Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-14 / 284. szám

Kedd. 1937. december TI imimmnmmnmhtmhi dél magyarorszag 5 HASZNOS és nélkülözhetetlen karácsonyi ajándék egy szép női vagy féri I a vitások, áfhuzá ok gyorsan és pontosan Legnagyobb választék Káldor I. és Tsa. cégnél, Kárász u. 6. Egy régi jó piaristáról Szeged egyik érdemes régi jóbará«ja, Both Fe­rene, a román rendtartomány volt vikárius pro­vinciálisa, majd generális asszisztens Rómában, 66 é\ 'es korában a tatai rendházban, ahol a nyu­galom éveit töltötte, csendesen elszcnderült "az Úrban. A szegedi fiuk nagy seregét Develte fel itteni Tanárkodása idején a piaristagimnáziumban Both Ferenc, a megértő lelkű, szerény jó ember, aki sok kiváló tulajdonsága mellett a szórakozottsá­gáról is hires volt. Régi kellemes ismeretségben éltünk, harmincöt év előtt az érettségimen ő vizsgáztatott magyar­ból. Akkor mar szegedi újságíró voltam s mint ilyen mentem neki a vizsgának, hogy ezt a tar­tozásom is lerójjani. Balassi Bálintot kaptam tételül, decemberben, « pótvízsgások során, hamar elkészültem vele, aztán égetett a türelmetlenség. A Szegedi Napló karácsonyi számára készültünk, karácsony elölt még Pestre is fel kellett szaladnom, hát ideges voltam. Both átveszi a dolgozatomat, elolvassa, aztán azt mondja. — Tipikus újságírói munka. Rendes, folyama fos, de . csak éppen érinti a tárgyat, igazolva le­gyen a cime. Ha kitörlöm belőle a Balassi nevet, nyugodt lelkiismerettel Iratom a helyébe akárme­lyik másik kortársáét. A levegőt ismeri. Azért zlfogadom, csak tisztázza le. — Tessék? — meredtem rá. — Hát igen, mert ez a pár bu'.yanyelv csak pisziozat. — Tanár ur kérem, ijedtem meg. az a világ leg­keservesebb munkája. Az ember csak raégir va­'amit, do hogy le is tisztázza...! — Nem jött ki a nyugalmából, rokonszenves kedves kerek arca kedvesen mosolygott. — Ez iskola és nem szerkesztőség, vagy pláne nyomda, ahol kiszedik a kéziratot. Másolja csak le. — Talán .,. — Nem engedhetem el, igy parancsolják a sza­bályaink, nincs kivétel. Nem volt mit tennem, neki gyürkőztem nagv "óhajtással és lemásoltam. Mivel pedig még csak tiz óra volt s kellett valamit a külső látszatra is adni. — mit gondolnak, ha észreveszik, hogy olyan korán távozom! — itt maradtam s megír­tam a karácsonyi számunkra az igért novellámat. Uz azonban már impulumban maradt. • Attól kezdve sokat találkoztunk, néha egész vá­ratlanul szólított meg. mintha másra gondolt vol­na, csak az alakom emlékezteti valamire. — Nem akarta letisztázni Balassi Bálintot ... Aztán végig simította a homlokát, ahá, meg­fogta már a szabadulni készülő fonalat, ugy tette hozzá. — Azért mégis letisztázta. Később kiderült Szegedről, a temesvári gimná­rium igazgatója lett, ott találkoztunk sok-sok év után. Szeged 1919-ben a franciák megszállása alatt állt, ők adtak igazolványt, hogy családi ügyeim­ben Temesvárra utazhassak, ha pedig már ott vol­tam, nem hagyhattam ki Both Ferencet sem. Tár­gyalt valakivel az irodában, szó nélkül mutatott egy távolabbi székre, hogy üljek le, aztán csend legyen, mintha az iskolában lennénk. Mikor ké­sőbb kikísérte a vendégét, feléni közeledett. Mint aki az emlékeimben él. határozottan meg voltam fialva, mennvi minden történt azóta, Tomesvárott most a szerbek az urak, (csak később adták át a Byermeh láieHHossik: aaoa', soor! és íramvana­<*• formák, valamint arar­mevaaták. triciklik lem»­arabb yáiatilákbaa vitéz Kállavnál, KTvIria-a. U Tel.: 15-33. lakás ágimat*. várost a románoknak) — fölugrottam, ugy siet­tem elibe. — Kedves direktor ur... Both Ferenc azonban a régi szobormeievségű féífiu marad, arcán azzal a veleszületett szelíd jósággal, amely csak a kivételesek tulajdona, nem engedett szóhoz jutni, ő beszélt. -- Tudniillik a rend és iskola helyzete a meg­szállás óta ... Ezzel kezdte, hogy „tudniillik'', mintha csak ót perc előtt hagytuk volna abba a helyzet ecsetelé­sci, egy okvetetlenkedő sziilő megzavart és most itt az alkalom, hogy befejezhesse a csonka mon­datot. Mert a magyar nyelv és irodalom tanára csak stilisztikai tökéletességgel terjeszthet bármit a nyilvánosság elé. Egyetlen szóval nem érdeklő­dött, hogy mi van Szegeden, az országban, mondta a maga dolgát, a várható eseményeket, a romá­nok közeledését, bejelentett igényét Temesvárra és csak a végén tette hozzá. — Azért mégis letisztázta Balassi Bálintot... Szórakozotlnak sem volt mindennapi Both Fe­renc. Egyszer valami rendbehozni valója akadt az trodájáhan, maga nem tudta elintézni, lement hát személyesen a pedellushoz. — Van egy magas létrája? — Van, kérem, — Kapja csak a vállára és jöjjön utánam. ' Megfordult, de ugyanabban a pillanatban már elfelejtette, hogy mit akart, viszont eszébe jutott, hogy dolga van a városban. Ezért, úgyis a föld­szinten lévén, kiment a kapun, neki a Lloyd-sor­nak. A pedellus a létrával mögötte. A színházon tul találkozott egy kanonokkal, vele is volt tár­gyalása, hát elintézte, ott állva. A pedellus az­alatt hűségesen trázsált mellette s mikor a 'gaz­dája végre megindult, követte. Both Igazgató urnák egy kirakat tükrében tünt fel az embere. — Ejnye, de ismerős maga, ugyan hova cipeli ezt a létrát? — Azt méltóztatott mondani, hogy menjek vele az igazgató ur.után. — Persze, persze — simította végig a homlo­kát Both, azonban egyelőre nem aktuális a dolog. Menjen esak szépen haza és várjon meg otthon. Majd délután elintézzük. Azzal ment, ment e.löre, míg a Gyárvárosba jut­va, végképen elfelejtette,, bogy miért indult el ha zulról Bolv Rficzuak van szive! olcsó áron szép és jó ci cp Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a Iegele­gánsabb formákban férfi cipőt. Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölesei ucca 7. adni. Szegeden akart tárgyalni a budapesti törvényszék egy sajtópert, de a bizonyítás lefolytatása elöli békésen Iníézfék el az ügyel (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt a szegedi törvényszék másodemelet 106­os számú tárgyalótermében a budapesti törvény­szék Pálfy-tanácsa tartott tárgyalást egy sajtó-' perben. Egyik Budapesten megjelenő hetilapban Székely Molnár Imre volt szegedi újságíró a mult év őszén támadást intézett dr. Széchenyi István közjegyző ellen. A cikket dr. Széchenyi helyre­igazította, a lap a helyreigazítást lead'.a, azon­ban Székely Molnár a helyreigazítást olyan kom­mentárral kisérte, amelyben megint rágalmazást követett cl. Igy azután kétrendbeli felhatalma­zásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt in­dult meg ellene az eljárás. Az ügyben már tar­tott egvizben tárgyalást a törvényszék, akkor elrendeltek a bizonyítást és a hétfői napra mint­egy huszonegy tr.nut idézett meg a törvényszék. A tárgyalást költségkímélés céljából Szegedre tűzték ki, minthogy a bejelentett tanuk szegediek voltak. Idézést kapott többek között dr. vitéz Imecs György főispán, dr. vi'éz Shvoy Kálmán, dr. Pálfy József, dr. Simká Elemér, dr, Hajnal István, dr. Lehel Pál, őr. Habcrl Pál és még so­kan mások. Érdemi tárgyalásra azonban nem került sor, mert a vádlott a tárgyalás megnyitása után kije­lentette, bogy a cikket, illetve annak anyagát egy szegedi ügyvédtől kapta és teljesen jóhisze­műséggel felhasználta, csak az eljárás megin­dulása utón nézett utána a dolognak és meg­állapította, hogy a cikkben foglaltak nem felel­nek meg a valóságnak. Kijelentette a vádlott, hogy a dolgot mélyen sajnálja és dr. Széchenyi Istvántól bocsána'.nt kér. A közjegyző kijelentet­te, hogy a maga személvében az elégtételt elfo­gadja, szükséges azonban, hogy ahhoz a közjegy* zői kamara is hozzájáruljon. Az elnök a tárgya-S lást ezután felfüggesztette, azalatt érintkezésbe léptek a közjegyzői kamarával, ahonnan nem-, sokára megérkezett az irásos hozzájárulás a békéé megkötéséhez. * Dr. Kovács Péter budapesti ügyészségi alelnök* ezután indítványozta, hogy a biróság a további* eljárást szűntesse meg. A birógág igy határozott* és ezzel a tárgyalás véget ért. Csemeoedíóbél, mazsola, mogyoróiu l, rizskása hurkának r'' való. Szaloncukorkák minden mennyiségben a 1 egol^ csóbb árakon vásárolhat CSIKÓSNÁL, Tisza La-* jos-körut és Attila-ucca sarok. v 21* NEMET könyvújdonságok a Délmagyarország köicsönkönyvtárábaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom