Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-10 / 231. szám

10 DÉL MAG YARORSZÁG Vasárnap, 1937: október ICL egy kis figyelmet I Ájtalános szokás, hogy minden uj sorsjáték előtt a főárusitók az eredeti sorsjegyet is el­küldik volt üzletfeleiknek — a folytonosság biztosítása miatt. Ezért - a befejező húzás után — mindig kicsi a sorsjegykészlet és igen sokan várnak felszabadult sorsjegyekre. Nagyon kérjük ennélfogva mindazokat, akik bármely oknál fogva nem akarják megtartani a sorsegyeket, szíveskedjenek haladéktalanul visszaküldeni, (mint nyomtatvány 2 fillér por. tóval, az illetékes helyre, mert kárt és veszte­séget okoznak, ha azokat nem kapjuk azonnal vissza. Az idejében ki nem fizetett sorsjegyeknek nve­•emrnyigényük nincs és semmi jogo, nem biz­tosítanak! Az I. oszlájy húzása október 16-án kezdődik. B m. kir. osz'á vsorsWéK fftárusitál ger hullámain keresztül a fáraók gúláitól és Ra templomából. Üres szemeivel és rejtel­mes hierogliféival misztikusan hallgat előt­tem a Nilus partjának és Assuan pálmáinak ftreg őrzője: a szfinksz. Jupiter temploma állott ott, ahol most az Ur hitére kereszte­lik a kisdedeket. Szinte érintetlenül öleli át a várost, amelyet Jupiter fia, Róma imperatora emelt palotája köré . , . • A szállodában, ahol lakom és ahol a tenger Ismeretlen halait teszik le mosolyogva az asztal­ra, a gazda kivezet a konyhába. Hatalmas bolto­zat támaszkodik a Hotel Salonae konyhájának fa­lához é« széles iveken nyugszik a mennyezet. Öt, hat, vagy hét méter széles lehet a fal: a császári palotát vette körül egykoron és beléje épült a sz.álloda konyhája. Ez a fal ott vonult el a Had­rinnds császárról elnevezett tenger partján és Effyiptom bányában fejtették a márványt, fehé­ret. szürkét és sejtelmeset, mint a tavasszal bim­hódzó rózsa, amelyből az oszlopok, meg az ivek­kel diszitett ablakok hideg csipkéje készült. A ten­ger aztán pár méterrel odébb vándorolt és a csá­szári kastély falában üzletek vannak most, boltok, amelyekben fénvesedő szijján kését feni a bor­bély. Rómát és Bécset hozza a levegő hullámain a rádió, kölnivizet árulnak a búitok mögött és ajk­pirositót az asszonyok számára, himzett papucsot az idegeneknek, akik a falba épifott bankok rácsai előtt váltiák be dinárra dollárjaikat és fontjai­kat. Pálmák állnak az uccán a kicsiny kávéházak előtt és vörösréz ibrikben főzik benne a török ká­vét. Mimózát vásárolunk aranv szalaggal átköt­ve, bélveget ragasztunk a képes levelezőlapra és randevút adunk a „töronv" mellett . . Még csak át se kellett aiakltant a csás»flr pa­lotájának falát, hogy hajlékot találjon benne a kalmár. A falak oivan szélesek, hogv: éppen csak ki kellett szedni a téglákat, ajtót építeni a nyílá­sok fölé és megszülethetett a császár clastrumá­nak falában a modern bazárvilág . . < * Hogyan született meg ez a város? Nincsen szükség rá, hogv históriát író tudó­sok könweit olvassa el az. aki feleletet vár e kér­désre. Csak rá kell nézni a városra nyomban megkanitik a választ. A fecske az ereszhez tapasztja a fészkét, sza­kasztott ugv, ahoevan Diorietiamis palotátiának oldalaihoz ragasztották azokat a házakat, ame­lyekben karfiolt árulnak és pirosló narancsot, nyársra vágyó megnyúzott bárányt meg vékony ezüstszálakból összerótt karkötőket. De ez: már egy későbbi korszak munkája le­hetett. Eleinte: amikor az avarok feldúlták Salonet •— csodás kuitura nyomait ásták ki itt ma is a föld mélyéből — a római provincia megrémült la­kói a palota pincéjében kerestek menedéket. A • bátrabbak a tornyokig merészkedtek. Volt ezek­ből elegendő: köröskörül tizenhat torony díszí­tette a négy falat. Ezeknek a hossza mindegyik oldalon hol meghaladja, hol megközelíti a kétszáz métert! Bevonultak a császár lakosztályaiba és a katonák kaszárnyáiba. A könyvtártermekbe, a loggiák alá, a műhelyekbe, ahol kenyeret sütöttek és a márvánnyal kirakott istállókba, ahol Diocle­tianus lovait tartották márványvályuk előtt. A három templomba, amelyeket Jupiternek, Aescu­lapnak és Marsnak szentelt a palota ura. Az arany és alabástrom* diszitések lassankint eltűn­tek. Amikor aztán a palota szük lett az emberek számára: egymás után épültek eleinte kisebb, majd nagyobb házak a palota falai között. Hely volt bőven. A tágas udvarok sarkaiban és a karcsú osz­lopok között. A palota falai között átfutó utakon és a ker­tekben, a pisztrángos tó helyén. Évről-évre, deceniumról deceniumra és szá­zadról századra épültek a házak, eleinte földszin­tesek, aztán emeleteket húztak a szobák fölé. És amikor szük lett már a palota, akkor kivül a fa­lakhoz tapasztottak viskókat, majd építkezni kezdtek a falakon tul is. Igy született meg Spalato és későbben Split... A legenda él ma is*tizenhét évszázaddal a császár születése után, hogy a környező dombok lejtőjén állt az a sárból összetákolt viskó, amely­ben egy görög származású szenátor rabszolgájá­nak fiaként meglátta a világot Diokles. A csá­szári trónt hősiességével szerezte meg és teljes néven Caius Aurelius Valerius Diocletianusnak nevezte magát. A szülőit megtagadta és Jupitert vallotta az apjának. Hatvanéves korában megunta a dicsőséget. Nyugalomra vágyott. Nicodemiában, ma Ismidrek hívják ezt a vá­rost, Kisázsia nyugati partján vett bucsut légiói­tól és a Megváltó születésének 305-ik esztendejé­ben, a virágokat nyitó május első napján szekérre ült, hogy elvonuljon a palotába, amelyet husz esztendő óta építettek számára szülőhelye köz­vetlen közeiében, a tenger partján. Egy hónapig tartott az útja Tráclán, Macedónián, Epiruson j keresztül a Via Egnatián át. Maga is megbűvölten állt meg palotája kapu­jánál, pedig: Róma császárai közül nem volt előtte egy se, akinek nevét annyi építészeti re­mekmű hirdetné, mint Diocletianusét. Fürdői ma is pompásabbak Rómában, mint azok, amelyeket Carncella építtetett, Alexandria és Antiochia, Palmyra és Milano, Nikodemia és Karthagó di­csérik az imperátor bőkezűségét. Amig azonban ezeken a helyeken nem bondolt egy pillanatig se a maca kénveimére, addig: ez a palota legapróbb csücskében is azért nőtt' ki a pusztaságból, hogy a császár életének még hátralévő esztendeit éde­sítse meg. Görög építőművészek készítették a terveket és a kastélv falába itt-ott titokban bevésett hal­figurák árulják el, hogy a mesterek és a munká­sok már felvették a keresztségét. Leánya és fele­sége is éjszakánk int a Megváltóhoz és a Szent Szűzhöz imádkoztak. Ö maga: mártírokká avatta a hívőket . . . Elképzelhetetlen ma a pompa, amellyel ez a palota megépült. Ecviptöm adta a márványt és a sizcetek a pOrfrit az oszlopokhoz. Negwenkét árkádja van feddett folyosónak és a peristvl — csodás csarnok a császár mauzóleuma előtt — látvánvossác ma is. Harmincezer négyzetméter területen fekszik a palota és a falak macassága néhol ma is eléri még a huszonöt métert Szob­rok és reliefek díszítették a termeket, a pincék­ben titkos kiiárntok mellett kaszárnyák és börtö­nök sorakoztak. Még ma is meg van a vízvezeték, arnelv a hegyi patakok kristályos vizét vezette ide. Templomok és áldozóhelyek díszítették a te­reket és — senki se tudja ma már, hogy a. császár hamvai hol váriák az örök feltámadást. A mauzóleumban, amelyet a maga számára építtetett, egyik legszebb remeke ez az ókor mii- ! vészetének, székesegyház van. Vastag könyvek irják le a palota szépségeit és tudósok tűzték élet­céljukul megfejteni a császár titkait, * ,i A fecske, ha délről észak felé tartó utián meg­pihen és felépiti fészkét, nem kutatja: nyujtott-e már másik költöző madárnak is menedéket az eresz, vagy omladék, amelyen otthont rak magá­nak. Igy volt az ember is, amikor menekülvén az avarok elől, először piszkálta meg a kormos va­sával a parazsat a császár márványkockákkal kirakott diszes szalonjában . , . Ha másként lett volna: az Imperátor korának sokkal több emlékével kérkednék a város, a csá­szár palotájában , . , Paiil Jób. TANULJON Dezső Gábor zeneszerző módszerével ma­gyar nótát zongorázni A tanfolyam anyaga: 100 nóta és csárdás. Kiséretszerkesztés. Gyors. Biztos. Tökéletes. Tanulni vágyók irják meg cimüket levele­zőlapon: VARGA MARGIT Szeged, Szent­háromság ucca 15. IV. SZEGEDI SAKKÉLET —oOo— A Kiss Albert-emlékverseny 7-én kezdői dőlt, az első forduló eredményei a következők: Ocskay nyert ózsvár ellen, Rosenberg Kme­tyó ellen, Mák Tóbiás ellen, Simon Kristó el­len. Függőben maradt a Sandberg—Babos és a Csáky—Tóth parti. A verseny hétfőn és csü­törtökön folytatódik. Alább közöljük az első forduló egyik játsz­máját: Sziciliai védelem. Világos Tóbiás — sötét Mák í. e4—c5, 2. Hf3—Hc6, 3. d4—cxd, 4. Hxd4— Hf6, 5. Hc3—d6, 6. Fc4 (szokásosabb Fe2)-g6, 7. o-o—Fg7. 8. Hf3—o-o, 9. h3-a6, 10. a3-b5, 11. Fd.1—Fb7, 12. Bel—Bc8, 13. He2-Hd7, 14. Hg3—• Hc5, 15. Bbl—Ha4. (akadályozza vHgáos vezér­szárnyi kibontakozását), 16 " c3—Vc7, 17. Fe3— Bfd3, 18. Vb3, 1 (Ve 2 jobb lett volna)—Ha5, 19. Va2—(hiba! A vezér itt teljesen kiesett a játék­ból)-Hc5, 20. Fc2—Hc4, 21 Hg5-e6, 22. Hf3 (egy fö­lösleges tempóvesztés)—Hxc3 23. Bxe3— Bd7, 24. Bdl—Bc-d8, 25. Vbl—e5, (szükséges volt, mert Sötét a-d-vonalat akarja megnyitni gyalog dl5-tel, amire világos e5 gyalostolással válaszolt volna), 26. Hel-d5. 27. exd5-Fxd5, 28. Hft ??-Fh6, 29. Be3 —Fc4, 30. BxB—BxB. 31, Be3—Fxfl, (Sötét elő­pve tudatában radikálisan egyszerűsíti a játékot), 32. Kxf1—Fxe3. 33. fxe3—e4!l, 34. Fxe4—Hxe4, 35. Vxe4—Vc4+, 36 Vxe4—bxc4, 37. Hc2—Bd2, 38. Ilb4—Bxb2, 39. Hxa6-Bb3, 40. a4—Bxc3, 41. Ke3 —Br2+ és könnven nvert. Az ön szállodája BUDAPESTEN a CORVIN SZŰIODA Budapest szivében a Nemzeti Szinház mel­'ett: VIII., Csokonay utca 14. Tökéletes modern komfort. — Folyóvíz és központi fűtés minden szobában. Budapest valamennyi villamos vasútja és autóbusza a hotel közvetlen közelében. Egyágyas szobák már 3 pengőtől, kétágyas szobák 6 pengőtől, teljes penzió 6.50 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom