Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-12 / 258. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, T937. november 12. 0 „tiroli árvák" nevében szélhámoskodott Szegeden egy osztrák asszony (A Délmagyarország munkatársától.) Á szegedi rendőrség elfogta Gruber Ferdinándné osztrák nőt, aki Szegeden három napon keresztül könyöradományokat gyűjtőit engedély nélkül egy állítólagos tiroli gyermekmenhely javára. A „tarhálás" jól jövedelmezolt, Gruberné egyik szállodában lakott, elegánsan öltözött, amiből nyilvánvaló volt, hogy a befolyt pénzt nem a szegény tiroli árvák kapják, hanem Gruberné költi el. Sorra látogatta a karitativ intézményeket és amint az eredményből látszik, még „az osztrák «zegénysorsu gyermekeknek'' is jutott. Gruberné a három nap alatt tekintélyes öszBzeget szedett össze. Apró kis trükköket is igénybevett, hogy az adakozási kedvet fokozza. A gyüjtőiven a kapott összegeket felfelé kerekítve javitotta ki és igy történt, hogy a harmadik napon már husz pengőket adományoztak számára, illetve a „tiroli gyermekeknek". Az alsóvárosi zárdának lett gyanús Gruberné, értesítették a rendőrséget, amely azután elfogta. Lakásának átkutatásánál olyan kolfekciót találtak különböző nyelvű blokk füzetekből, nyugtákból, hogy az egy banknak is diszére válott volna. Kiderült, hogy a nő végigjárta egész Európát, egyformán gyűjtőit Svájcban, Franciaországban és Németországban, most pedig a „gazdag" magyarokat akarta levágni. Kiderült, hogy Szegedet megelőzőleg járt Veszprémben, Egerben, Esztergomban, Pécsett és mindenütt bőven hullott az alamizsna a csekk könyvébe. Az asszonyt a rendőrségen előállították és ekkor beismerte, hogy a gyűjtésre sem megbízatása, sem engedélye nem volt. Csütörtökön délelőtt a rendőri kihágási biró elé kisérték, aki háromnapi elzárásra ité]te, agyuttal megindult ellene az eljárás az idegenellenőrző osztályon, aminek kitoloncolás és az országból való kitiltás lesz a valószínű eredménye. —oOo—> ' Szombaton hirdetik ki az itéleteta nemzetgyaiázássai vádoít történelemtanár bünperében Budapest, november lí. A budapesti büntető törvényszók csütörtökön folytatta vitéz Málnás i ödön nyilaskeresztes tanár nemzetgyalázás! bűnperét. A tárgyalás megnyitása után az elnök néhány részletet olvasott fel a vád tárgyává tett könyvből, majd a védő a bizonyítás kiegészítésére tett indítványokat. A biróság csak azt rendelte el, hogy a vádlott egyéniségére vonatkozó iratokat ismertessék. Ezek az iratok sablonos köszönőlevelek azokért a könyvekért, amelyeket Málnást irt. Ezután dr. Tamássy László tartotta meg vádbeszedét Hangoztatta beszédében, hogy Mnlnási könyve külsőleg „történelmi munka" látszatát kelti, de a történelmi mii belső kellékével nem rendelkezik. Nem méltó a történetíró nevére az — mondotta az ügyész —, aki szubjektivitásától megválni nem tud, elfogultságát leküzdeni nem tudia. A napi politika eszközévé sülyeszti Ic a történelmet és egy jól kihangsulvozít politikai törekvés szolgálatába állítja a müvét. A könyv irója a romantikusan szép magyar múlton nem tud lelkesedni, csak megbotránkozni. Az ügyész Málnási sutyos megbüntetését kérte és indítványozta a könyv elkobzását. Ezután a védő mondotta el beszédét és azt hangoztatta, hogy védence nem követett el nemzetrágalmazást. Azzal fejezte be beszédét, hogy nem a bíróság van hivatva ítéletet mondani a munka felett, hanem — a történelem. Felmentést kért. Az elnök a tárgyalás folytatását szombat délelőttre tűzte ki. »Minnél elégedettebb a munkás, annál hatékonyabb tényezője a termelésnek^ Róbert R. Hyde, az angol ipari jóléti szövetség igazgatója Szegeden (A Délmagyarország munlzatársátöl.) Reverend Róbert Ii. Ilyde, az angol ipari jóléti szövetség igazgaiéja, aki