Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-17 / 262. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda. t957. november 17. tat s annak konzekvenciájaként a város közgyűlésének ki kellene mondania, hogy a város a kérdést az energia-biróság e.]é kivánja vinni, mert csak ez a biróság bir haróskörrel annak megállapítására, hogy a csatlakozással szerzett előnyök folytán az egységárak milyen mértékben szállitandók le? Á szegedi gázgyár egész telepe a város tulajdonát képezi, a Központi Gáz- és Villamossági Rt. csak bérlője a városnak, sem az általános jogelvekkel, sem az energiatörvény rendelkezéseivel nem lehet összeegyeztetni azt az álláspontot, hogy a tulajdonos város érdekeinek sérelmével a bérlő vállalat a szegedi telepet más telephez csatolja. A városnak joga van ez ellen tiltakozni, joga van feltételeket szabni s ha azokat a gázgyár mint üzembérlő nem teljesiti, akkor joga van a városnak ahhoz is, hogy az eiergiabiróságnál védje meg jogos álláspontját. A bizottság az elhangzott észrevételek figyelembevételével terjeszti az ügyet a közgyűlés elé és felhívta a polgármester figyelmét, hogy az ügyet müsz\akila# a lehető legalaposabban elő kell készíteni, A honvédelmi miniszter ezután kijelentette, hogy a hadikölcsönök rendezése az általános pénzügyi feladatok körébe tartozik. Válaszolt a vita szónokainak, akik a katonaság politizálását tették szóvá. Emelt hangon jelentette ki, hogy a tényleges állományú katonának akár egyenruhában, akár civilruhában a politikai élet megnyilvánulásaiban résztvennie nem szabad! — Az egyik lap arról irt, hogy egy aktiv katonatiszt szélsőséges politikát folytatott. A legszigorúbb vizsgálat után megállapítottam, hogy ez ebben a formában* alaptalan. Egy csendőrtiszt korábbi szolgálata alatt politikai hátterii magatartást tanúsított, ez azonban a megállapított vizsgálat szerint nem volt szélsőséges egyéni politikai akció. Mindenesetre kijelentem, hogy a jövőben még az ilyen Icj hetőségeknek is elejét veszem. — A nyugállományú tisztek állampolgár! jogait nem korlátozom, feltéve, ha ezt nem egyénruhában gyakorolják. Okvetlen megóvni nem kívánom az egyenruha honvédelmi jellegét, de nem kifogásolom, ha a nyugállománynak ünnepélyes alkalmakkor hordják. — Á tűzharcosok ügye előbbrevitelének második utja jövőben az érdekképviseleten keresztül vezet. A Hadirokkantak Nemzeti Szövetségének és a Frontharcosok Szövetségének irányító és összefogó erejét méltánytalanság volna el nem ismerni. A múltból nemcsak a kifogásokat hozzuk át. de ismerjük el különösen a Frontharcosok Szövetsége működésénél? érdemeit, amely nemzetközi viszonylatban is elismerést szerzett a tűzharcosoknak — mondotta. — A vállalt feladat rögös — fejezte be —, de nem volt hiábavaló, különösen azért nem, mert minden felszólalás megértést tanusitolt a javaslattal szemben. A javaslat elfogadásával a törvénvhozás méltón juttatja kifejezésre a tűzharcosok iránti elismerését és méltó emléket állit önmagának, amikor törvényerőre! emeli ezt a törvényjavaslatot. Köszönetet mondok a Ház minden egves tagjának. A honvédelmi miniszter munkája csak most kezdődikamikor a Ház a javaslatot elfogadta. Szünet után Vázsonyí János, Homonnay Tivadar, majd Soltész János szólalt fel. A tűzharcosok érdekében tett eddigi kormányintézkedések nem voltak kielégitőek — mondotta. Különösen nem a tűzharcosok falusi tömegeivel szemben, Bethlen maga is kijelentette, hogy a földbirtokreform nem volt igazi földbirtokrcform és csak arra volt alkalmas, hogy a feszültséget levezesse. Báró Berg Miksa a