Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-17 / 262. szám

DElM AGYflKO Szerda, 1937. nov. 17. Politikai napilap XIII. évfolyam 262. sz. Helyi béke A közigazgatási bizottság hétfői ülésén a többségi párt vezetője és a város polgármes­tere biztosították a város polgárságát, hogy közöttük zavartalan a harmónia. Ezt a tényt a legnagyobb ö: ömmel állapít­juk meg. A város békéjéhez hozzátartozik az is, hogy a város vezetői megértsék egymást s egymás intencióit, törekvéseit és terveit támogassák azok között a keretek között, me­lyeket a város érdeke jelöl ki. Minden meg­nemértés, minden viszály, ami a város veze­tői között kiütközik, a város békességének gyöngitésével jár s ha azok, akiké a város­vezetés feladata, kötelessége és felelőssége, nem tudják megtalálni a hasznos és termé­keny együttműködés feltételeit, hogyan le­hetne ezt megkövetelniök másoktól? A város vezetői közötti békés állapot azonban kissé többször manifesztálódik szavakban, mint ahogy az — meg­győződésünk, hogy az ő felfogásuk szerint is — kívánatos lenne. Nem keressük ennek a ténynek az okait és nem kutatjuk az előzményeit, csak egy­szerűen regisztráljuk, a városvezetők érdekéber is, azt, amit mindenki ész­revesz. Nemcsak elhisszük, de örvendve nyugtatjuk is, hogy közöttük a harmónia za­vartalan, de minek ezt gyakorta megállapíta­ni, ha nincsenek — amint nincsenek — té­nyek, melyek ennek ellenkezőjére mutat­nának? Kissé tüntetésszerünek hiheti valaki azt a demonstrálást, mint amikor vá­lófélben levő házastársak megjelennek, ka­ronfogva a korzón, avagy táncbamegy a leányzó, akiről a népesedés terén egyidejűen elért eredményéről számolnak be a kósza hirek. Ha nincsenek is aggodalmat keltő jelenségek, ebben a gyanakvásra haj­lamos világban arra is kell gondolni, hogy a gyakori bizonyitás keit majd aggodalmakat. Belátjuk azt, hogy az önzetlenségnek, a városszeretetnek, a kiesinyességektől men­tes állásfoglalásnak nem csekély mérté­kével kell rendelkezni ok a város vezetőinek, ha azt akarják — és nem is akarhatnak mást, — hogy ne legyen közöttük megzavart a harmónia. S az a helyzet, amit az I929:XX. törvénycikk idézett fel az önkormányzat éle­tében, sokkal alkalmasabb diszharmónia keltésére, mint a harmónia megerősítésére. E törvény életbelépéséig a közgyűlés padjai között polgárok ültek, most párttagok enge­delmességével fokozottan tartoznak an­nak a politikai pártnak is, melyek jelölése, vagy támogatása nélkül nem vehetnének részt az önkormányzat életében. Sok, kényes helyzet adódott azóta, hogy a közigazgatás­nak ez az úgynevezett reformja a független polgár helyébe engedelmes párttagokat ül­tetett az önkormányzati közgyűlésbe s mi­óta elkerülhetetlenné vált, hogy a többségi pórt a maga számbeli erejét jogcímként is ne érvényesítse a város vezetésében. És — s ezt különösen csak általánosságban s nem is Szegedre vonatkoztatva mondjuk, — a párt­szolgálat nem mindig esik össze a város szol­gálatával. A legegyenesebb gondolkodás és legön­zctlenebb állásfoglalás mellett is adódhatnak helyzetek, amikor mást tarthat szükségesnek, a párt és mást tart megengedhetőnek a város. Mi Szegeden csak örvendjünk azon, hogy a pártok Scillái és a város Caribdise között a békességünk gyönge sajkája nem szenvedett még hajótörést. Minél gerince­sebb emberek állnak a kormányrudnál, an­nál több alkalma van annak, hogy vérmér­séklet, tempóérzék talán a szempontok kü­lönbözősége éket verjen közéjük. Szegeden szinte tradícióvá mélyült mór a harmónia a város vezetősége és a pártveze­tőségek között. Mindig mindenkinek nem le­het igaza, de mindenkiben élni kell annak a hitnek, hogy ha a többségi határozat nem is adott neki igazat, a város érdeke sérelmet nem szenved. A magunk nem ritka tapasztalata alapján állítjuk, hogy amikor városi ügyeket bizottsági tárgyalásokon vitatunk meg, a he­lyes észrevétel, az okos javaslat, a közérdekű indítvány mindig meghallgatásra talál, akár­melyik oldalról jött is. Ez a tény kell, hogy biztató legyen mindannyiunk számára, akik a város békéjét féltjük s akik lá­tunk kényes szituációkat, melyeket a belátásnak, a bölcsességnek s a vá­'os szeretetének meg kell oldani onéiküi, hogy a város békeépületének egyetlen kap­csa meglazulna. Egy iránytünk van: a tör­vényesség és egy kalauzunk: a város közérdeke. S amig ezekre hallgatunk, addig nem tévedhetünk le a béke utjáróí. Ez abéke a munka biztonsága, a közszellem nyugaima, minden alkotó munka feltétele. Borzalmas repülőgépszerencsétlenség 11 halálos áldozattal A brüsszel—londoni gép Ostende közelében a ködben bele­ütközött egy gyár kéményébe, lezuhan!, az uíasok eléglek Hesseni és görög hercegek az áldozatok közölt Ostende, november 16. Ostende közelében le­zuhant egv repülőgép, amely délután 1 óra 53 perckor indult él Frankfurtból. A szerencsét­lcnségnek 11 halálos áldozata van. A halottak között van a hesseni herceg, a hesseni herceg fia és három leánya, Hina, Hahn asszony, Riedes és Martens. A repülőgép legénysége kö­zül életét vesztette Lambotte pilóta, Cur­toi s rádióliszt és Landsni ann műszerész. A szerencsétlenséget a sürii köd okozta. A re­pülőgép le akart szállani Ostende közelében le­vő Steenben, amikor egv gyár kéményébe üt­között. A repülőgép egyik szárnya letörött, a gép egyensúlyát vesztve lezuhant és kigyulladt. Az áldozatok elégtek. A lezuhant hárommotoros repülőgép a Sa­bane belga társaság gépe volt, amely Brüsszel és London között közlekedik. Az áldozatok kö­zül nvolc volt az utas, a többi három áldozat a repülőgép személyzete voll. A repülőgép a kedvezőtlen légkör miatt nem hajtotta végre a menetrendszerű közbeeső leszállást. Osten­de mellett olyan sürü ködbe kerüli, hogy Steen­ben le kellett szállania. Közben nekütődött egy gyárkéménynek, valamennyi utas szénné égett. Brüsszel, november 16. Az Ostende mellett lezuhant repülőgépen szerencsétlenül jártak közölt van Eleonora nagyhercegnő, a nem­régen elhunyt Ernő Lajos hesseni nagyherceg özvegye, György Donatus örökös nagyherce­gen kivül még a következők lelték halálukat: C e c i 1 i e görög hercégnő, György Donatus herceg felesége, két fia: Lajos Ernő és Sándor György. A nagyherceg és családja Londonba igyekezett, ahol a közeli napokban tartják fi­vérének, Lajos Hermannak esküvőjét. Á többi szerencsétlenül iárt utas neve: Eiseribachl Riedesel báró, Martens mérnök és Hahjtb Liza, a hercegnő komorná.ja. Kfna békét köthet Japánnal — a jelenlegi állapot alapján ha csatlakozik a róma-berlin-lokiói egyezmenyhez A kinai csapatok előkészületeket tesznek a Sárga folyó mcgvénesf re Londonból jelentik: Az Evening News dip­lomáciai levelezője szerint Kinának értésére adták, hogy békét köthet Japánnal, a jelenlegi állapot alapján, az északkinai tartományok katonai mentesítésével,- feltéve, hogy Kina csat­lakozik a kommunista internacionálé elleni egyezményhez és Németország, Olaszország és Japán oldalára áll. Az ily alapon kötendő egyezmény biztosítaná Németország, Olaszor­szág és Japán számára a kinai gazdasági és politikai érdekeket. Kina viszont megtartaná végleges függetlenségét és • megszabadulna minden megalázó feltételtől. Gsang Pe Iliéng, a kinai kormány ki­küldötte megbeszélést folytatott Berlinben Hit­lerrel és Blomberggel, akinek átnyújtotta Gsang Kai Sek levelét, amelyben a kinai miniszterelnök kijelenti, hogv Kína nem szán­dékozik elmélyíteni a szovjethez való viszo­nyát és nem megy tul a Moszkvával kötött megnemtámadási egyezményen. Sanghai, november 16. A kinai hadsereg Cingfeng táján védelemre rendezkedett he és előkészületet tesznek a Sárga-folyó déli part­jának a megvédésére. Egy kinai zászlóalj keddre virradóra meróirpadla. Houeiben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom