Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-30 / 273. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Kedd, 1937. nov. 30. Karácsonyi vásár Á karácsonyi vásárlások időiére nehezen vár a szegedi ipar cs kereskedelem. Alig le­het máskor nagyobb forgalomra számítani manapság, mint karácsony előtt, -mikor, aki csak teheti, megnyitja pénztárcáját. De a szokásos ajándékozáson kivül, a téli beszerzések ideje is most v a n. Karácsonyra cipő kell a gyermeknek, ruha, télikabát, a feleségnek is kívánsága van, a felnőit leánynak is és igy-tovább le­hetne felsorolni azokat a szükségleteket, me­lyek beszerzése karácsony előtt a családokat mindenütt és elsősorban foglalkoztatják. A karácsonyi forgalomra nagyon számit a kereskedő, az iparos, mert rossz volt a tava­szi szezon és nem sikerült az őszi évad sem. Most csak abban biznak, hogy karácsony előtt mégis csak lesz egy kis for­galom. Valamivel jobban ment a gezdáknak az idén, maradt egy kis pénz a gazdasági kampány után, a közalkalmazottak, ha nem is kapják meg a fizetésjavitást karácsony előtt, de a január elsején bekövetkező némi, mindenképen elégtelen javítás és a rendkivüli segély reményében inkább vásárolhatnak. A kereskedőre és iparosra ugyancsak rá­fér a nagyobb forgalom, mert ettől várhatja egész évi gyenge mérlegének feljavítását, ha­csak valamennyire is. Hyen körülmények kö­zött elsősorban fontos, hogy a sz-egedi vá­sárló közönség a szegedi keres­kedelmettámogassa, beszerzéseit, megrendeléseit itthon eszközöl­j e. Gondolja meg mindenki, hogy mivel tar­tozik szűkebb hazájának, városának. Minden­ki itthon vásároljon, itt költse el azt a pénzt, amit itt keres és kap kézhez. Nem túlzásba vitt belső gazdasági autarkiás törekvés ez a' követelmény, hanem a legelemibb gaz­dasági szükségesség. Annak az elv­nek a követelménye, hogy a vidék, a vidéki, yárosok is cini akarnak. A vidéki városokból ugy issokfélega z­dasági retortákon megy el a gaz­dasági erő, a pénz. Ebben leli magya­rázatát az a szomorú tény, hogy a vidék gaz­dasági élete sorvad. Békében nagv Hinter­iandja volt Szegednek, amelyet Trianonban te 1 je sen-e 1 v es z i t e 11. Gazdasági Hin­terlandját elvesztette a város, ellenben pót­lásról nem történt gondoskodás, sőt, még a meglevő belső gazdasági erőt is a fővárosba szivattyúzzák. Erről beszéltek, ezt állapították meg a maoyar gazdasági és hitelélet vasárnapi szegedi kongresszusán is. A vidéki kereskedelemnek sok panasza van a sok és szinte állandó kedvezmények ellen, melyek mind a vidéki vásárlóknak a fővárosba csábítását eredményezik. Nem kü­lönös, hogy még most is, a télbe hailó időben is rendeznek Budapesten kiállítást ? Nem fe­lesleges hangsúlyozni, hogy a vidéki kö­zönségnek kötelességei vannak a vidéki kereskedelemmel és iparral szemben. Vásároljon mindenki itthon, annál is inkább, mert a szegedi ipar és kereskedelem felkészültségénél fogva ugy. árban, mint minőségben, mint bármiféle te­kintetben necrvon is állja a versenyt -és az összehasonlítást. Politikai napilap XIII. évfolyam 273. sar* Bizakodó hangulatban kezdődtek meg a londoni tanácskozások az angol és francia miniszterek között D/lelött 10 örálól esíe T lő megvitatták a* összes enrOpai kérdést é* a távolketeli helyzetet — Chautemps: „Örömmel tetemem, hogy fel­les szolidaritásra találtunk minden kérdésben, a megheszeies eauite volt a leasikerüKeDheknek" — Paris es London ragaszkodik Közép­eortipa függetlenségének megőrzéséhez London, november 29. Chautemps fran­cia miniszterelnök és Delbos külügyminisz­ter vasárnap este Londonba érkezett, ahol Chamberlain miniszterelnök és lord Eden külügyminiszter fogadta. A tanácskozások az államférfiak közölt lord Halifax részvételével, hétfőn délelőtt az angol miniszterelnök laká­sán, a Downin-streeten kezdődött meg. A ta­nácskozásoktól az egész világközvélemény dön­tő fordulatot vár. Az épület előtt, ahol a tanácskozások foly­tak, óriási tömeg gyűlt össze