Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)
1937-12-12 / 283. szám
délmágyarország Vasárnap, 1937. decemKer T2. BUDAPESTEN a nagyadó működése kőiben szelektíven veszi BÉCSET VíltÓiramrí éÍTRA K» áfa P 19b." tgyan-vátlöiramfa EXTRA « <P 917.^Fcmdcm aramv sorozat Rttder honvédelmi miniszter Rómába utazott Budapest, december 11. Röder Vilmos honvédelmi miniszter szombaton este szárnysegéde kíséretében a trieszti gyorsvonattal Rómába utazott Búcsúztatására a Déli-pályaudvaron megjelent Kánya Kálmán külügyminiszter kabinetfőnőkével, Zsáky István gróf követségi tanácsossal és de Vinci budapesti olasz követ. Karácsonyi ajándékot előleg nélkül 6 havi rész etre, ABC és Nemzeti Takarékossági könyvecskére T 6 T H 6RASNAL Arany, ezüst, zálogjegy beváltás. Nagy óra- és ékszerjavító műhely. Delbos vasárnap Belgrádba érkezik Bukarest, december 11. Delbos francia külügyminiszter szombaton elutazott a román fővárosból. Elutazása előtt újságírók előtt kijelentette, hogy bukaresti tárgyalásainak az eredményével teljes mórtékben meg van elégedve. Hangoztatta, hogy többé nincs nézeteltérés és nem Is tehet kétértelműség Románia és Franciaország között. Belgrád, december 11. Delbos vasárnap reggel 9 órakor érkezik meg Belgrádba. A pályaudvaron Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter fogadja a kormány több tagjának kíséretében. Kedden délben a sajtó képviselői előtt hivatalos nyilatkozatot tesznek. Este Delbos tovább utazik Prága felé. cmt Ax Idő A MeteoroIogiai Intézet jelenti este 10 órakor. I <1 ő j ó s 1 a l : Mér-c sékelt északkeleti, keleti szél, több helyen eső, havas eső, hő, a hő* mérséklet nyugaton alig változik,1 keleten sülyed. KARACSONYRA legszebb és leghasznosabb ajándék egy pár ZSURKó cipő! Olcsó gyárt árak! ZSURKó" cipőüzlet A. B. C. Kalász Városi Jóléti hitei. 99 K o s s th Lajos sugérut Véres harcok az éöö Nanking uccain A kínaiak szombaton folytatták a kétségbeesett ellenállást, véres harcok utón adnak fel minden talpalaftnyí területet — A japán csapatok még nem ludlák birtokba venni a főváros belső kerületei! London, december 11. Nanking külső és belső falai között szombatra virradóra elkeseredett kézitusa dult. A hajnali órákban a japánok felvonták a Oalping-kapura a felkelő napos lobogót és örömujjongás közben nyomultak tovább. A benyomulás közben 70 repülőgép keringett a város felett, az ágyuk állandóan lőtték a kínaiak gépfegyverfészkeit A kínai gyalogság lépésről-lépésre hátrált hősiesen harcolva adva fel minden talpalattnyi helyet. A kinai fővárosban maradt polgári lakosság helyzete kétségbeejtő; bezárták az élelmiszerüzleteket. a gyárak és üzemek beszüntették működésüket. Tokiói jelentés szerint a japán fővárosban örömmámorban ünnepel a nép arra a hírre, hogy Kina fővárosa elesett. A japán parancsnokság addig nem hajlandó tárgyalni, amig el nem foglalja Hankaut. Elhatározta a japáa parancsnokság, liogy Nanking eleste utáni Csang-Kai-Sek kormányát „helyi kormány*, nak" tekinti, amellyel megszakítja a diplomáciai össze* költetést. A had járat végső célja a „szellemileg ujjászü- > letett Kina" megteremtésének elősegítése. Nankingból érkező jelentés szerint a kínaiak változatlanul igen heves ellenállást fejtenek ki. * A délutáni órák folyamán ismét visszaszorították a déli kapun át Nankingba behatoló japán csapatokat. Kinai forrásból származó hir szerint a kínaiak négy japán csatakocsit zsák" I mányoltak. Húsvéti csoda Irta SASDI SÁNDOR Mihály belökte a karókból szögelt kaput. 