tőrvénynél a végrehajtást tartja fontosabbnak. Ha nincs fedezet aa államháztartásban, társadalmi uton teremtsék elő az összeget a tűzharcosok megsegítésére. Mojzes Sándor (méltányos elbánást kért azoknak a tűzharcosoknak számára, akik harctéren szerzett betegség következtében abba a veszélybe kerültek, hogy nyugdíjazzák őket. A hadikölcsönöket bizonyos szempontok szerint valorizálni kellene. Elsősorban a hadiárvák hadikölcsönét. Rupert Rezső a tűzharcos fogalom kiterjesztését kérte azok számára, akik rövid ideig voltak a fronton, de megsebesültek, vagy vitézségi érmet szereztek. Kérte, hogy a vitézi rendnél ne játszék szerepet a felekezeti szempont. A Ház ezután a tűzharcos törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, utána a határozati javaslatokat elutasították. A részletes tárgyalás során Kenveres János előadő javaslatára megváltoztatták a törvényjavaslat cimét. Az uj cim: „Az 1914—18. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismerése", a régi cim: „Az 1914—lg. é-vi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló törvényjavaslat. Fábián Béla a 16-ik szakasznál azt kérte. hogy a közmegbizatásoknál részesítsék előnyben a tűzharcos ügyvédeket. Rődcr Vilmos honvédelmi miniszter válaszában bejelentette, hogy az igazságügyminiszterrcl már érintkezésbe lépett .ebben a kérdésben. Az igazságügvminiszter megfontolás tárgvávd tette a dolgot. Ezzel a Ház részleteiben is elfogadta a lavaslatot. A Ház legközelebbi ülését szerdám tartja. 17 ihterpellációt jegyezlek bc. Az ülés délután egynegyed liat óra utárt ért véget. „Katonáknak akár cggenrahöban, akár civilben politikai mozgalomban résztvenni nem szabad" Röder honvédelmi miniszter * beszéde után a lldz elfogadta a tűzharcos lavaslatot - Érdekes felszólalások a keddi nuolcOrás Uiesen Budapest, november 16. A képviselőház kedden nyolcórás ülésen tárgyalta a tűzharcos törvényjavaslatot. Az ellenzéki oldalon nagy zajjal fogadták az indítványt. Farkas István hangosan kiáltotta: Miért olvan sürgős? Esztergályos János: A Ház nem határozatképes. Fábián Béla: Mindössze tizenheten vagyunk! Szlranyavszkv elnök a nagy zajban rnunciálla, hogy a többség elfogadta a 8 órás indítványt. T i 1 d y Zoltán szólalt fel elsőnek. Nem lehet a magyar katonát a háború tragikus befejezéséért felelőssé tenni és éppen olyan kevéssé Tisza István grófot. Ha Tisza akkor felelős állásban lelt volna, megmenthette volna az országot. Mi nem készítjük elő a háborút — folytatta — dc minden eshetőséggel szemben készen kell lenni. Soha többé felforgatást! Martsekényi Imre a forradalmi időkkel foglalkozott. Arról beszélt, nem szabad elfelejteni, hogy a háború után letépték a disztinkciókat, az egyik vezérelvtárs kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni. Farkas István: Maguk közül való volt, Festetijh Sándor gróffal együtt! Nekünk nem Vult elvtársunk! Martsekényi Imre: Talán mi voltunk az okai annak, hogy Kun Béla a nyakunkra ült? Farkas István: Igen! Megfutamodtak és ttlhagytak bennünket! Szlranyavszkv elnök Farkast rendreutasította. Martsekényi a nagy zaj után Griger beszédével polemizált. Griger kifogásolta, hogy a vitézek rskümintájában a hadúr szó szerepel. A hadúr, a hadak ura tehát Isten... (Derültség a baloldalon.) Tildy Zoltán: Mi ez? Uj teologia? Fábián Béla: Hány Isten van tulajdonképen? Martsekényi Imre: A pogányság istenének ehhez az eskühöz semmi köze nincs. D u 1 i n Jenő: Kenyeres-Kaufmannra is rá kellett szavazniok a vitézeknek! Martsekényi végül kérte a minisztert, hogy a betöltendő hatszáz fővárosi