ugv, hogy a rend­őrségnek a forgalom biztosítására kordont kel­lett vonni. Az értekezletre érkező valamennyi politikust lelkesen megéljenezte a tömeg, a fényképészek és a filmoperalőrök valósággal pergőtüz alá vetlek a politikusokat, akik ez­után bevonullak a miniszterelnöki házba és megkezdődött a tanácskozás. Az Havas Iroda jelentése szerint a miniszte­rek még a villásreggeli ideién sem hagyták ab­ba a tárgyalásokat. Az első nagyfontosságú megbeszélésről délutánig még semmi sem szi­várgott ki. Lord Halifax beszámolója a tanácskozáson alkalmat adott az angol és francia államférfiaknak arra, hogv megbeszé­léseik során kiterjeszkednek az egész nemzet­közi helyzetre és hogy a francia politikai élet vezetői is kifejezésre juttathassák azt az őszin­te óhajukat, hogy együttműködhessenek an­gol knrniánnva! minden olyan diplomáciai ak­ció tekintetéhen, amelvek az európai nemze­tek egv(náshoz való közeledésére, a nemzetközt nie"héi-élésre és a béke megszilárdítására irá­nyulnak. A hétfői megbeszélések után a kővetkező jelentést adták kir — A tanácskozáson Chautemps francii miniszterelnök, Delbos kfilüm-miniszler, Chamberlain miniszterelnök, Fden kül­ügyminiszter. lord Halifax. továbbá az an­gol külügyi hivatal , több szakértőié vett részt. Később megjelent s'r J oh n Simon kínestári kancellár, lord Ilailsh'nm lordkancellár, sir Thomas Insci-p haderőfeilpsztési miniszter, továbM sir Ttobert .Vansittard állandó kül­ügyi-államtitkár. VI. Gvörgy királv ked­den délben a Buckinffhom-nnlnOiba víHás­regceüre Kivin mon a francia minisztereket. A megbeszélések . - v, este. 7 óráig tartottak'. A francia miniszterelnök, mielőtt a miniszterelnöki palotaból eltávozott volna, ki­jelentette, hojjv a megbeszélések mindkét ré­szen nagyon is sikeresek voltak. — örömmel jelentem — mondotta Chau­temps —, hogv teljes szolidaritásra talált a kormány minden tárgypontra nézve. E't a szolidaritást már előre bizonyosra vettük, meggyőződésünk szerint a világ békéjét cs mindkét ország biztonságának alapját fog­ja erősíteni. Beavatott körükben ugy tud ják, hogy a hétfő délutáni tanácskozáson lord Halifax részletesen ismertette németországi látogatása során szerzett benyomásait. A francia minisz­terek teljes mértékben megértették a_ látogatás célját és elismerték, hogy az megerősítette aa ahhoz fűzött várakozásokat. Ezután szó volt a gyarmati kérdésről és annak összes vonatkozásairól. A miniszte­rek megegyeztek abban, hogy az ügy további vizsgálódásra szorul. Hosszabban tanácskoztak Delbos külügyminiszter tervezett középeurópai útjáról. A francia külügyminiszter Varsóba, Bukarestbe., Belgrádba, majd Prágába látogal el. A tanácskozások során áttekintették az ezek­ben az országokban uralkodó helyzetet. Ezután a távolkeleti helyzetet vizsgálták meg. Foglal­koztak Spanyolországgal is. Valamennyi résztvevő nagyon megelégedett volt a tanácskozások eredményével és hangoz­tatták, hogv ez a megbeszélés egyike volt a legsikerültebbeknek. „Auszfrla IOööfílcnspf?f az aitéoi normann ooilflka­Iának ctlla" London, november 29. Az alsóházban if jabbi Ilendcrson Artúr megkérdezte a miniszter­elnököt, közölni fogja-e a francia miniszterel­nökkel, hogy az angol kormány népszövetségi kötelezettségeit egyenlően fogia teljesíteni akár Kelet- akár Nyugat-Európában történik tá­madás. F I e t c h e r képviselő kérdezte a miniszter­elnököt, vájjon az angol politikának továbbra is az a célja, hogy ne akarjon sehonnan semmi­féle beavatkozást Ausztria sérthetetlenségébe és függetlenségébe. Sir John Simon kincstári kancellár a miniszterelnök nevében a következőket mon­dotta: r— Utalok Eden külügyminiszter ismételt nyilatkozatára. Eden annakidején kijelentette, hogv Ausztria függetlensége és sérthetetlensége az angol kormány politika iának cél iá. Ehhez a nyilatkozathoz nincs semmi hozzátenni való. A most folyó megbeszélésekről pem nvüatkoz­batom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom