Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-13 / 259. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, november 13. Uszinliáz és miivÉfzcr • HETI MŰSOR: Szombat délután: Cigánybáró. Ifjúsági előadás. Filléres helyárak. Szombat este: Gólyaszanatórium. Bérletszünet. Csak felnőtteknek. Vasárnap este: Gólyaszanatórium. Bérlelsziinet. Csak felnőtteknek. Hétfőn este: Roninok kincse. Szinmübemutató. .Preinicrbérlei 10. —oOo— A fiatal ezubrett első fellépése. Jelentettük, hogy szombaton este uj színésznőt avat a szegedi szinház. Süli Mányi, fiatal szegedi leány, akinek legutóbb Budapesten voltak szép sikerei, lép le! a „Gólyaszunatóriinn" cimü .operettben. Süli Manyi pénteken teljes erővel próbált a színpadon. A színészek nagy szeretettel vették körül legfrissebb fiatal kartársukat t-s örömmel próbálták el vijle EZ egyes jeleneteket. Az első sikert éppen a kollégái r»ál aratta, akik megállapították róla, hogy tehetséges és okvetlenül szép szinpadi jövő vár rá. A próbák szünetében a boldogságtól kipirult leány a következőket mondotta: — Meg vagyok szokva a gyors próbákhoz, hozzászoktam legutóbb Pesten a Pavi Honim ahol előfordult az is, hogy délelőtt kaptam meg a szerepet és csak annyi időm volt, hogy villamoson hazaszaladjak a ruháimért, este már játszani kellett. Szinte a villamoson tanultam meg az uj szerepet... Bizakodással nézek a szombatesti első szegcdi fellépésem elé. Autogranidélelőtt. Vasárnap délelőtt 11—12 Óra között autogramdélelöttöt rendez a szegedi ..Színházi Újság" a Pallavicini-ucca 2. szám alatt. Autogramot adnak: Ilamvay Lucy, Komlós Juci. Veszély Pál és Pető Endre. -oOo— 4 színházi iroda hírei A „Gólyaszanatórium" felülmúlhatatlan vidámságairól beszél mindenki. Aki ezt a zenés bohózatot látta, csak annak lehet fogalma arról, hogy mit jelent három órán át szünet nélkül kacagni. A „Gólyaszanatórium" ma este. vasárnap délután és este rendes helyárakkal van miisoron! Csák lt> éven felülieknek! Japán. díszletek, japán selymek pazar felvonulása lesz a „Roninok kincse". Premier hétfőn este. A bécsi operabalett klasszikus miisora bámulatba ejti Szegedet. ' Ma délután „Cigánybáró" van műsoron, diákeíöadásban, filléres helyárakkal. Saffi: Sz. Patkós Irma. „Vihar az egyenlítőn" ez a nagyszerű egzotikus vígjáték kedden délután rendkivül olcsó hiivárakkal kerül szinre. A 9 4Im agyarért tág ragány* Legolcsóbban BLAUIGNATZ cégnél, Kelemen-u. 5. vásárolhat Női őszi kabátok, divatszinekben P 15-töl Nöi teveszörkabátok P 23-tel Női téti kabátok, kék és fekete, dusqn szőrmézve P 21-tol Női téli kabátok perzsás gallérral P 45-től Nöi háromnegyedes divatbundák P 65-töl Nőt háromnegyedes sealóundák P 100-tól Nöi perzsa lábbundák P 200-tól Férfi őszi öltönyök, divatszinek P 22-től Férfi átmeneti kabát P 13-tol Férfi fekete téli kabát P 28-tól Férfi bőrkabátok P 35-től Férfi lengyel kabátok P 40-től Férfi szörmebekecsek P 40-töl Intézeti és boy kabátok P 1--.-* Kedvező fizetési felfelelek MÉGIS ÉLEK rfa ResifcafcdnyaMEIamár, Elek állt és nézett. Fedélközi utas. Udvari Elek, a nyomorultak, senkik, nincsetlenek osztályán. A cápák megjelenése idelent nem keltett különösebb szenzációt. Az elsőt még megcsodálták; számoltájc, hány kiló kenyeret tüntet el, de kérőbb szétoszlott a társaság. Társaság? Banda. Oroszok, németek, görögök, svájciak, mindenfélék. Az idegenlégió uj katonái. Konstantinápolyban gyűjtötték őket össze a világ minden tájáról. Rosszhirü banda. A törökök ugy féltek tőlük, mint a tűztől. Az volt iá legrosszabb, hogy nem tettek különbséget: légionista, légionista. Nna. Azért mégis. Rendes emberek is voltakszép számmal. Például az oroszok nagyrészt, csupa tiszt, a szétugrasztott f eh érh ad ser égből. Dehát a török nem filozófus és gyanakvó természet. Eleinte sértő, bosszantó volt az általánosítás, az embernek ökölbe szorult a kezei jött, hogy képenvágja a pimaszkodót, — többek között Perában, mikor a pincér nem vette fel a rendelést; pedig az a vendéglő nem lehetett elsőrangú hely, méo-is, — légion? — az hát, hűlve, nem látod? s mi közöd hozzá? —oui, oui, — légion? — ja! — légion nix — magas torokhangon harcsászolt valamit társainak, azok köréjegyültek, hogy netán megvédjék kollégáinkat és az ajtóra mutattak: kifelé, tessék máshová menni, ez itt egy iobb hely, nem légionistaknak való, ide jobb vendégek járnak ... Ez volt az első erkölcsi pofon. Dehát mindent meg lehet szokni. "Minden csak megszokás kérdése. A fehér és tarka abrosz is. Az előkelő hotel ugyanugy, mint a matrózlebuj, ahol a lányok levetkeznek s csekély nevezésidij ellenéhen mézes kenyérgalacsinnal célba engednek dobálni magukra. Honnan tudhatta az az ostoba nincér. kivel van dolga? Honnan szagolhatta, bogy a légionisták közt is akadhat, old hófehér, damaszt asztalteritőhöz szokott s nem annvira a bor, inkább a pecsétmentes abrosz csábította be? Szóval: Ipoion nix. Jó. Pesten a Pannóniában Radics Béla muzsikált... nem való bokréta gyűrött süveg mellé ... egvszer grófokat hagyott ott. beiött, ő maga jött be a szeporóba; hitelbe is akármikor szivesen játszott, — maid megadod, ismerlek, a nád eljegyzésén is én húztam, nincs nénzed? mennvi kell?...' lehullott a rezgőnyárfa ezüstszinü levele.7. teiba fürdik az én rózsám, ha felkel, törülkövík piros rózsalevéllel . . . örömest muzsikált akár rogcelio- Ez ió volt, szén volt. De igy is jó. A légióhoz aláirt szerződés öt esztendőre kötelez, ugyanekkor eltemetődik a mult. A név se fontos. Csupán a törzsszám, f éo-ioner No. 7769. Mindenki olyan nevet diktálhat be. amilyet akar, senki sem keres utána. No. 7769.-nel egy pincér, akinek szolid foglalkozása van, esetleg több. Aitót mutatott. ÖrdöfT vigva. Buta, moromképü alak. Udvari E'ak, aki volt most nincs, öt évig nem lesz. Meg kell edződni. Mindig és ismét: mindent meg lehet szokni. A csajkát, nléhkanalat, pléhvil'át. mindent; ebben n tűlaláshan is esak kezdetben savanykás az ételek ize. Aztán már ízlik, fődolog, hogv nem szabad hátrafelé kacsingatni. — csak először hiánvzik az ezüst evőeszköz, hamar elmúlik a hánvinger, aki éhes, keveset törődik a tálalással; ugye, hogy meg lehetett szokni? — Bernier kapitdnv. aki Konstantinápoly óta a különítmény felett parancsnokolt, füttyszóval hívta, akivel beszélni akart. — otthon a kutyákat hopp!áztatták igy. — Odaseneki. Hadd fütyüljön. Az ember meg ugorjon .csapta össze a sarkát s húzza ki magát, mint a cövek. Hogv közben, mit gondol? — Istenem! —, A gondolatot nem muszáj ok• vetlenül kimondani. Akinek fütvülnek', az 1 ugorjon. Ez imponál és feltűnik :. • Lám, Berniernek is feltűnt. — Ön tiszt volt? —• egyszeriben hangot, modort változtatott. — Igenis. — A hej bleu-ről mindjárt önözésre kanyarodott; nem füttyentett többé. — Katonaiskolát végeztem, kapitányom. — Látszik. Sejtettem. —Kis, futó öröm: no, csakhogy észrevetted. — Tizenötéves koromtól katona vagyok. — Majd segit nekem fegyelmet tartani. — Ó, avec ... avec plaisir .".. boldogan.. je suis... — a fene egye meg, milyen nehezen jutnak az ember eszébe ezek a francia szavak, pedig a Schidlofban már előfordult.:, je suis ... na, mindegy..: A váratlan örömet is meg lehet szokni... A Camp Jyldiz, ahol az idegenlégió regrutái el voltak szállásolva Konstantinápolyban, messzire esett a várostól; Bernier bentlakott az európai negyedben, hát nem volt könnyű munka fókontartnni ezt a zagyvalék népséget. A szobaparancsnokok megválasztásába Bernier nem szólt bele. Azt is meg lehetett szokni, hogy a légionisták ököllel intézték el egvmásközt n felmerült vitákat. A vérmesebbek bicskával. Az öklözéseket szükségtelen volt Berniernek jelenteni, — minek feleslegesen ellenségeket gyinteni? elég rájukijeszteni, mert akármilyen harciasak is, alapiábanvéve gyávák. — de ha a bicska véletlenül bordák közé szaladt, lehetetlenség volt szemethunyni. Bernier egyre kevesebb időt töltött a kaszárnyában, a rend mégis mindinkább szilárdult. Ahogyan Barcza százados tanitotta n kadétiskolában: szép szóval, megértéssel még ezeket a félrecsorbult, törvényfntradó egzisztenciákat is sikerült megtörni.' Háromszáznál többen voltak ebben a vad, meo-bj /hatatlan csordában. E^vik hajlamosabb a kisiklásra, mint a másik. Az életet se túlságosan tisztelték. Bernier ezért adatott revolvert. — Vigvazzon, kérem, éüel is tartsa magánál állandóan, a légionisták veszedelmes banda. — Hát még akkor miket müveitek volna, ha a prémium — az elsze™ődésért táró pénz — első részletét már Töröko»-t-/áobnn megkapták? pétszázötven frankot! Fele biztosan elszökött volna a uénzzel. Emiatt csak közvetlenül hatóraszállás előtt fizettek, bár heten igy is megléptek. Bernier azt mondta: ez nem sok. szinte példátlan, hogv mindössze heten lógtak el:.. ennél kisebb hiánnvnl még alig érkezett meg ^ transzport Afrikába ..: Láthatólag elégedett volt az eredménnvel; dicsérő szó ugvan soha nem hagyta el a száját, de anróbb kedvezményeket engedélvezett: dupla porciót borból, ételből, külön kamrűeskút a laktanvában. melyeket illett megköszönni, ám elfogadni nem lett volna észszerű. A tömeg nem tűr kiváltságokat. A lázadásra Kailó lelkek kedvenc vesszőparipája az egyenlőség. (Folyt, köv.) II Ikl ENDELJE MEG sxinffdxfegyét DÉLMAGYAROR/ZAG fegyiroöá1*anl wm