát japán repülök, anélkül, hogy a gőzöst eltalálták volna. A bom­bázás után a német nagykövetségnek a őYang­Pun tartózkodó három tagja átszállt egy angol ágyunaszádra. Berlini jelentés szerint a német kormány, mint jól értesült helyen közlik, a japán ügyvi­vőnél tiltakozott az ellen, hogy a Wang-PU angol gőzöst, amelyen a német nagykövetség irodáját ideiglenesen elhelyezték, a japánok ágyúzták. Negyvenezer halóit Nankingi jelentés szerint Csang-Kai-Sek tá­bornagy elrendelte a főváros kiürítését. Kiált­ványában hangoztatja, hogy Kina tovább foly­tatja védekező háborúját. A japán seregek éjjel 11 órakor bevonultak" Nankingba. A visszavonuló" kínaiak mindent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom