Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-20 / 265. szám

4 délmagyarország Szombat. 1937. november 2Q. „Lehetetlenség kitérni a titkos választójog bevezetése elől1" Eckhardt Tibor besxéde a jelsöháxi reform vitájában — „A diktatúra lehetősége megsxünt Magyarorsxágon" Esxierháxy Móric: „Ax angol nemxeiet mindig ax alkotmányos fejlődés óvta meg a diktatúrától" Budapest, november 19. Eckhardt Tibor, gróf Széchenyi György cs gróf Eszterházy Móric beszélt pénteken a képviselőházban 'a felsőházi javaslat vitájában. Az első felszólaló gróf Széchenyi György volt. Azzal kezdte beszédét, hogv a képviselőház többsége nem tanusit elég ügyeimet e fontos alkotmányjogi javaslat iránt, hanem könnyedén belenyugszik a jogfosztásba. Nagyon vigyázni kell, meri az ilyen magatartás a diktatúra szálláscsináló ja lehet. Rassav Károly álláspontját fogadja el és kifogásolja az együttes ülések rendezését. Rassay történelmi példákkal, klasszikusan bizonyította állításainak helyességét. Ugyancsak oszlja Rassay Károlv álláspontiát az egvüttcs üléseken való szavazás titkosságának kérdésében. Itt nincs helye a titkosságnak, mert lényegbevágó kérdéseknél a törvényhozóknak egyenként viselniük kell a felelősséget. Amennyire hivr a titkos választásnak a képviselői választásoknál, annvira ellenzi ebben az esetben. Kérte a kormányt, még eevszer az utolsó óráhan fontol in meg a kérdéseket és megfelelőle" módosítsa n javaslatot. Lányi Márton arról beszélt, hogv a nemzeti szuverenitásnak egykézhe való letétele valóban előbb-utóbb zsarnokságra, visszaélésekre é* diktatúrára vezet, amint ezt a külföldi példák is mntafiák. Nem osztia Lakatos Gyulának azt a felfogását, hogv a képviselőháznak ellentálló felsőházat forradalom fogja elsönörnk Ne látszunk ezzel a szóval és a megoldások kö/iil a forradalmat kapcsoljuk ki. Elfogadta a javaslatot. Eckhardt Tibor szólalt fel ezután nagv érdeklődés mellett. Volt idő — mondotta —, araikor az ellenzéken szívesen gondosak arra. hogyha a képviselőházat valamilyen baleset érné, az alkotmánv folytonosságának biztosítására a felsőház komoly garancia lenne. Amikor az államfő jogkörét kiterjesztettük — folytatta —, a felsőház jogkörét megerősítjük, ezzel megerősítettük az országgyűlés két faktorát, amiből viszont logikusan következik, hogv a harmadik faktor: a képivselőház megerősítése, teliát a titkos választójog bevezetése, ezzel a helvesebb népképviselet kiépitése se maradhat el. Farkas István: Ezzel kellett volna kezdeni! Eckhardt: Saját jogainkból adunk le, műikor a felsőház jogkörének kiterjesztéséhez hozzájárulunk. Ha mégis megszavazzuk ezt a javaslatot, ennek egy fontos oka van: rzekután Tehetetlen kiférni a titkos választójogi törvénv Javaslat benyújtása elől. Farkas Tstván: Maid meglátjuk? Mo jzes János: Majd a iavaslat benyújtása előtt egv nannal lemond a kormány. Eckhardt: Minden diktatórikus veszélyt csak a parlamentarizmus megerősítésével lehet elhárítani. A nemzet inteeritása foroffna veszélyben, ha az eddigi válasz'ások továbbra fennmaradnának. A kormánv részére elólesezi a bizalmat abban a tekintetben, hogy meglesz titkos választójog. — Amikor az államfő olvan messzemenő íogkiterjeszlést kapott és amikor a felsőház egyenjogúságot kap, akkor a komolv biztosíték megvan arra. hogy a titkos választójog nem lehet többé sötétbe való ugrás. — A kétkamarás rendszer liive. Kétkamarás rendszer mellett diktaturát Magyarországon nem lehet csinálni, inert nincs meg a lehetősége annak. h«"v a két kamara fejel hajtson a diktátorok előtt. Kifogásolta ezután a nagybirtok aránytalan képviseletét a kisbirtokkal és a parasztsággal szemben. Az önkormányzatok még annyjjira sem függetlenek a kormánytól, mint még a háború előtt voltak. Helyesebbnek tartja, ha gazdasági érdekek nyilt képviselethez jutnak, minthogy kalózlobogóval kerüljenek bc a törvényhozásba. Nem fogadja el azt a felfogást, mintha az alsóház közveszélyes testület lenne. Az alsóház is követett el mulasztásokat, nem lépett fel elég szigorúan a különböző kormányok tulköltekezései ellen, a mulasztás nem az volt, hogy elgaloppoztuk volna magunkat, hanem hogy tul szerényen kullogtunk a mindenkori kormányok mögött. — Egy másik észrevételem is van a javaslattal szemben és c tekintetben osztozom Rassay Károly tegnapi felszólalásával: lehetetlenné kell tenni, hogy a felsőház túlsúlyba kerüljön az alsóházzal szemben. Felvetem itt azt a kérdést: nem kellene-e olvan törvényes intézkedést hozni, amely meghatározza a felsőházi tagok számát? Kifejtette ezután, hogy Rassay Károllyal egyetért abban is, hogy a felsőházi törvény és a titkos választójogról szóló törvény életbeléptetése közötti iunktim volna a logikus, nem pedig c törvényjavaslatban foglalt junktim. — Ki vállalja azt a sulvos felelősséget, hogy ha esetleg a kormány