ezidőszerint a munkásjóléti intézményeket tanulmányozza Magyarországon, csütörtök délután Szegedre érkezett. Róbert R. Ilyde kíséretében Szegedre érkezett dr. Lukács György ny. miniszter, székelyhid'i llammcr Géza iparügyi miniszteri osztályfőnök, Sellő Miksa, a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség vezetője és dr. Baloghy Mária a budapesti gyárgondozó női tanfolyam igazgatója. Róbert R. Hyde elsősorban a Magyar Kender-, Len- es Jutaipar Rt. ujszegedi telepén nézle meg a szociális berendezéseket és elismerését fejezte ki a látottak felett Gellér Józsefnek, az ujszegedi kendergyár igazgatójának. Délután 6 órai kezdettel Róbert R. Hyde a kereskedelmi és iparkamarában nagyszámú közönség előtt érdekes angol nyelvű előadást tartolt arról, hogy miként lelt termelési tényező a munkásfólét. R. Hyde előadása előtt Lukács György ny. miniszter tartóit rövid bevezető előadást és angol nyelven köszöntötte Róbert R. Hyde-t, aki előadásában kifejtette, hogy a XVIII. század végén és a XIX. század elején lezajlott ipari forradalom nemcsak a termelés technikáját változtatta meg, hanem a társadalmi strukturát is egészen uj ajapokra fektiette. Először Angliában, azr után a kontinensen is egy számban állandóan növekvő ipari munkásosztályt teremtett, amely természetszerűleg a régi társadalom nagy néprezervoárjából, a mezőgazdasági lakosságból rekrulálódö't. Az igy keletkezett gyáripar a munkást kiszakította a falunak régi patriarchális közösségéből, amc]y a beletartozóknak teljes gazdasági és lelki egyensúlyát biztosította, anélkül, hogy ezt mindezideig pótolni tudla volna. — A munkásvédejemnek és a munkásjóléti intézményeknek a legfőbb célja az _ mondotta R. Hyde —, hogy a városi munkásságnak megfelelő társadalmi helyzetet biztosítson, a társadalom többi osztályaihoz való viszonyát szilárd alapokra helyezze és ezenfelül a munkás és elöljárói, illetve munkaadói között munkatársi viszonyt teremtsen. A modern szociálpolitika felfogása szerint a munkásjóléti intézmények nem lehetnek esetleges függelékei a gyártelepnek, amelyekből a gyár tulajdonosa azt valósit meg, ami neki tetszik, hanem éppen olyan nélkülözhetetlen és fontos kellékei a termelésnek, mint a gyárépület és a gépei; és egyéb felszerelések. Minél elégedettebb és minél tanultabb a munkás, a termelésnek annál hatékonyabb tényezője. Ebből a szemszögbűi nézve, a munkásjólét termefési tényező és a munkaadó számára a legjobb befektetés. Reverend Róbert R- Hvde az általános fejtegetések után az angol ipari életből vett példákkal illusztrálta tételeinek igazságát. Ezzej kapcsolatban különös nyomatékkal mutatott rá az ipari vállalatok és társadalombiztosító intézmények szempontjából a betegség- és balesetelháritő tevékenység rendkívüli fontosságára. Részletesen ismertette az IncTustrial Welfare Society (az Ipari Jóléti Szövetség) működését, amely célkitűzésében a magyar Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szőve Sséggel majdnem azonos. Áz angol szövetség működésének különös fontosságot kölcsönöz azonban az a körülmény, hogy egészen 1936 decemberében történt trónralépéséig a jelenlegi angol király, akkor még yorki herceg, volt az elnöke. Jelenleg a kiráiv az egyesület védnöki tisztét tölti be. AZ utolsó évek folyamán a szövetség küjönös nagv eredményeket éri el a higiénikus munkáslakások építése terén. A mindvégig érdekes előadást, amelyet dr. Szántó Jolán teljes hüségget tolmácsolt, a megjelentek hosszantartó tepssal köszönték meg. Róbert R. Hyde és a többi vendégek tiszteletérc este az ujszegedi kendergyár vacsorát adott a Hungária virágokkal diszitett különtermében. A .vacsorán a fővárosi vendégeken kivül résztvetlek Vértes Miksa, dr. Tonelli Sándor a kereskedelmi kamara, dr. Szekerke