Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-13 / 259. szám

SromEjt^reJIjiovfmSCT IX DetHSCySRORSZXG A legközelebbi országos vásáron lép éleibe az uj vásári rend A Tisza Lajos-köruíi kirakodóvásár premierje a Mars-íéren —pb»',. .... 'b85b3—•kbwbmiii i ** ———ra— EZ A DIVAT Lehelet fátyol harisnya kis hibával 2.— Lehelet fátyol Flapper 2.90 Lehelet fátyol hernyóselyem harisnya „ 3.90 LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL Tisza Lajos körút (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A legközelebbi országos vásárt november 27. és 28-án tartják Szegeden. A piaci árusok körében nagy várakozással tekintenek az őszutói vásár elé, mert most lép életbe az uj vásári rend. Az államrendőrség felhívására a város hatósága megszüntette a Tisza Lajos-köruíon eddig rendezett kirakodó vásárokat és az árusok helyét a Mars-téren jelölte ki. A májusi legnagyobb forgalmú vásárt vették alapul és ki:ünt, hogy a Mars-téren, a kikövezett területen valamennyi vásári árust el tudják majd helyezni. Ütközés sem lesz, mert a kirakodó vásár csak a vásár másnapján, vasárnapokon van, amikor viszont a piaci árusok nem pakolnak ki. Az uj vásári beosztásról dr. Röth Dezső tb. tanácsnok, az elsőfokú iparhatóság vezetője a következőket mondotta: — A Tisza Lajos-köruti piac változatlanul megmarad eddigi helyén, csupán a kirakodó vásárt telepítettük at c Mars-térre, ahol megfelelő elhelyezést biztosítunk valamennyi vásári árus számára. — Felmerült ennek kapcsán az a terv is, hogy a Széchenyi-téren több helyen is áru'.ó iparosokkal Budapest, november 12. Érdekes felszólalások hangzottak el a tűzharcos-javaslat pénteki vitájában. Az első felszólaló Szalay László volt, azt kivánta, nem szabad megfeledkezni azokról a tüzrni legyen. Itt árulnak már régtől fogva a papitcsosok, cipészek, csizmadiák, kötelesek, másik helyen a szitások, üstösök, fésűsök, a harmadik helyen pedig a magyar szabók és a készruhdsok. A város hatósága saját tetszésükre bizta az iparosoknak, hogy megmaradnak-e a régi helyükön, vagy pedig átvonulnak-e ők is vásári napokon a Mars-térre. Az érdekeltek ki'encven százaléka a mostani, régi helyén szeretne megmaradni, a hatóság nem is gondol az áthelyezésükre, bár számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy a kirakodó vásárnak a Mars-térre való áthelyezésével a közönséget elvoniak a Széchenyi-térről. A piacon áruló iparosoknak azonban saját tetszésére van bizva, hogy a jövőben megmaradnak-e a régi helyükön, vagy ők is átmennek a Mars-térre. Az uj vásári rendnek november 28-án lesz a premierje és akkor ugy az iparhatóság, mint a piaci árusok részéről meg fogják figye ni a forgalmat. A novemberi vásárok általában kisforgalmuak szoktak lenni, de annál nagyobb forgalmat bonyolítanak le ekkor a ruházati cikkeket árusító iparosok és mindenképen ellenőrizni lehet, hogy az uj vásári rend mennyire válik be a gyakorlatban. harcosokról sem; akik az ország határain tul élnek. Propper Sándor méltatta a magyar katona dicsőségét. Kérte a honvédelmi minisztert, hogy a költségvetésbe beállított összeget rögzítse későbbi időre is, hogy az életben maradó tűzharcosok kéivbbb nagyobb segítséghez juthassanak. Ezután arról beszélt, hogy a francia hadirokkant tizenhatszor, a német tizenötször annyit kap, mint a magyar hadirokkant. Felkérte a minisztert, hogy a névmagyarosítás kérdését, valamint a rehabilitálás és az amnesztia iigyét kapcsolja össze a tűzharcos javaslattal. Azért kell segíteni elsősorban a frontharcosokon, hogy a békeidők gazdasági háborújában is megállhassák a helyüket. Pintér József szeretné, ha legalább a fronton jegyzett kiscimletü hadikölcsönöket megfelelően valorizálnák. Drobni Lajos: A munkásosztály nem felelős a háború elvesztéséért. Kitenc hónapot töltött olasz hadifogságban és ugy érezte, hogy a szabadságvesztés büntetése elvi telhetetlenebb. mint a régi idők bármilyen kínzása. Pinezich István azt kérte, azokat a kedvezményeket, amelyekben az