Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-14 / 260. szám

5ecwsg7srörszáq Vasarnap, 1957. ntfvemEer , hangon utasítja vissza az október 27-1 és november 12-i japán jegyzék érvelését. A tervezet szigorú hangját az angol, fra rikai megbízott nem reméli, ho/ k étciövas A nagyadó működése köibee r^ W ^T O A izelektiven vesd C N I r» BÉCSET—PESTEN^i (p ka. P )»).ARANYSOROZAT Kívánatra dijtalannl bemutatja? Kedvező részletfizetésre is kaphatdl DEUTSCIl ALBERT kft. Szetted, Karász ucca ?. Telefon 16-11 Lakásán készséggel bemutatja. Előnyős fizetést feltételek mellett szállítja Mdeor Csillár suárrf ettuedáruslláso Ízesed. Kárász ucca 11 fzáiti zet szigorú hangját az angol, francia és ameeméli, hogy módosítás nélkül elfogadják. Az olasz kiküldött kijelentette, nem hiszi, hogy kormánya akárcsak rész., ben is hozzájárulna ehhez a tervhez. A portugál kiküldött a nagy demokráciák álláspontját fogadta el. Mexikó és Hollandia szintén helyesli a tervet. Ausztrália kiküldötte nagyobb beszédet mondott az angol-amerikai felfogás szellemében. Bolívia és Kanada képviselője hozzájárult a tervezethez. Kanada képviselője feleslegesnek mondotta, hogy Japánhoz ujabb felhívást intézzenek. Végül Normann Davis amerikai főmegbizott szintén helyeselte az angol-francia javaslatot. A kilenchatalmi értekezlet Két 2s fél Jral tanácskozás után este hétfőn délután 4 órára napolta el tanácskozását. Hétfőn folytatják a közös nyilatkozat tervezetének megvitatását, mert « szombaton még nem tudtak meg- -1 egyezésre jutni, ' több küldöttség kormánya véleményét akarja kikérni. A kiszivárgott hirek szerint a hatalmak közölt elvi megálla-podás jött létre, hogy Kinát különösen fegyver- és lőszerszállitásokkal. valamint hitelnyújtással támogatják. Jol borotválkozva 1 V" - ' jó a C. Duisberíj, hangulat! i Budapest IV, Kossuth Lajos-utca 13 i Ezeket az intézkedéseket minden ország külön a maga felelősségére tenné meg, de francia kívánságra a kölcsönös segítségnyújtást is tervezik arra az esetre, ha az akció súrlódásokra vezetne. Az elkövetkező héire a vezelő hatalmak kidolgozzák a megállapodásokat és az u jabb öszszejövetelen to\ább fogiák folylalni a tanácskozásokat Eden angol külügyminiszter vasárnap délelőtt repülőgépen visszatér Londonba. Nem megy viszsza Brüsszelbe még akkor sem, ha a Csendesóceáni értekezlet hétfőn teljes ülést tart, az értekezlet további tanácskozásain Malcolm MacDonald dominiumügyi miniszter helyettesíti. Santthal es Nanhlntt Közölt megszakad! az összeköttetés Pár is, november 13. René Laurens, a Paris Soft megsebesült sangháji tudósítója szombaton a kór-4 házból ujabb táviratot küldött, amelyben közli* hogy Sanghai tegnap este óta teljesen japán katonai uralom alatt áll. Az engedményes terü-« letet csak a japán főhadiszállás engedélyével lehet elhagyni. Sanghai ós Nanking között minden tám iró- ős távbeszélőősszeköttetés megszakadt. Nanking ellen... Tokió, november 13. Japán szilárd elhatározása* hogy megszállja Nankingot, a kinai központi kormány székhelyét is, ha szUI&éges. Ezt a kijelentést tette Szuglama japán hadügyminiszter leg«» ujabb nyilatkozatában. I ! ' I i . Japán a brüsszeli értek ez'et meghívójára adott elutasító válasz után ölyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra mutatnak, hogy hosszú iáiig tartó hadjáratra készül fel. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a jövő hét végére jelzik a császári főhadiszállás felállításéi. A császári dik'atwdra való áttéréssel kapcsolat, ban katonai körökben hangoztatják, hogy a fő. hadiszállás kizárólag »hadászati kérdésekkel* fog. lalkozlk. Világ frlrU svájci márkás zseb- és karórák, 15 köves Anker szerkezet let előleg nélkül 6 havi részletre. ABC és Nemxell Takarékosság könyvre TÓTH ÓRASNAC. Kárász a. 15. Nagy óra-, ékszcrjavllömOhely. Töri arany, eztlsf, zá'.ogjegybevállás. Napsugár az Angyalföldön Irta MAJTHÉNYI GYÖRGY A szobában albérlők laktak, ezidöszerlnt csak négyen, az ö.