Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)
1937-11-06 / 253. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. november (334. Budapesti értéktőzsde zárlat. Nyugodt hangulatban, mérsékelt forgalommal nyitott a tőzsde. Az első árfolyamok általában egyenlőtlenül alakullak. A nemzetközi helyzet kedvező megítélése fedező vásárlásokra ösztönzött, ugy, hogy nem sokkal nyitás után a kereslet a tőzsde eg£sz területén megerősödött és a részvények emelkedtek. \ rendezési napra való tekintettel a vállalkozói kedv csekély volt, igy az üzleti forgalom végig mérsékelt. A tőzsde jól tartott irányzattal zárt. Magyar Nemzeti Bank 180, Kőszén 466, Ganz 30.80, Izzó 219, Szegedi kenderíonógvár 57.25. Zürichi devizazárlat. Páris 14.59 fél, London 21.51 fél, Newyork 432, Brüsszel 73.35, Milánó 22.77, Amszterdam 238.825, Berlin 174. Schilling 80.30, Bécs kifizetés 81.65, Prága 15.155, Varsó 81.80. Belgrád 10, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 16.70—16.90, belga 56.90-57.90, cseh korona 11.00—11.70, dán kor. 71.55—75.35, dinár 7.3—7.80. dollár 335.10—339.10, svéd korona 80.20 -87.10, kanadai dollár 336 00-341 00, francia frank 11.10-1160, hollandi frt. 186.55—188.55, lengyel zlotv 60.00-61 10. leu 2.85-3.00. leva 3.60 - 1.00, Ura 16.90-17.90. (500 és 1000 lírás bankiecyek kivételével), német márka —.—, norvég korona 84.00—81.90, osztrák schljing 80.00 -80.70, svájci frank 77.65—78.55. Budapesti terménytőzsde zárlat. A határidős piacon az irányzat gyengén tartott, a rozs 3—6, a tengeri 9 fillérrel olcsóbb. A forgalom csendes. Bár a külföldi tőzsdékről általában tartott árfolyamokat jelentettek, kereslet hianva miatt gyengébb a készárupiacon a buza irányzata és ára 10 rillérrcl olcsóbb. A rozs nem változott. A takarmánycikkek piacán jobb érdeklődésre a zab 10, az uj tiszai tengeri 10—20 fillérrel javult. Budapest] terménytőzsde hivatalos árjegvzésc. Buzn tiszai 77 kg-os 20.40—20.80. 78 kg-os 20.70— 21.10. 79 kg-os 20.95-21.30, 80 kg-os 21.10-2t.40. felsőtiszai 77 kg-os 20.30-20.75. 78 kg-os 20.60— 21.05, 79 kg-os 20.85—21.25, 80 kg-os 21.oo-2l.35, fejérmegvei. dunatisznközi, dunántúli 77 Kg os 20.35—20 60, 78 kg-os 20.65—20.90, 79 kg-os 20.9021.10, 80 kg-os 21.00—21.2o Rozs pestvidéki 18.7o— Szeged sz. kir. város polgármesterétől, 54091—1937. I. sz. Hirdetés A iu. kir. Iparügyi Miniszter Ur 33.683— 1937. XI. sz. leiratával, a Központi Gáz és Villamossági rt. kérelme alapján, a József főherceg- és Somogyi-telepek villamoscnergia ellátása céljából tervezeit elosztóhálózat bővítése műszaki bejárását elrendelte s annak vezetésével Ormai Zoltán miniszteri főmérnök urat hízta meg. A műszaki bejárás 1937. évi november hó 9-én délelőtt fél 9 órakor kezdődik s az eljáráson résztvevő bizottság megalakulásának helyéül a Központi Gáz és Villamossági rt. szegedi telepének üzemi irodája jelöltetett ki. Erről az érdekelt Somogyi- és József főherceg-telepi lakosokat azzal a figyelmeztetéssel értesítem, hogy a vezetékek megépítésével kapcsolatban esetleg felmerülő észrevételeiket a fenti helyen és időpontban tehetik meg. Szeged, 1937 november 4-én, Dr. Pálfy József, polgármester. —18.80, takarmányárpa I. 16.50—17.00, sörárpa I. 21.00—23.00, zab I. 16.80—16.90, tengeri tiszántúli 14.05—14.15. Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza lanyhuló. Dec. 88.5—háromnyolcad, máj. 98.25-89, jun. 85— 84 hétnyolcad. Tengeri lanyhuló. Dec. 56 háromnyolcad, máj. 58 egynyolcad, jun. 59 egynyolcad. Rozs egyenetlen. Dec. 68, máj. 67.25, jun. 65. A P«tm< MÉGIS ÉLEK rta Ausilcabdnyot E l>m tr, Ebédkor dagadtra ette magát. A rétes könnyű volt, harmatos-habos és messziről szaglott belőle a fahéj. Apa estére meghívta a tiszteket. Egyik: az idősebb, tényleges volt, a másik tartalékos s egy bordeauxi gyáros fia, — Pierre Ribnud nevezetű. Társát Jules Letournak hívták. Idus kettőjük között ült az asztalnál. Valóban kedves fiuk voltak ezek a franciák. Kicsit bőbeszédűek, kicsit hirtelen hevülök; egymással szemben is türelmetlenek. Ribaud szeretett volna már hazamenni, unta a katonáskodást, nem fért a fejébe, hogy ha egyszer vége a háborúnak, miért kell még mindig szolgálnia, minduntalan szüleit emlegette: maman és mon pere minden második mondatában szerepeltek; ugy volt a katonasággal, mint gyomorbajos ember az evéssel: szükséges rossznak tartotta. Letouf pont ellentétes álláspontot képviselt. — Nincs igazad. Ti civilek nem bírjátok a fegyelmet, azért sápítoztok, — mondotta. — Hogy három éve voltál otthon? Igen. És hogy más időkben a te korodban mások már régen családot alapítottak, gyerekeket neveltek, takarékbetéteket gyűjtöttek s nem szorultak az aojuk pénztárcájára, na igen. igen... Ez mind igaz, hogy amikor ezt hánytorgatod, , ez tiszta önzés. Hát mit szólnál az én helvemben? Mit szólnál hozzá, ha hat esztendő óta nem láttad volna anyá'dat? Ha Párisból Afrikába vezényeltek volna, onnan pedig egyenesen a harctérre? Mi? Most beszélj! — Pierre Ribaudnak álmodozó, nagv, kék szemei voltak, de erre felgyúlt bennük ez indulat. — Amennyiben a katonai pálvát választom élethivatásul, semmit se szólnék. Természetesnek találnám, — vágóit vissza ingerülten. Idustól várt erősítést. — N'est-ce pas. mademoiselle? ..: nemde, kisasszony? — ügyetlen mosollyal palástolta dühét, amiért Letour rápiritott. — Mais oui, oui.. 7 tökéletesen egyetértek önnél, — igazolta Idus. Aztán egy ügves fordulattal leszerelte n kokaskodókot, másfelé terelte a társalgást, levezette a feszültséget, akár a villámhárító..". Elek erre már alig figyelt. Fülét megütötte a hűvös sző: Afrika — s ez azonnyombnn Jenviigözte. Ó. n rejtelmes, titokzatos Afrika! Létem- Afrikában járt! M°nnvi elmenve lehet. Mennvi tapasztalata. Nagyszerű. A , távolság ködéből csuna izgató misztérium bontakozott ké más f«j. rnás élet, más erkölcsök. könyvekből felszívott színek, történetek félvad népekkel vivott kegyetlen harcokról, törzsek, törzsfőnökök, csokoládébarna asszinyok. akiknek érzéki ölelése méreg, húsuk mecr keménv, mint a bronz. T: kíváncsisága fáklyaként lobncrott fel s a tisztet határozottan irigyelte. Afrikai átélések nvomát kutatta arcán- harcok, meomróKáltatások. fülledt szerelmek árulóit. Gyerekesen örült, mikor homlokán, hosszú forradást fedezett fel. Arra nem "gondolt, hogv ez a sebhely nagy háborús emlék is lehet. Letourt mindjárt az első percekben megszerette, imponált neki ez az izig-vérig katona, akiben a maga hasonmását vélte megtalálni. Mostantól valósággal csodálta. — Afrikai Afrikai Letour egy bős! — Megkérte, hogv meséljen valamit Afrikáról. Letour jól tudott németül és nem nagyon kérette magát. Érdekesnél