Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-30 / 273. szám

4 D£CM AGYARORSZXG V Jd, 1937: november 30. ságletének biztosításához való famennyiséget és miután a román érdekeltséggel folytatott tanácskozások nem vezettek eredményre, más irányban is érdeklődtek. Hétfőn bejelentették dr. Pálfy József polgármesternek, hogy sikerült megállapodást kötni négyszáz vagon tűzifa azonnali szállt idsára a jugoszláv érdekeltségekkel, ezek azonban a fát csak a magyar kormány diai megállapított maximális áraknál vagononkint hatvan pengővel drágábban hajtanák szállítani, ami azt jelenti, hogy a jugoszláv fa mázsánkint hatvan fillérrel drágább lenne. A szegedi kereskedők csakis akkor bonyolíthatnák le ezt az üzletet, ha ahhoz a kormány megadná az engedélyt és engedélyezné a maximális ár túllépését. Arra kérték a polgármestert, hogy interveniáljon ebben az ügyben a kereskedelmi minisztériumban. A polgármester még a délelőtti órákban főlhivta Hulla Aurél államtitkárt és hivatkozva arra, hogy a íainség Szegeden már katasztrófális méreteket ölt, bejelentette a fakereskdők kívánságát. Az államtitkár arra kérte, hogy a kívánságot táviratilag közölje a minisztériummal, mert a ) kérdés elbírálása a földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A polgármester már el is küldte a táviratot és a választól függ, hogy a jugoszláviai "érdekeltségek megindithatják-e Szegedre azt a négyszáz vagon fát, amely természetesen csak átmenetileg jelentene enyhülést. Fejszével megölte alvó férjét egy elmebeteg asszony (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőre virradó éjszakán egy elmebeteg asszony kegyetlen gyilkosságot követett el Sövényházán. Kecskeméli Kovács Gáspár 52 esztendős községi kézbesítő felesége mintegy két esztendő óta csendes elmezavartságban szenvedett. Az asszony senkit sem hántott, csendesen viselkedett, azonban semmit sem dolgozott a ház körül, legtöbbször nem főzött, nem takarított, ami miatt gyakran volt a házasfelek közölt veszekedés. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a községben kinevették Kecskemétig a „bolond" asszony miatt. Az addig józan életű ember ivásnak adta a fejét, nap-nap után részegen ment haza, ami természetesen ujabb és ujabb veszekedésre adott okot. Vasárnap éjszaka is ittasan tért haza, ismét veszekedni kezdtek, majd a férfi lefeküdt. Az elmebeteg asszony ekkor fejszét vett elő és alvő férjére támadt. Többször a fejére sújtott a fejsze élével és amikor látta, hogy férjében már nincs élet, ugy, ahogyan volt, véresen, leült az ágy szélére és reggelig virrasztott mellette. Reggel azután elment a községházára és elmondotta a főjegyzőnek, hogy megölte férjét. Kecskeméti Kovács Gáspárnét őrizetbevetlék, kétségtelen, hogy elmebeteg, valószínűleg zárt intézetbe kerül. Szeged sz. kir. város polgármesterétől, 43.750 1937. I. szám. Versenytárgyalási hirdetmény A városi árvaház részérc 1938. év folyamán szükséges cipészmunkák elvégzésérc 1937. évi december hó 15-én d. e. 10 árakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. cm. 23.) nyilvános versenytárgyalást tartunk, a beérkezett ajánlatokat ugyanezen napon és időben felbontjuk s ez alkalommal ajánlattevők, vagy meghatalmazott képviselői jelen lehetnek. Ajánlati minta, vállalati és szerződési feltétetek a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. em. 22.) díjmentesen rendelkezésre állanak. Csakis az itt nyert nyomtatványok felhasználásával lehet ajánlatot benyújtani. Az aláirt ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve és pecséttel lezárva, fenti időpontig a városi iktató hivatalba (Városháza, földszint 14. ÍZ.) kell benyújtani. Az ajánlati borítékját a kövc'kező felirattal kell ellátni: „Ajánlat a 43.750— 1937. sz. versenytárgyalási hirdetményben közölt cipészmunkűk elvégzésére." Az előirt mintákat a versenytárgyalás időpontjáig a gazdasági ügyosztályba kell benyújtani. Szeged, 1937. nov. 29-én. Dr. Pálfy József polgármester. Egy hölgy csak akkor elegáns, Ha reiikütie LRCHER-mávkás. Jó érni Saját műhely! s«.ndár«m Kárá«-u.s. Dr. Inotay llena öngyilkossági kísérlete liélftin esliü nem lehelen kihallgatni az eöijeíeml kömjviar lisztviselOnOtef, aki nagjjmennuisegü kinlnnel es luaiindlla! megmérgezte magái (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Inotay Ilona egyetemi könyvtártiszt, aki önhibáján kivül a közelmúlt napokban kinos botrány ügyébe került, vasárnap öngyilkosságot kísérelt meg, nagymennyiségű kinint és iumiuált vett be, eszméletlen állapotban vitték a belgyógyászati klinikára, még hétfőn este sem volt olyan állapotban, hogy vallomást tehetett volna. A szerencsétlen egyetemi tisztviselőnő betekkel ezelőtt a rendőrség védelmét kérte, mert reprodukálhatatlan tartalmú, durva cédulákat ragasztgattak lakása ajtajára és a város különböző helyeire. Amikor a megfigyelés megdöbbentő eredményre vezetett, dr. Inotay Ilona kijelentette, hogy nem tesz senki ellen feljelentést és megelégedett azzal, hogy elégtételt kapott, a durva cédulák szerzője bocsánatot kért tőle. Amikor dr. Iványi Béla professzor elhagyta Szegedet, tartós szabadságol, majd nyugdíjazását kérte, amit a kultuszminiszter junius elsejével el is rendelt —, mindenki azt gondolta, hogy ezek után véget ér a megdöbbenést keltett ügy. Annál váratlanabból hatott vasárnap késő este az a hir, hogy dr. II tanyavilág kii"furáijs eseménye volt a Délmagyarország vasárnapi műsoros estje Kitűnően sikerült a színtársulat alsóközponli kirándulása a kormányzóné inségakciója javára (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután zsúfolt városi autóbusz indult el a szinház kiskapuja elől, hogy Alsótanyára, a Délmagyarország által rendezett műsoros-estre szállítsa a színtársulat kitűnő tagjait. A Délmagyarország-ot az alsótanyai kirándulás megszervezésekor kettős cél vezette: a kormányzóné nyomorenytiitő akciója javára kívánt egy összeget juttatni, ezenkívül pedig a tanya népének akart a város kultúrájából izelitőt adni. Meg kell állapítani, hogy ez a vasárnapi kirándulás szinte várakozáson felül sikerült. Nemcsak, hogy aránylag szép összeg gyűlt egybe a nemes célra, hanem lehetőség nyitott arra is, hogy a szegedi szinház uj erőforrásokat szerezzen a maga számára a tanyán. Csak látni kellett volna azt a szeretetet és lelkesedést, amellyel a színtársulat tagjait fogadta Alsótanya — mi tagadás — elhanyagolt népe. A Bankó-vendéglő nagytermét az előadés kezdetére szinültig megtöltötte a közönség s ami a lcgörvendetesebb, nemcsak a helybeli intelligencia jelent meg, hanem az igazi tanyai nép is ott szorongott a fehérre gyalult padokon. Több, mint kétszáz főnyi közönsége volt az előadásnak és a 30 filléres belépődijak mellett, a kézpénzkiadás levonása után 55 pengő 64 fillér maradt tisztán a nemes célra. Klaraár Gyula, a Délmagyarország munkatársa konferálása mellett a színtársulat kitűnőségei adtak elő