ödik már két nappal ezelőtt eltűnt Hogy hova? Nem törődtek vele, csak az elmaradt bér miatt káromkodtak. A konyhában, csorba edények, tört bútorok zsúfoltságában, mosás- és ételgőzben, Szücsék húzták meg magukat. A férfi félkarú volt s hol a Nyugati előtt ödöngött, csomagokra várva, hol meg a Lehel-ptacon segített a kofáknak. Szücsné mosott alkalomadtán és főzött, ha volt mit. A két gyerek az ágyban feküdt. Sárika, a nagy operáció óta derékig gipszben, Pisti az anyja parancsából, mert igy fűteni se kellett és a cipője se kopott. Tél volt, sötét, a tárgyak reménytelenséget arasztottak magukból, az esőcsatornában szenvedőén kotyogott a viz, a házmesterné a latyakot sepergette az udvaron és a szomszéd lakásban a munkanélküli Bohn veszekedett a feleségével Pisti odacsusztatta a kezét a gipszkötéshez. — Fáj ? — kérdezte húgától. >— Nem. Nagyon jó igy. Most majd mindig fekszem és a Gruber Mariska nem fogja a hajamat huzigálni... Olyan nagy mafla és mindig a kicsikkel kezd ki. Sárika kezében rongybaba volt, firgetto-forgatta, szórakozottan, inkább megszokásból, mert látni csak keveset látott belőle a homályban. Néha iskolát játszott vele, máskor meg a kórházról mesélt Pistinek és sokszor emlegette, hogy tavasszal a doktor bácsi kiviszi őt Budakeszire, a szanatóriumba. ' — Merthogy ott mindig süt a nap, — fejezte be. Pisti oilóta akart lenni ős megígérte Sárikának, hogy akkor elviszi repülőgépen olyan országokba, ahol nincsen tél és nincsen sötét s ahol nem kell már délután háromkor bebújni az ágyba. •— Az is jő lesz — felelte Sárika —, de ahhoz pénz kell és anyuka azt mondta a kórházban a doktor bácsinak, hogy nekünk már sose lesz pénzünk mert apa karját elkapta a gép. •— Le fogom rombolni a gépeket! — jelentette ki határozottan Pisti. De még a gyárakat is! — tette aztán hozzá. — De akkor majd nem tudsz repülőgépeket csinálni, — figyelmeztette Sárika. Ahhoz is gyár kell. Pisti elgondolkozott és elhatározta, hogy a repülőgépgyáraknak meg fog kegyelmezni. — Es a kenyeret is gyárban csinálják — jegyezte meg Sárlka. Ez megint gondot adott Pistinek. 1— De azért sok gyárat le fogok rombolni — mondta aztán. És a helyükre mezőt fogok ültetni, nagy mezőt, pipacsokkal és búzavirággal és azokat mind le szabad tépni a gyerekeknek, hogy koszorút köthessenek, meg bokrétát, amelyet a tanító ur is hozott tavaly a suliba... Sáriikának egy kép jutott az eszébe. Valamelyik kirakatban látta, amikor még egészségesen csatangolt az uccákon. Bimbózó rózsabokor volt rajta s körülötte méhek, pillangók keringtek. Alá meg az volt írva: Tavaszi napsugár. Szerette volna megvenni a képet, de nem volt pénze, igy hát sokszor gondolt rá. Most azt mondta: — Rózsabokrot Is akarok a mezőre, meg pillangót és sok, sok méhecskét! — Azt nein lehet. Rózsabokor csak kertben van, kertészetben... Sárika ezen elgondolkozott. A képet látta maga előtt, az aranykeretes képet, s tűnődött. Kis teste gipszben, éppen csak a fejét forgathatta Pisti felé és keze a rongybabát gyűrögette. — Kotykoty — mondta az csőcsatorna és: Csörr-csörr! — bugyogott a viz, Bohn a szomszédban vígasztala* nul ordított s a házmesterné abbahagyta a söprést és odament hallgatni, de Sárika a rózsabokorra gondolt, a lelke távol volt a földiektől* szerette volna megfogni a rózsabokrot, megszagolni a bimbókat és a valóságban is megnézni azt a sok fényességet, ami minden levélen raita volt. Ugyan mi lehetett az? Estére aztán megjött az anyja is, az apja Is. A tűzhelyen krump'i'.evas főtt s amikor az anyja a tüzre tett, szép, sárga fények ugráltak a falra, végignyaltak a konyhát és újra visszahúzódtak. Az asztal mellett apa ült, kezeügyében gyertya, hogy amikor majd evéshez látnak, meggyújtsa, mert hiszen a sötétben az ember a száját se találja. És Sárika egyre azt a sárgát teste, hogy mikor ugrik megint a falra. Amikor aztán apa meggyújtotta a gyertyát, egyszerre eszébe jutott Sárikának a kép cime és elsóhajtotta: Tavaszi napsugár! És most már tudta, hogy az volt a legszebb azon a képen, a napsugár, amely ott ragyogott minden levélen, mindén fűszálon, a pillangókon, a méheken, az egész levegőben és azt mondta Pistinek: •— Az is legyen ám a mezőn, napsugár! Jó, az is lesz... De azt majd én is fogok csinálni, ha nagy leszek, — magyarázta. Mert lehet azt csinálni is. A Kallós mondta az iskolában, hogy a kórházban tudják csinálni. Nagy lámpákat gyújtanak meg s azok ugy vüágitanak, mint a nap. őt szokták vele világítani és ugy lesült a bőre, akár nyáron... Hát majd én is csinálok. ' < Ezen megint lehetett gondolkozni. — De ez nem az igazi. Én igazit akarok, mert attól meggyógyulok, — tette hozzá nyomatékkal.