hibáján kívüli okból nem valósul meg a jelenlegi országgyűlésben a titkos választójog, ekkor azzal vádolhatták a kormányt, hogy a fékeket, amelyet a titkos választójog elé tett, megvalósította, de nem hozta meg magát a titkos választójogot. Eckhardt végül ki jelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Gróf Eszterházy Móric volt a következő felszólaló. Az angol tőrvényhozás történetéből vett példákból azt a következtetést vonja le. hogy a törvényjavaslat indokolása nem helytálló. Miért hagyták szabályozatlanul azt a kérdést, hogv mi történik akkor, ha az egyik Ház nem foglalkozik a másik ház által átküldött javaslattal. Rassay: Két évig szövegezték a törvényjavaslat indokolását. E hosszú idő alatt elfelejteUék. liogv mi van az elején. Eszterházy Móric: Szoktak beszélni a képviselőház pénzügvi szupremáciájáról. Ez azért nem áll meg, mert tudvalevően bizonyos eltolódás állott be a végrehajtó hatalom javára. Annak a rendeleti uton való kormánvzásnak a lehetősége révén, amelv rendeletekkel a 33-as bizottság szokott foglalkozni. Kérdezem: hogy állunk itt a vétójog kérdésével? Rassay: Itt aztán tökéletesen egyenrangúak vagyunk, egyikünknek sincs semmiféle joga. Gróf Eszterházy Móric: Az államhatalom gyakran olvan kérdésbe kénytelen beavatkozni, amire a háború előtti mentalitásban soha senki sem gondolt. Álláspont ja szerint a legtermészetesebb megoldás a többszöri egyeztetési kísérlet lenne, aminek ugyan sok hátránya van abban a tekintetben. hogy kitolja a megoldást s esetleg előidézheti az államfői feloszlatást is. Demokrácia képviselet nélkül anarchiához, vagy cczarizmushoz vezet. Rassaynak a kétkamarás rendszerre tett klasszikus megállapításai Bryeerc emlékeztetik. Az angol alkotmány fejlődése mindig megóvja az angol nemzetet a diktatúrától. Á hírneves Janik-vendéglőben (Szent István-tér) Minden szombaton este kitünö házi disznótoros vacsora és marosvásárhelyi módra készült erdélyi FLEKKEN js vargabéles. Elsőrendű fajborok, Újonnan átalakított két külön terem. Szíves, pártfogást kér Marosvásárhelyi Barabás Sándor vendéglős Telefon : lb-19. Azzal fejezte be beszédét, hogy a javaslat szövege nem elégíti ki, dc miután a személyes tárgyalásoknak részese volt, lojalitásból elfogadja a javaslatot. Györki Imre beszédét elhalasztotta. A képviselőház legközelebbi ülését november 30-án, kedden délelőtt tartja a felsőházi javaslat vitájának folytatásával. Az ülés két órakor éri véget. A Ruperf—Rainiss-ügy Budapest, november 19. R a i n i s s Ferenc és R u p c r t Rezső lovagias ügyét békésen elintézték. Az ügy előzménye az. hogy Rupert a képviselőház egyik ülésén Rainisst renegátnak nevezte. A segédek ismételt tárgyalás után abban egyeztek meg, hogy a felek kölcsönösen sajnálkozásukat fejezik ki a történtek felclL Ezzel az ügy békésen elintéződött. Elfogták az ismeretlen látogatót, aki az előszobából magával vitte a szmokingot (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy csütörtökön délben dr. Annau Ernő egyetemi magántanár Somogyi-uccai lakásán megjelent egy ismeretlen fiatalember és a tanárral kivántbeszélni. Dr. Annauné az idegent leütötte az elő* szobában és arra kérte, hogy várakozzék néhány percig, amig a látogatását bejelenti. Közben az történt, hogy a szabó hazaküldte dr. Annau Ernő szmokingját és az inasgyerek az előszobában várakozó idegentől érdeklődőttdr. Annau Ernő után. Az ismeretlen látogató hamar felfedezte, hogy hol kínálkozik számára üzlet, kijelentette, hogy ő dr. Annau és átvette a gyerektől a szmokingot azzal, hogy a felesége nyomban jön és kifizeti a számlát... AZ idegen nyomban el is tünt karján a szmokinggal. A következő pillanatban már megjelent dr. Annau Ernőné, hogy az idegent bevezesse férje szobájába, de akkor már annalí is. a szmokingnak is hűlt helye volt. A rendőrség megindította a nyomozást cs rövidesen el is fogta a tettest. Dr. Annau Ernőné ugyanis emlékezett arra, hogy amikor az ismeretlen férfi belépett, valamilyen „Zsiga" nevet emiitett. Ezen a nyomon elindulva a detektívek elfogták Zsiga László 24 esztendős Szilléri-sugárut 51. szám alatt lakó gyarimunkást, aki beismerte, hogy a csalást o követte el. Elmondotta, hogy azért akarta felkeresni a A egyetemi magántanárt, hogy néhány pengőre „levágja", közben jött az inasgyerek a szmokinggal... A kicsalt ruhadarabot az egyik zálogházban elzálogosította és a pénzből néhány pengőt cl is költött. A többi pénzt megtalálták nála. Zsiga László elpanaszolta a detektiveknck, hogy meggondolatlanul esett bele a dologba. Amikor a zálogházból kijött, akkor ötlött eszébe, hogy ő az adjunktus felesegének megmondotta a nevét, kár volt tehát az egesz fáradtságért és izgalomért, mert úgyis rövidesen elfogják — ha csak dr. Annau Ernőné el nem felejti a nevét... A rendőrség Zsiga Lászlót őrizetbe vette. i