'Az ásót neki támasztott a az almafának és leült a gang szélére Az asszony kidugta fejét a konyhaajtón. — Hát te? — Meggyűltem . , , Nem szép asszony, nem Is a legcsunySbb, de ilyenkor, ha a méreg megborzolja a szemöldökét, ráncbagyfiri az arcát, ránézni is rossz. Három éve kórházban feküdt, késsel metszették a golyváját, azóta nem tud helyrejönni. Most is ugy ver a szive, hogy elfu]lad a hangja. — Nem vagyok vak, látom, hogy meggvütté . . . legkönnyebben esik ilyenkor a sóhajtás, Mihály megint ahhoz folyamodik, de a bozontos szemöldökű Juli szája csak nem áll be. , ' — Mit mondott a tanitó ur? — Azt, hovv nem köll ásóznl a kertöt, mert a Bocza Jani ekével szántja. Ez eljen bizony nincs apelláta. Tudja azt az asszony, de ver, dobog a beteg szive és a méreg is hajszolja a megkezdett uton. — Nemcsak a tanitó ur van a világon. X sánta Mari is keresött napszámost, a pusztán is köll a dolgos . . , Csak hát, akit tnájészájuuak terem tött az Islen . . , Mihály ránéz a feleségére. Hangos káromkodásra nyílna a szája, de látja az aszonv nyakán a hoszu vágást, eszébe jut, amikor feküdt lehunyt szemmel a kórházi ágyon, fehér vásznakba bugyolált fejjel; ez jut Mihály eszébe és felugrik hirtelen, hogy a mozdulás feloldja kerekedő mérgét. A virágzó almafát nézi és elveszi racjlőle az ásót. — Nyughass Juli, jártam én a sánta Marinál is, de meggyűlt a ka'ora-fia, a pusztán meg cigányokkal dolgoztatnak bagóért . . . A szobában sirni kezdett a kislány, ez vetett friss lángot az asszony hamvadó mérge a'á: — Két pap niulva pagvszombat, három nap írulva húsvét vasárnap M be viszem a kislányt lé'ár.vára? Nem embör az olyan embör. aki anynyit se tud keresni, hogy másfél méter portékát vöhessön a gyerökinek, ünnepre-valónak . Jó szót mond az asszony, — vélekedik magában Mihály. Bújjon a föld alá az ilyen ember. Kék a Julika szeme, a haja barna, az orcája gömbölyű. Két éves lesz, de az apja elnyűtt ingéből, az anyja szoknyadarabjából kerül csak neki ruhárhvaló. Két nap múlva Nagyszombat, három nap múlva husvét-vasárnap. Az asszony holnap készül a szuromi boltba másfél méter portékáért. Ki tehet róla, hogy a Bocza Jani ekével szántja a tanitó ur földjét? Ott áll Juli, karján a Julikával, a kislány arca még fényes a könnyektől, de már ránevet az apjára. Mihály szégyenkezve süti le a szemét, vállán az ásóval megy a félszer felé. Délig elpiszmogott a ház mögött. A faluból idehallatszott a harangszó, rángatta a szeplős Bakó a leves nótát, a szuromi malom kürtje is búgott, de Mihály rsak farigcálta a vasvella nyelét, amig az asszouy ki nem jött érte. Evés után az asszony a dohányszínű berlinert dobta a nyakába, karjára vette a kislányt. Mihály kérdezni szerette volna, de nem tudta, jó-p, ha szóra tátja a száját. Hallgatott, kotorgatta a letéritelen asztalról a morzsát. Juli visszafordult az ajtóból. — Mejüök a Kupccz Lajos felesigihöz. Aszondta, húsvétra meszelteti a két szobát . • • A Kupecz Lajos felesége az ágyon fekszik", akkorákat nyög, hogy a pókhálót meglebegteti a fal*n. — JaaJ, Juli, ... — ennyit mond csak és aa asszony áll, megnémultam karján a kislánnyal! nyakán a régi vágás helye pirosodik, mint a legsötétebb muskátli. — Jaaj, Juli ... — kezdi újra a "Kupecz Lajos felesége és erőlködve, nyögve felül az ágyon. —• Jaaj, Juli, nyomogasd meg a hálamat . . . A karszékbe ülteti a kislányt, nekigyürőzködilé a hátnyomoa-atásnak és most már ketten nyögnek. Sárga szinü pille röppen bc a szobába, Julika azt nézi és hosszú füzéren gyöngyözik lc száján a nevetés. A beteg asszony azt. mondja. — ölég volt Juli, áldjon meg érte az Isten , . , A másik asszony lógó, fáradt karokkal áll at ágynál és csöndesen kérdezi. — Mi találta keedet, Bora néném? A Kupecz Lajos felesége ugy nyög, mintha fizetséget kapna érte. — Jaaj, csak rámgyütt az éccata, JaaJ, hasogatja a hátamat, derekamat, minlha disznóölfl késsel metszenék . . , — Akkor hát nem is lösz meszelés? Juli kérdezi ezt és a beteg panaszlőan felel. — Jaaj, dehogy is meszelünk. Nem lösz nekőm Ünncpöm, megvert éngőm az Isten a fájással, az a feneketlen lorku Lajos meg reggel óta danol a kocsmába... Jaaj, ha már clgyütté Ju'i, megnyomogaltad a hátamat, hozd a kamrábu a szalonnát; metszők belüle ... Nagv darab a szalonna, szép, húsos, számítgatja magában Juli, hány vacsora telik ki belőle. Lépdel a Bazsi-kut felé, a diófán most is csirregnek a szarkák, a Szuroiu felé kanyarodó ulnál