Lajos a város képviseletében, valamint Gellér József és W i 1h e i m Jenő igazgatók feleségeikkel, dr. Rost á s Ilonka gyárgondozónő és Bolgár Károly főpénztáros. Vacsora közben Gellér igazgató köszöntötte Rev. Ilydet és a vendégeket. Bejelentette, hogy a gyár szociális berendezéseit a jöyőben állandóan fejleszteni fogják. Rev. Hyde válaszolt az üdvözlésre. Nagy elismeréssel beszélt a látottakról. Azt hitte, hogy tölo fognak itt tanácsot kérni a munkásjóléti intézményekre vonatkozólag, de ugy áll a dolog, hogy sok olyant látott itt, ami Angliában is utánzásra érdemes. Vacsora után alkalmunk volt Rev. Ilyddel beszélni, aki valósággal áradozva beszélt az ujszegedi gyárban látottakról. — Nem túlzás — mondotta —, amikor azf mondom, hogy bizonyos dolgok még a mi gyárainkból Is hiányoznak, azokból, amiket Itt láttam. Különösen meglepett az, amit a csecsemőés gyermekvédelem terén a gvár munkásainak nyújt. Olyan áldozatkészséget jelent ez. amely a legnagyobb tiszteletet érdemli. A gyárban kellemesen lepett meg az egyes munkahelyiségek szinczcsp, amit még sehol sem láttam, de ami feltétlenül jó hatást gyakorol a munkások idegeire. — Általában milyen tapasztalatokat szerzett főtisztelendő ur Magyarországon? — kérdeztük. — Hat napja tartózkodom Maavarországon — felelte —, de mondhatom, többet láttam és észleltem, mint amennyit husz év alatt olvastam hazájukról. És nem sablonos udvpriassáa, ha azt mondom, hogv el vagyok ragadtatva. Nemcsak a fogadtatástól, amiben mindenfelé részem volt, de attól is, amit itt tapasztaltam. Elhatároztam, hogv a látottakról nemcsak szűkebb működési körömben. hanem a legszélesebb körben beszámolok. — Ilir szerint a kormányzó urnái is volt kihallgatáson? — mondtuk. — Igen, a kormányzó ur kegyes volt fogadni ma délután, ezért is érkeztem kissé megkésve, őfőméltósága élénken érdeklődött aziránt, hogv mit láttam és mi a véleményem a látottakról, de engem a kormányzó ur táiékozottságán kivül főleg az lepett meg, hogy miiven nagyszerűen beszél angolul. Egyáltalán önöknél igen sokan beszélnek angolul, ami kétségtelepül annak a je'e. hogy rokonszenveznek velünk. Ez a rokonszenv természetesen kölcsönös. Az illusztris vendégek az éjszakát Szegeden töltötték, pénteken reggel Szegedről Mezőhegyesre utaznak. Halálos orvvadászat (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökre virradó éjszakán halálos orvvadászat történt Sándorfalván a Pallavicini-féle uradalomban. A vadőrök a sötétben tettenérték Németh János orvvadászt. akit felszólítottak, hogy tegye le a fegyverét és kövesse őket. Németh azonban ehelyett hirtelen rájok lőtt. mire a vadőrök viszonozták a tüzelést. Németh elvágódott, majd néhány pillanat múlva felemelkedett és elvánszorgott. A vadőrök hosszú időn keresztül keresték a sebesült embert, do a nagy köd iniatt csak félóra múlva találtaid rá. Ekkor már halott volt. A vadörök, L a c zkó István és társa ellen megindult az eliárás, kétségtelen azonban, hogy önvédelemből lőtték le Némethet. moívmotovak Szeged — fürdőváros Igen tisztelt Szerkesztőségi A kitűnő szegedi fürdővel kapcsolatban van panaszom. Minden város, ha ilyen fürdője van, igyekszik megkönnviteni a hozzájutást. Itt azonban keveset törődnek ezzel, különösen hetipiacos napokon egyenesen megközelíthetetlen a fürdő és környéke. Két sorban állanak a fürdő elölt as» árusok, ember legyen a talpán, aki átjut, néha még a bejáratot is elállják. Nem volna-e lehetséges, bogy ezeket az árusokat más helyra telepítsék? Ez ellen senkinek sem lehet kifogása, hiszen a fürdőépületben nincs üzlet, anyagi károsodás senkit sem érne. De elérhető lenne, a ccl: ne kelljen a gyógyulást keresőknek burgonyahegyeken keresztülgázolva eljutni a fürdőbe. .Tiszteletlel; (aláírás).