Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)
1937-12-01 / 274. szám
DELMAGVAKORSZAG Szerda, 1937. dec. I. Politikai napilap XIII. évfolyam 274. sz. flz uj díszpolgár Mélységes tisztelettel köszöntjük SzentGyörgyi Albert professzor urat, akit a város közönségének törvényes képviselete, a törvényhatósági közgyűlés ma dclben sokkal kevesebb ünnepélyes külsőséggel, mint belső örömmel választ a város díszpolgárává. A diszpolgárságot a politikának kiszolgált közélet eléggé lejáratta országszerte, de mi, itt, Szegeden, meg tudtuk őrizni a szegedi diszpolgárságnak töretlen fényét. Ez a város többet adni nem tud, mint ha polgári jogainak díszeibe öltözteti azt, akit maga fölé emelve tüntet ki. Nincsenek — elkobzott birtokaink, hogy azokat mellékeljük az armális mellé, amit átnyujtunk; de tudjuk megbecsülni az értéket és hálával tudjuk szerezni azt, akinek a város' köszönete nem tudja leróni tartozását. Ez a város soha nem borult le a hatalom urai előtt, hogy díszpolgári oklevelekkel hódoljon előttük, — egyetlen esetben választott ez a város a hatalom urát díszpolgárnak, de akkor — egyszer még szó lesz majd róla, — a v á r o s békéjét akarta vele megőrizni. S ha Páris megért egy misét, talán a város közbékéje is megért abban a nehéz atmoszféráju levegőben egy díszpolgári határozatot. Mély hálával áll most a város népe a tudós ,/rofesszor elé.s megköszöni azt, hogy személyében szegedi tudós szerezte meg a vilaghirt a város egyetemének és az egyetem városának. Szerte szikrázott az egész világon a stockholmi hir s nyomában fölragyogott a fény Szeged fölött s ez a fény bevilágította a várost az egész világ előtt. Minél régebb idő óta tart sorsunk eisőtétitési gyakorlatot felettünk, annál nagyobb volt a vílágitó ereje annak a fénynek, amelyet a Nobel-dij dicsőségének fáklyája sugárzott szét Szeged felett. Most kezd teljesülni a királyi s valóban királyi ígéret: a város szebb lesz, mint volt. Minden szépíti, ami kultura, — dicsőség reflektora az emberi szellem alkotásait aranyozza be ragyogó fényével. Amit Szent-Györgvi Albert a tudománynak adott, annak méltóbb és hivatottabb értékmérői azok, akiknek Ítélete szamára a tudományos munkálkodás legnagyobb pályadiját adták meg. Vun azonban ünnepelni való abban is, aminek jelentőségét és súlyát fel tudjuk mérni mi is. S ez Szent-Györgyinek emberi megnyilatkozása; A világsiker babérkoszoruzta tudós soha nem szólalt még meg a nyilvánosság előtt, hogy az emberi szolidaritás érzését ne mélyitotte volna szavával. S minél nagyobb siker ad márkát szavának s ad súlyt megnyilatkozásának, annál messzebbre hallatszik s ónnál inkább cselekedettel ér fe! minden szava, amikor, testvéri .megértésrő 1, a megbékélés parancsáról beszél s szinte evangélistájává válik annak az emberi együttmüködsének. amit nem zavarhat meg faji probléma,, felekezeti kérdés, vagy társadalmi osztálykülönbség. S z e n t-G y ö r g y i Albert nagyapja hirdette ki Erdélyben azt a törvényt, mely Magyarország és Erdély unióját mondotta ki s mintha az unoka folytatná a családi hagyo-" mány ápolását: nem két országnak,/ hanem minden embernek unióját szeretré megteremteni. Tudjunk egyesülni a munkában, egy égi testet né parcellázza fel se gyűlölködés, se irigység, se gonoszság, se értelmetlenség, A lélek szabadsága, a tudomány szabadsága, a munka szabadsága,.— ennek szent háromságnak igehirdetője a Nobel-dijas magyar tudós. Ha ötszáz évvel ezelőtt él, talán ő fedezi fel Amerikát. A középkorban talán szabadsághős, lett volna vagy a lélek szabadságának prédikátora. Valami hősi, szinte eposzi kaland várt rá, ha száz évvel korábban születik, talán ő járta volna meg először az észoki sarkot, vagy ő kutatta volna fel Afrika sötét területeit. Dc mert a mi kortársunk, a háború utáni nemzedék „örök útitársa", a tudomány szolgálatában vállalkozott hősi kalandra. Egy nagy és modern — milyen ritkán lehet ezt a két jelzőt együtt használni, — angol iró azt irta, hogy minden emberrel történik az életében valami, ami nagyon hasonlít