érdekesebb dolgokról beszélt. A Szaharáról, ismeretlen városokról.:, mert ott is vannak hatalmas, virágzó városok, például Algír, sőt márványpaloták is varinak, kultura és civi^mammmemmmmmmmmmammammmmmumm lizáció is van, mióta a franciák meghonosították, persze nem mindenütt, az ilyesmi nem megy máról-holnapra, az arab nép szívós, csökönyös, nehéz megtörni, de azért..: Élénken, fordulatosán, a jó társalgók könynyedségével csoportosította mondanivalóit. Anyáék is roppant élvezték. Habár személyes vonatkozású élményeket alig érintett. Olybá tűnt, mintha ezeket szándékosan kerülné. Hamisítatlan katona, aki megvívja a harcot, ám beszélni nem beszél róla, — gondolta Elek elismerően. — Hiába, látszik rajta a katonaiskolai nevelés. — Idus ezalatt Ribaudval beszélgetett. Franciául. Sebesen hadartak, mint a kereplő. Már Idus is elég jól győzte. Eleknek szemetszurt, hogy Ribaud egypárszor bizalmasan hozzáért Idus kezéhez. Nana. Mintha régi barátok, vagy rokonok lennének. Ribaud a pezsgőgyártásról tartott szabadelőadást, meg hogy az apja milyen remek ember, idestova betölti hatvanadik évét s még ma is minden nap reggel hatkor kezd dolgozni, úgyszintén anyja is, magánéletük jóformán nincsen, az ő életük a gyár, az üzem .:. A pezsgőgyártás alighanem csak ürügy volt arra, hogy szüleit szóbahozhassa. Erősen családias érzésű lehetett, akinek saját szavai szerint az tette elviselhetővé jelenlegi sorsát, hogy apáék befogadták. Később egy kajla, félbolond munkást emlegetett, aki tulajdonképpen neki tejtestvére, csupán ezért tűrik a gyárban, kegyelemből, máskülönben haszontalan széltoló, de csudajó pofa ... egyszer galambokat zárt apa autójába s mikor papa be akart ülni a kocsiba, hát krúúl... a galambok maid feldöntötték, majd leverték orráról csiptetős szemüvegét. Idus nagyszerűen mulatott. Általában mindnyájan kellemes estét töltöttek együtt. Egyedül Berti fakadt ki vacsora után. — Mennyit járt a szátok egész este és én semmit se értettem az egészből, — békétlenkedett. Elek anyáék előtt mélyen hallgatott Kamilláról. Egy-egy szót elejtett ugyan Vizváryné jóságáról, Kamillát is dicsérte: aranyos kislány, igazán, ha ők nincsenek, nem tudom, mit csináltam volna Pesten? Akármikor szívesen láttak, megosztották velem, amijük volt... Ennél továb azonban nem terjedt közlékenysége. Szerelmét féltékenyen őrizte. És féltékenysége nem ismert határt. Ha mód kínálkozott, Kamilla nevet nem ejtette ki külön, nagyobbára közösen emlékezett róluk, igy: Vizváryék. Kezdetben azért, nehogy hangja remegéséből valaki, valamit meg-' sejthessen — és mert legtöbbször Idus is ott volt, Idusról pedig tudta, hogy sohasem szerette Kamillát —, aztán meg napok múlva már magában is megrendült, ha eszébe jutott, hogv még mindig nem küldhetett értesítést Kamillának. Anya hasztalan unszolta: Vizváryékról beszélj, a néni jó asszony lehet... és a leánykáról... — mondd, nagyon szép? — Elek ilyenkor szinte ingerült választ adott. — Szép, — s Reményi Gerőre gondolt; körmét belevájta a tenyerébe, hogy a fájás észretéritse. — Különben nincs róluk sok mondanivalóm, már mindent elmeséltem, — kurtán, röviden kitért a részletek elől. Anya meg is jegyezte, ugylátszik, Pesten nagyon megváltozott. Ez a megállapítás helytelen volt. Nem Pesten, hanem idehaza változott meg. (Folyt. köv.Y