Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-30 / 273. szám

S7. november 30. DÉLMAGYARORSZÁG tézf/Q iránt, kihelyezései pedig mindazon követelményeknek megfelelnek, melyeket a biztonság és 8 jövedelmezőség aranyszabályai előírnak, voltaképen eleget tett szorosan vett kötelességének. Egy arra igazán hivatott pénzintézett vezetőnek azonban más célja, más hivatása is van és ez annak a körnek a gazdasági nevelése, mely vele összeköttetésben áll. Például a nagy angol bankok kiterjedt fiókhálózatának vezetői nevelik körzetük lakosságát a takarékosságra, a megtakarított tőkék helyes befektetésérc és a hitelintézeti formákban való bekapcsolódásra, ami egyik lényeges tényezője az angol gazdasági élet fejlettségének. Nálunk igen sok teendő és lehetőség van ezen a téren. Különösen áll ez az országnak arra a részére, melynek vendégszeretetét ma éhezzük. Itt bizonyos természetes adottságok mellett a természet mostohaságával és Trianon átkával is meg kell küzdeni, ami annyit jelent, hogy sok fejtörés, kísérletezés, népnevelés, a maradiság ellen való küzdelem árán lehet csak elérni a jólétnek olyan fokát, mely emberhez méltó megélhetést biztosit a dolgozók legkisebbjeinek is. Ebben a munkában, ebben a küzdelemben részt kell venniök a pénzintézeteknek is. — Az eszközök, amelyekkel a pénzintézetek közelebbi és távolabbi céljukat elérhetik, elsősorban a pénzintézetek vezetőségében vannak adva. Mint magától értetődőt, alig kell említenem a szakértelmet, amely hála Istennek, már igen kevés helyen hiányzik és a szakértelemnek ebben a terjedésében bizonyára része van a Pénzintézeti Közi Mikulásra ÍOO u | művész lemez GRAMOFON láncsláger! Kölcsönzés Is VÁROSI NYOMDA Kárász UCCA 9. pont évenkénti revízióinak. Az igazi pénzintézeti t mindnyájan, akik ebből a földből több-kevesebb V.r. n n ( ü ^ ^ .. 1, n M AM. 1. „1 1 w T 1 1 _ _ 1 _ i ! T _ 1 _ A- U <MÍ — 1 MfFS l'M I — vezető azonban nemcsak szakértelemmel kell hogy bírjon, hanem főképpen az szükséges, hogy nemcsak foglalkozásnak, hivatalnak, hanem hivatásnak tekintse és azt érezze, hogy ő nem csupán egy keresetre alakult társaságnak hasznokat produkálni hivatott tisztviselője, hanem legyen szolgálja annak az eszmének, amelyet a bank mint intézmény az ország gazdasági életében képvisel. — A másik eszköz az összetartás és nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ennek fejlesztése menynyire fontos. Legyen szabad egy őszinte szóval rámutatni arra, hogy ezen a téren még igen sok kívánni valót látok az országban, pedig az én szemeimben kétségtelen, hogy az, aki a társintézet hitelét elejtett megjegyzésekkel rontja, ezzel a hitelszervezet, tehát közvetve önmaga ellen is vét. Az olyan összejövetelek, mint a mai, hivatva vannak az összetartás szellemét ápolni és nem lehet kétséges, hogy egymás megismerése, eszméink kicserélése közelebb visz céljainkhoz. A magyar föld a közgazdasági életben Gesztéiül Nagii László: „Nem lehel hirói ítélettel lecáiolnl lennehel és azzal, hogu írókat elítélünk, a Viharsarkok még nem szűnnek meg" Dr. Gesztelyi-Nagy László, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója ezeket mondotta: — Elöljáróban két tételt kívánok leszögezni: «z egyiket gróf Károlyi Sándor, a nagy szövetkezeti apostol fogalmazta meg: Akié a föld, azé az ország! Eszembe jut itt ezzel kapcsolatban a háború előtti román politika, amikor az oláh bankok •— az ö felfogásuk szerint nemzeti missziót töltve be — egyre-másra folyósították a magyar birtokosoknak a kölcsönt, hogy kezükben tarthassák őket s adandó alkalommal megfojthassák s a földjüket megszerezhessék. Hiába hangzottak el akkor egyesek ajkairól a vészkiáltások, az illetékesek nem hallgattak reá és Erdély elveszett 1 — Sokban hasonló folyamat hullámcsapásai észlelhetők jelenleg a Dunántul. Nemrég jelent meg egy könyv: Mentsük meg a Dugántult cimmel, amely megrázó színekkel festi le és megcáfolhatatlan adatokkal bizonyltja ezeket a szomorú tényeket. Most alig pár hete jelent meg ugyan e szerzőnek egy másik könyve, az ország másik részéről, a Tiszántúlról ezen a cimen: Baj van Tiszántúl. Mind a két könyv fenyegető mementó arról, hogy fel kell ismerni a veszélyt s elibe kell feküdni egész testünkkel a bajinak s meg kell menteni a magyar földet a magyar jövendő számára. Itt valóban szükség van az összefogásra. — A legutóbbi hónapok társadalmi csendjét egyes szocio'.ó~usok könyvei és adatai verték fel. Én alaposan tanulmányoztam ezeket a könyveket cs az ezek által kiváltott hírlapi polémiákat. Huszonöt esztendő óta járván az országnak ezeket a részeit, ismerem is a tájat, amelyet leírnak. Megállapítani kívánom, hogy nem lehet birói Ítélettel sem lecáfolni azokat a tényeket, amelyek magukban az égre kiáltanak s azzal, hogy szerző* jüket elitéljük, a viharsarkok még nem szűnnek meg. Nekünk, a közgazdasági élet tényezőinek, akik felelősséget kell, hogy erezzünk a jelenben a jelenért, sőt a jövendőért is, közös, vállvetett munkával meg kell szüntetni a bajt és megszüntetni a ilharsa rkokat. >— A másik tétel, amit le akarok szögezni az, bogy a föld az egyetlen olyan forrás ebben az orDuna-Tiszaközi J szágban, amely minden évben megujul és Isten előadásában . áldása és kezünk nyomán uj értékeket képes előállítani. Ez a föld azonban beteg. Beteg foltok vannak testén. Több, mint 900.000 katasztrális hold alszik, 250.000 katasztrális hold körül van a sivár homok és mintegy 150.000 katasztrális hold a vadTrUNKHi t bácsi posztógyaí •mm nvwzon, XL ^zuMaJ" tuo-ii; IV.PPOHAS7KA OTTOkAfí-U.Ő-Vi.TÉRéZ KPT.8. Gyártelep: BUDAPEST, XI., LENKE UT II?. vizes terület. Közel másfélmillió katasztrális holdat tékozlunk tehát el akkor, amikor a magyar munkásság egyrésze idegen országban kénytelen munkát vállalni s ma már sokan a külföldre telepítésről beszélnek. Nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy ezt a hatalmas területet kiaknázatlanul hagyjuk itt bent az országban. — Móra Ferenc, Szeged nagy álmodozója — folytatta — mondja egyik gyönyörű regényében: A magyar föld mindenütt aranyat rejt magában, csak le kell érte nyúlni. A szik is arany, a homok is arany. A szik beömleszti aranyát a buzasze1 mekbe, a homok a mosolygó gyümölcsbe, a csillogó borba s ugy nyújtja azt oda a magyarnak. i Köztudattá kell tenni, hogy a föld a nemzeté és darabot birunk, csak ideiglenes birtokosai vagyunk ennek a földnek. S ha ez igy van, akkor a nemzet parancsoljon az ideiglenes tulajdonosoknak, az érdemetleneket, ha másként nem lehet, a föld elvétele utján, hogy a nemzet javára gyümölcsöztessék azt a kincset, amely föld formájában a kezükben van. Nem tűrhetők meg ebben az országban rossz gazdák és tékozló fiak. •— A magyar étét közgazdasági ágainak segíteni kell egymást, mert hiába virágzik a fának az egyik ága, ha a többi ág és a gyökér szárad és pusztul, lassan kivész a fa. Nekünk mindnyájunknak a nemzetet kell szolgálni, a nemzet fáját erősíteni, r.em az önző egyéni érdekeket. A pénz, a tőke sem lehet öncé', hanem csak eszköz a gazdasági javak megszerzésére és értékesebbé tételére. A bankok ugy tudják jobban szolgálni a magyar föld érdekeit, ha működésűkben nagyobb teret engednek a takarékpénztári és a hitelszervi jelleg feladatainak és tudatosan csinálják a többi ágazatokkal együtt a közgazdasági élet fejlesztő programját. — Különösen a budapesti bankokhoz és pénzintézetekhez intézem szavaimat, amikor arra kérem őket, hogy legyenek nagyobb megértéssel a vidéki hitelélet szervei iránt, nagyobb anyagi lehetőséggel támogassák a vidéki hiteléletet á bankokon keresztül, mert ezek a bankok itt a magyar mezőgazdasággal szorosan együttműködő hítelszervek és itt a vidéken meg van az összemüködés a közgazdasági étét ágai között, aminek igen sok értékes kivirágzását lehet tapasztalni. .— Figyelembe kell venni, hogy ! vidéknek olcsóbb és több hitelre van szüksége. A Nemzeti Banknak is figyelembe kell venni azt, hogy a vidéki gazdasági életben milyen nagy nemzeti értékű tevékenységet folytat a vidéki hitelélet. A régi hitelszervezet a. magyar nép széles rétegére volt felépítve, ma azonban alig van hitetétét. — A mezőgazdaságnak, iparnak, keresKedelcmnek és a hitelétét szerveinek c közös szegedi találkozója legyen elindulása egy uj magyar összefogásnak nemcsak Szeged érdekében, amely elvesztette éltető forrását, tehát uj forrásokat kell számára megnyitni és biztosítani, hanem az ország számára is, mert hiába élünk külön életet és végezünk egymástól függetlenül kicsiny munkákat, ha a nemzet legfontosabb érdekei s maga a nemzet, a nép elvész nemcsak számbetttég, hanem fizikailag és lelkileg is, pedig >Teremt-e Isten több magyart, ha mánk is elfogynánk?* — Ma már van Szegednek egyeteme, nincs azonban vonzási területe — fejezte be előadását. Pár kilomé.erre a határ. Elvesztett mintegy 150.000 főnyi embert és mintegy 300.000 hold területet, akik, illetőleg, amelyek Szegedhez gravitáltak. Hogy tehát Szeged megmaradjon annak, ami volt, teljesíthesse feladatát a jövőben, minden tényezőnek, akiben iw/i felelősségérzet és kötelességérzet, össze kell fognia Szeged érdekeben, hogy elmondhassuk — némi módosítással — az 1879-es árvíz után elhangzott királyi szavakat: vLcgycvt Szeged szebb, mint volt.* Koós Zoltán a takarékosságról és o tökehépzésrói Dr. Koós Zollún felsőházi tag tartott ezután nagv érdeklődéssel" kisért előadást a tőkeképzésről. Arról beszélt, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében nem számíthat külföldi kölesönre, miért is alapvető fontossága van a takarékosságnak és a belföldi lőkeképzésnek. — Ha ucm bizhaluiik a külföldi kölcsönben á