apák már nem részesülhetnek, adják meg a gyermekeknek. Griger Miklós azzal kezdte beszédét, hogy a javaslattal kapcsolatos elvi szempont fait kívánja elmondani. Tiltakoztunk a háború e'len — mondotta —, mégsem bántak egyetlen országgal sem olyan gonoszul, mint velünk. Nemzeti szerencsétlenségünknek több oka volt. Egyik szövetségesünk cserbenhagyott, sőt szembeszállt velünk. Egy másik szintén. A központi hatalmak legfőbb hadvezetői nem tettek komoly és őszinte békeajánlatot akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a mérleg nyelve a ml számunkra passzívát mutat. Amit a vitéz magyar katona szerzett, azt kontár politikusok és kontár diplomaták elvesztették. Amig a katonák a háborúban száz százalékig teljesítették kötelességüket, addig azt mi korántsem teljesítettük ugy velük szemben, mint ahogy azt a nemzeti becsület és a honvédelem megkövetelte volna. — Két évvel a háború után — folytatta Griger — meghalt Károly király. Erős a hitem, hogy ha a trónról nem söpörték volna le a koronát, ha nem sodorták volna Károly királyt számkivetésbe, ha módja lett volna beleszólni Magyarország sorsába, aligha helyezkedtünk volna a legridegebb álláspontra azokkal szemben, akik vérük ontásával védték a hazát. — Ha van Magyarország homlokán szégyenfolt — folytatta Griger —, ugy az a bánásmód az, amellyel a háború áldozatait kezeljük. — Nem helyálló az a kifogás, hogy nincs pénzünk és nem áll módunkban becsületbeli köteles-ségünket teljesíteni. A becsületbeli adósság törlesztése mindenekelőtt való. De metafornikusan szólva, mi csináltattunk az évek során nagyon sok díszmagyart, sok felesleges haszontalan célra fcöltöttiik a milliókat és türtük, hogy a legénységi állományhoz tartozó katonák árvája havi 3 pengő 20 íil.é.en tengődjön. •— Rokonszenves előttem a vilézi rend — folytatta Gúger — azzal a feltétellel, hogy egy percig sem szabad a vitézség érdemét a maga számára lefoglalnia, amint azt a látszatot sem szabad keltenie, mintha csak azok verekedtek volna vitézül a háború alatt, akiket vitézzé avattak és hogy a katonai vitézség mellett • nagyon tiszteletreméltó a polgári vitézség is, azoknak a polgároknak a vitézsége, akik az eke szarvával, tollal, kalapáccsal termelik az értékeket. '••— A múltban nemegyszer megtörtént, hogy vi'ézek kényszeríttettek arra, hogy legjobb meggyőződésük ellenére gyakorolják legszentebb jogukat, a választójogot. Ez nem megbecsülése* hanem megalázása a vi ézségnek. Felemlítette Bafcsi-Zsilinszky Endre esetét. Ezután a vitézi avatás formalitásáról, a Hadúrról beszélt Griger és ezeket mondotta: — Nem látok ebben semmiféle tendenciát, de mégis a százszázalékos keresztények érzését sérti ez és valamiképen biztatja, bátorítja a szdnalyiflf ujmagyar pogányokat, akik a történelem félreismerésével, vagy a kereszténység gyűlöletéből Vehér lovakat áldoznak. — Nincs semmi összetügges — KialtjaK a jobboldalról. Griger Miklós ezután igy. folytatta: — A frontharcos szövetséggel kezdetben nem sokat törődtek. Tiltakozom az ellen, hogy a frontharcos szövetséget a Nep-ben leltározzák és tiltaFÜGGÖNYT SZEGEDEN A MUSKÁTLI KÉZIMUNKABOLTBAN, Kárász u. 3. Széchenyi Mozi Szombattól mindennap ! A szezon legragyogóbb flimoseménye I PREMIER Bolváry Géza idegfeszítő bünügyi filmje Fősz. ZARAH LEANDER, Hörbiger Attila, Theo Lingán, Bárd Mária Belvárosi Mozi Ma és miudennap ! Heltai Jenő nagysikerű müve filmon! Lázár Mária, Törzs, Jávor, Csortos, Rajnay. — A dalbetéteket Lendvay Andor ős tVeygand Tibor éneklik. Korzó Mozi Ma, szombattól egy héten keresztül Az Eucharisztikus szent év nagy fi mesemőnye Lisieuxi kis Szent Teréz csodálatos életéről készült magyarul beszélő tilm. Bevezetőt Kovács Sándor az Actio Catholica országos titkára mond. Szeged katholikus társadalminak nagy ünnepi eseménye. „A frontharcosokat nem lehet párttagokká leltározni, a frontharcos formaruhát nem lehet kortesruhává degradálni" Griger Miklós feltűnést keltű beszéde a tűzharcos tavaslat pénteki vitáidban