hozzá. Szent-Györgyi Alberttel most valami történt, ami nagyon hasonlít hozzá. Világhír jutalmazza munkáját s világhír állit megafont minden szava elé, amivel a békének, a szellem szabadságának s az emberiség testvériesülésének messzezongö igéit hirdeti. Napsugár nélkül nincs vitamin s a szabadság börtönébe, az üldözöttség katakombáiba nem hat le a napfény. A szabadság szeretete s a vitaminkutatás — egy anyaméhből születtek. S talán egyszer Szent-Györgyi Albert szárnyaló lelkének nyomdokain' meg fogjuk találni majd azt a vitamint is, ami a szabadság hitévél és a szabadság vitalitásával fogja megajándékozni ezt a rab-világot, a testvértelen embert, a lebilincselt szellemet. , Ez a város kitárja lelkét és két testvérkezével szorítja magához a világhírű tudóst, a béke prédikátorát, a szeged'i "polgárt: Szent-Györgyi Albertet. Teljes angol-francia megegyezés Londonban Kedden este mtí erleh a megbeszélések, bizakodó lementést adlak kl - „A nemet gtjarmatok visszaadásáról csak erOs blzíositekok elleneben lehetne szó, de Anglia es Tranclaország nem hallandó Németországnak szabad kezet adni Hözepcurópában" Részletes hivatalos felentes az enrópal es a világpolitika ósszes kérdéséiről London, november 30. Kedden folytatódtak a megbeszélések Londonban az angol és francia államférfiak között. Az angol lapok nyilvánosságra hozták a tanácskozások első napjainak eredményét. Az értekezleten lord H a lifax részletesen beszámolt berlini útjáról. A lapok szerint Anglia és Franciaország megegyezett abban, hogy a volt német gyarmatok visszaadásáról csak akkor lehet szó. ha Németország kész a világbéke fenntartását célzó intézkedésekről tárgyalni. A Daüv Express szerint a terv az volna, hogy Németország' nyersanyagforrásokat és piacokai kapna a gyarmatokon. Tónvleges visszaadásról: csak biztosítékok ellenében lehetne szó. Megállapítják az angol lapok, hogy sem Anglia, sem Franciaország nem lia ilamlá Németországnak Középeurópában szabadkezet engedni, még a gyarmati követelés szüneteltetése ellenében. sem. Párisi jelentés szerint a francia közvélemény általában megelégedett a londoni tárgyalások eredményével. A lapok hangsúlyozzák, liogy a megbeszélések rendkívül szívélyes légkörben zajlottak le és a főbb kérdések tekin-' tétében úgyszólván azonnal sikerült megégve-' zést létesíteni. Delbos és Chautemps ma már ugy ismeri a berchtesgadeni megbeszéléseket, mintha ott lelt Volna. Anglia nem tanúsíthat ugyanolyan érdeklődést a középeurópai kérdések iránt, mint Franciaország, de viszont teljes mértékben szabadkezel enged Franciaországnak baráti kapcsolatai művelésére, feltéve, hogy ezek a kapcsolatok előmozdítják az általános enyhülést. Angliának és Franciaországnak az a véleménye, semmi olyan változást' nem lehet engedni, amely Csehszlovákia va«v Ausztria szú. verénilisát • megsértené. Hivatalos közlemény a tárgyalásokról I ondón, november 30. A miniszterelnök keddi megbeszélése után a következő hivatalos közleményt adták ki:. — Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter megbeszélést folytatott Neville Chamberlain miniszterelnökkel és F,den külügyminiszterrel, valamint a/ angol kabinet tagjaival. Lord Halifax. ismertelte a francia miniszterekkel Xémeotrszághan nemrégiben folytatolt megbeszéléseinek eredményét, Chautemps cs Delbos örömmel állapították meg, hogy lord Halifax látogatása, amelytől magán- és nem hivatalos jellegénél fogva, nem lehetett közvetlen eredményeket várni, hozzájárult -a nemzetközi félreértések okainak tisztázásához és természeténél fogva alkalmas volt a légkör megjavításához. — Az angol és francia miniszterek Delbos külügyminiszter közép- és keleteurópai látogatásáról is beszéltek, örömmel állapították meg a két kormány kölcsönös érdekét a béke fenntartása tekintetében ezekben az országokban. — A megbeszélések tárgya volt a spanyol viszály és a Földközitengeri kérdés - • is. Megegyeztek abban, bogy minden nehézség ellenérc a benemavatkozás politikája teljes beigazolást nyert és hozzájárult a viszály kitérje-.