állásnál legyen gondja az állástalan frontharcosokra. R e i s i n g e r Ferenc kifogásolta, hogy Martsekényi a vitézeknek a választásokon tanúsítható szabadságát nem hangsúlyozta ki minden irányban. Ha egy vitéz a szociáldemokrata pártra adná szavazatát, akkor is ezt mondaná? Rosncr István báró: Pfuil Pfuj! R c j s i n g c r : A képviselő ur mérsékel je magát és ne. zavarja meg az ünnepélyes hangulatot pfujolással, mert a biifféhen ugvis bocsánatot kér. Ez nem egyszer megtörtént. — A vitézek szabadságára vonatkozó állítás megdöntésérc nem lehet kardinálisabb bizonyítékot felhozni, mint azt, hogv a vitéz az eskü szövegével kerül ellentétbe, ha szociáldemokratára szavaz, tehát nem áll az, hogy a törvényhozás minden pártjára egyformán leadhatja szavazatát. Kijelentette ezután, hogy Martsekényi Mezőkeresztesen elfogadta a szociáldemokrata szavazatokat. A képviselő ur megbizoltai velem tárgyaltak Miskolcon a szociáldemokrata párt irodájában. Ha a vitéznek esküje tiltja, hogy szociáldemokratára szavazzon, akkor a vitéznek nem illik elfogadni a szociáldemokraták szavazatát. lleis inger ezután azzal folvtatta, hogy rágalmazás és tendenciózus kortcsfogás az a beállítás, mintha a Népszava, a szociáldemokrata párt és a zsidók okozták volna a hadsereg felbomlását. Ne rágalmazzák könnyelműen ezt a tábort, amelynek becsületes odaállása nélkül, a technika mai fejlettsége mellett huszonnégy órán át sem lehetne háborút viselni. Nem lehet háborút folytatni a szociáldemokrata munkásság nélkül, velünk tehát husz év után békét kell kötni. Ahelyett, hogy Mussolini és Hitler után szaladgálnak. iobb volna, ha azt a békekötést készítenék elő, amit becsületesen és őszintén meg kell csinálni. R á t z Kálmán sajnálattal állapította meg, liogv az ünnepélyes hangulat éppen a vita utolsó óráiban megromlott. Elismeri, bogy a magyar munkás becsülettel harcolt a fronton cs teljesítette kötelességét idehaza. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra ezután. — A képviselőház ezzel a javaslattal — kezdte — közel húszesztendős adósságot számol feL Nehéz és hálátlan feladatnak látszik az adósság felszámolása annak a számára, aki méltó elismerést akar adni a világháború hőseinek. Nem azért vállalta a feladatot, mert mások tettek Ígéretet, lelki szükségesség volt, hogy a javaslattal a képviselőház elé lépjen. Megálíapitotta, hogy a magvar tűzharcos eszme olyan erkölcsi tőke a különböző zavaros eszmék harcában, amelyet át kell menteni a jövő számára. Azonkívül enyhíteni kell azokon az anyagi természetű hátrányokon, amelyekben eddig a tűzharcosoknak több vonatkozásban részük volt. — A mai magyar ifjúság részéről megbecsülés, tisztelet és megértés jár k! a tűzharcosok részére. Semmiféle anvagi vonatkozású kérdésnél nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mai súlyos európai helyzetben nekünk nemcsak a múlttal szemben kell kötelezettségünknek eleget tennünk, de súlyos felelősség terheli az egész törvénvhozást, hogv elemi önvédelmünkről idejekorán gondoskodjék. — Ezért kell elismerni a tűzharcos érdemeket. Többet juttatni n mai nénzügyi viszonyok mellett nem tudunk, dc a tűzharcosok számára más szociális iet'egü törvényjavaslatokban is go"doskodás töriént. Ezután emelt hangon ezeket mondotta a honvédelmi miniszter: — Ma. amikor részben mesterségesen igyekeznek elválasztani a magyartól a magyart, ugv érzem, a tűzharcosok eszmeköréből mindenképen száműzni kel! *» széthúzást s ebbe az eszmekörbe is azt kell bevinni, ami bennünket egvesil, nein pedig azt, ami elválaszt egymástól.