Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-03 / 250. szám

Szerda, 1937. november 3. DÉLMAGYARORSZAG ?! Izgalom és kérvényáradat a városházán a városi alkalmazottak nyugdíjjárulékainak visszafizetése ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A szombati kisgyűlés — mint ismeretes — foglalkozott a városi alkalmazottaktól levont nyugdí j járulékok visszafizetésének a kérdésével és miután a közigazgatási biróság két lisztviselő panasza alapján megállapította a levonások szabálytalanságát, a kisgyűlés hosszas vita után elvi határozatot hozott az ügyben. Kimondotta, hogy vissza kell téríteni a jogtalanul levont járulék többleteket, még pedig 1935. _ február else jéig visszamenően minden tisztviselőnek. A visszatérítés módjának meghatározását a kisgyűlés a jogügvi bizottságra bízta és kimondotta, hogy a fedezet kérdésének eldöntésére a közgyűlés az illetékes. A kisgyűlés határozata általános örömet keltett a városházán, az öröm azonban keddre általános bizonytalansággá változott és a városházán nagv nyugtalanság rakott fészket. Eltetiedt ugyanis a híre, hogv blzonvns iogi vonatkozású aggodalmak merültek fel a kisgyűlés határozatának végrehajthatósága körül. Egyes jogászok megilélése szerint a közigazgatási biróság ítélete nem általánosítható és csakis azoknak téritheti vissza a jogtalanul levont összegeket a város, akik a közigazgatási bíróságnál Ítéletet provokállak, a többieknek csakis abban az esetben, ha szintén kérelmezik a visszatérítését. Ennek következtében valóságos kérvényáradat indult meg, rengeteg tisztviselő benyújtotta a kérvényét. Később azután kiderült, liogy alaptalan a nyugtalanság, mert a kisgyűlés a saját hatáskörében télies joggal hozhatott határozatot ebben az ügyben és a kisgyülési határozat kötelező. Kiderült az is, hogy a fedezet kérdése sem problematikus, mert a jogtalanul levont járulékok a város nyugdí jalapjába folvtak be, tehát a visszatérítésre megvan a fedezet. A számvevőség már meg is kezdte a visszatérítendő összegek részletes számfejtését, amikor ezzel a munkával elkészül, akkor a polgármester összehívja a jogügyi bizottságot és sor kerül néhány héten belül a visszautalásokra., Szent-Györgyi Albert szegedi diszpolgársága HOheszOlefeh a rendhivflli tííszhözau ülésre — „A szegedi tudós Nobel-dija Szeged és Moguarorszóg httünfefése is" - Gróf Klebelsberg Kunó özvegye Szenf-Guórgut professzor Kitüntetéséről (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap és hétfőn, mindkét napon nagy volt a forgalom a szegetli egyetem orvosi vegytani intézetében, ahol dr. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-dijas professzor dolgozik. A tisztelgő küldöttségek egymásnak adták a kilincset a legutóbbi két napon is, a postások tucatjával hozták az üdvözlő táviratokat, köztük a kormányzó táviratát is. A kormányzó nevében Uray államtitkár, a kabinetiroda helveltes főnöke fejezte ki szercncsekivánalát SzentGyörgyi professzornak. Mindenszentek ünnepén Szegeden időzött gróf Klebelsberg Kunó özvegve, aki a napot férie kriptájánál töltötte. Felhasználta szegedi idézését arra is, hogv meglátogassa SzentGyörgvi professzorékat, hogy személyesen is gratuláljon a tudósnak. Este utazott vissza Budapestre Klebelsberg Kunóné, aki a Délmagyarország-nak SzentGvörgyi professzor kitüntetéséről ezeket mondotta: — Rendkívül örömmel tölt el engem is ez a nagy kitüntetés, amely Szent-Györgyi professzort érte. Boldogult férjem mindig mondotta: „Meglássátok, még büszke lesz az ország a fiatal Szent-Györgyi Albertre". Tine, beteljesedett férjem jóslata, bár talán ő maga sem hitte, hogy ekkora kitüntetésben lehet része a fiatal magyar tudósnak. Jól esett olvasnom a Délmagyarország vasárnapi számában, hogv maga. Szent-Györgyi professzor sem felejtette el, mit köszönhet talán bol(logult férjemnek is és első ut ja a kriptához vezetett. Az örömnek a sohavissza nem térő ^ óráiban csak az tölt el kimondhatatlan fáidalommal, hogv boldogult férjem már nem érhette meg a szegedi cgvetem fiatal ^udósának nagy kitüntetését, amelv egyúttal Szeged és Magvarország kitüntetése is... ' 1 Belvárosi Moxi Ma Utoljára ! Az én lé nyom nem olyan nagysikerű magyar film. Sxéctjeuyl Mosl özerda, csütörtök Első bél Történet az orosz arisztokrácia életéből, Olga Tschecha főszereplésével. Ezenkívül LISZT, epizód a nagy zeneköltő életéből Táray Ferenccel a főszerepben. A Nobel-dijas szegedi professzor tudományos dicsőségét hirdeti napok óla már az egész világsajtó. Egymásután érkeznek Szegedre a külföldi nagy lapok és a nemzetközi sajtóirodák tudósítói, hogy személyesen interjuvol.ják meg az első Nobel-dijas magyar tudóst, fotóriportokat készítenek róla, akinek a személye ezekben a napokban szinte háttérbe szőrit minden más eseményt. Szeged társadalma meleg szeretettel készül arra, hogy örömét méltóképen fejezze ki. Dr. vitéz Imecs Györgv főispán és dr.. Pálfy József polgármester behatóan foglalkozik a törvényhatósági bizottság rendkivüli díszközgyűlésének előkészítésével. Hogy milyen javaslat kerül a rendkivüli díszközgyűlés elé, ezt teljes részletességé-ben még nem állapították meg, a közeli napokban megtörténik a döntés. Dr. Pálfy József polgármester, akihez kérdést intéztünk ebben az ügyben, a következőket mondotta: — A rendkivüli díszközgyűlést még ebben a hónapban megtartjuk. Ebben a pillanatban még nem tudnám megmondani, hogy mikor. Az időpont azért bizonytalan, mert még nem állapítottuk meg végérvényesen az előterjesztendő javaslat részleteit és még nem tudom, bogv Szent-Györgyi professzornak milyen az uliprogramja. Az a célunk, hogy a város közönségének törvényes képviselete, a törvényhatósági bizottság a lehető legméltóbb és legszebb módon fciezze ki örömét ós elismerését a Nobel-dijjal kitüntetett szegedi tudós iránt, akinek felbecsülhetetlenül sokat köszönhet ez a város. Egyelőre az bizonyos, ebben már a közgyűlési pártok vezéreivel egyértelműen megállapodtunk, hogy dr. Szent-Györgyi Albertet díszpolgárává választ ia ezen a közgyűlésen a város törvényhatósági bizottsága. Ezzel természetesen nem merül ki, a közgvülés elé ter jesztendő javaslatunk, a továbbiakról most folynak a beható tárgyalásukTöltőtoll egész életre. Egyedárusité: W.RTH és RENGEY Széchenyi tér 5. „Q fátyol mögött vonul meg minden illegális tere&vés az ezeréves alkotmány ellen" Eckhardt kél beszéde Kálón és Gaál Gaszfon siriánál Kál, november 2. Vasárnap délelőtt Eckhardt Tibor a hevesmegyei Kál község főterén beszélt mintegy 8000 főnyi hallgatóság előtt. Eckhardt társaságában yolt Klein Antal, C z i r j á k Antal, Horváth Ferenc, Kun Béla, Lázár Imre, Mózes Sándor és még sokan mások. Beszédében hangoztatta, hogy a kisgazdapárt az igazság erejével akarja megszerezni a népi politika diadalát. Fejtegette a nemzeti önkormányzat fontosságát, a titkos választójog utján érvényesülő szabad népakarat politikai, gazdasági és szociális feladatait. Beszédében utalt a háború fenyegető veszedelmére, majd azt hangoztatta, hogy meg kell teremteni a szabad élet nagv belső egységét. — Több jog, nagyobb kenyér, a munka megbecsülése, ez a népi politika hármas pillére — mondotta Eckhardt Tibor. A reakció, amelynek talán a jobbágyság felelne meg legjobban, összefogott a diktatórikus irányzat lovag iaiyal, az egykori élharcosokkal a népi politika érvényesülése ellen. Kedden Balatonbosláron Gaál Gaszton sirjánál iöttek össze EckKardt Tibor vezetésével a párt képviselőtapiai. A sírnál Eckhardt egyórás beszédet mondott a párt ötéves munkásságáról. Megállapította, hogv az öt elmúlt esztendő tula időn kénen sok becsületes törekvés sajnálatos meghiúsulásából állolt. A vagyon- és jövedelemeloszlás rosszabb, mint volt ezelőtt öt évvel. — mondotta. Ki jelentette. érthetetlenül és feleslegesen beledobták a közéletbe és a politikába á diktatórikus törekvéseket, először párttotalitás, később szélsőjobboldali mozgalom alakiában, legutóbb pedig ..katonaállam" követelése formáiéban. Az antiszemitizmus knnélvült és e fátvol mögött. amttevel mindent eltakarnak, vonul meg minden ''legális törekvés az ezeréves alkotmánv ellen. Eckhardt hitvallást telt a gaáleasztoni politika mellett A párt kötelességének érzi a hidverést minden becsületes szándék, törvénv, alkofniánvtísztelő ningvar nr és paraszt. felekezetek és közio«i véleménykülönbségek között, hogv a széles népi tömegek akaratával akadályozzon meg egy uiabb forradalmat. n»"i'on érrtekes rootifrn ffl«0ftnnhelméh írfcciích n Hutfcátii l»oifba. Ffl^öíinnvÉ'ci fiflfl tanácsos mcgtifint. — ttfrrász-ucca 3. szám