verseket, énekszámot, táncszámokat, tréfákat nagy sikerrel. A közönség a mintegy másfélórás műsort végignevette és melegen, hálásan tapsolta a szereplőket: Balogh Klárit, Bárdy Terézt. Eöry Klárit, Fülöp Violát. Hamva y Lucvt, II á m o r v Lilit, Szilágyi-Szabó Esztert, Forgács Sándort, Juhász Jánost, Kassai Lászlót. Pető Endrét, Sármássy Miklóst, Szabó Istvánt és kijutott a taps a karmesternek. Endre Emilnek Is, aki az egyes számokat kisérte. A műsor befejezése után az Alsólanvat Szépészeti Bizottság látta vacsorán vendéInotay Ilona Munkácsi-uccai lakásán megmérgezte magát. A tisztviselőnő vasárnap délutánra még randevút beszélt meg egyik barátnőjével, aki a megbeszélt idő előtt kopogott Inotay lakásán. Amikor nem kapott kopogására választ, rószszat sejtve behatolt a lakásba és legnagyobb megdöbbenésére barátnőjét a rekamién fekve, eszméletlenül találta. A kihívott mentők dr. Inotayt bevitték a belgyógyászati klinikára. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Hogy miért követett el öngyilkosságot a szerencsétlen nő, arra nézve többféle magyarázatot kombinálnak. A legkézenfekvőbb magyarázat az, bogy a többhetes bajsza felőrölte idegeit, lelki válságba került, amiből halála révén gondolt kimenekülni. De arról is beszélnek, hogy az ügy dr. Inotay Ilonát esetleg egzisztenciájában is érinthette volna. Ugy látszik, bogy az ettől való félelem is hozzájárult ahhoz, hogy tettet elkövesse. Dr. Inotav Ilona tragédiája mély részvétet keltett mindenfelé, remélik, hogy hamarosan felépül és elhagyhatja a klinikát. gül a szereplőket. A jó hangulatban elköltött vacsorán elhangzott beszédekből arra lehet következtetni, hogy a város és a tanya ezentúl többizben találkozik majd, éppen ezért volt örvendetes ez a vasárnap délután. Felvetődött az a gondolat is, hogy a szegedi szinház a tanyákon bérletet csinál a szegedi előadásokra és az illetékesek megteszik' a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a tanyaiak részére lohetövó tegyek a színházi előadások látogatását. A vacsorán elsőnek dr. B alogh István pléibános szólalt fel, aki hangoztatta, hogy a tanya népe mennyire el van zárva attól a kulturátöl, amit a szinház jelent és kérte az igazgatót, hogy ő pótolja azt, amit illetékesek elmulasztanak. Azt fejtegette, hogy a tanyának Igenia szüksége van a kulturára, amit bizonyít ez az előadás is, mert csekély propaganda után a központban működő mozi és cirkusz konkurenciája mellett óriási közönség volt kiváncsi a színtársulat! működésére. Sziklai Jenő színigazgató válaszolt a plébános szavaira, ígéretet tett arra, hogy a társulat máskor is ellátogat a tanyára, mert ai szinház maga is kulturmissziőnak tekinti a tanyalátogatást. Egyúttal invitálta a tanyaiakat a szegedi szinházba is. Pásztor József szerkesztő azt hangoztatta, hogy a tanyai kulturát emeint kell, ha máskép nem megy, áldozatok árán is. Köszönetet mondott a szereplőknek, akik teljesen ön-j zetlenül fáradoztak a nemes cél elérésérc. Puskás Jenő hirlapiró rámutatott arra, hogy 32.000 ember kulturigényéről van szó Alsótanya esetében, nagyobb népességről tehát, mint amekkorat Egert, vagy Nagykanizsát lakja. Az alsótanyai kirándulás tiszta bevételét a flfa' ispán utján a kormányzóné jótékony akciója javára juttatta el a rendezőség. Korzó jégpálya ma nyitva. Bríllidns ékszert, aranyat és ezüstöt. Iparművészeti tárgyakat a legmagasabb áron vas*ro1 REICH ékszerész, órás, Kelemen ucca 11. ' — J