Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-08 / 229. szám

DELMAGYARORSZAG SBHHIHHEaiÉHHQflil^HHKflHHHH IHlMBflHHMHIHHHHHUHHKHHMMHIHMIKlHHHflH&ittt^m Péntek, 1937. október 8. Politikai napilap XIII. évfolyam 229. sz A konjuktura hullámvonala Londonban néhány, nagy cég felfüg­gesztette a fizetéseit, mert a távol ke­leten bekövetkezett háborús események za­varólag hatottak üzletmenetére és nem tud eleget tenni esedékes kötelezettségeinek. Egyelőre nincs szó a fizetések beszünte­téséről, még kevésbé van szó bukásról, csupán moratoriumszerü haladékról, amely­nek letelte után valószínűleg megint telje­sen rendbe jön minden. Annál is inkább le­het erre számítani, mert a londoni4 tőzsde és a londoni pénzvilág teljes erejével sietett a bajba jutott néhány ccg segítségére. Az angol közgazdaság vezetői évszázadok ta­pasztalatainak leszürődött bölcseségéből na­gyon jól tudják ugvanis, hogy vannak ese­tek, mikor az önzetlennek mondott áldozat­készség és másoknak nyújtott segítség a sa­ját érdekpknek is legjobb szolgálata. A köz­gazdaság bölcs tanárai nem tudták mind­máig eldönteni, hogy a válságokban, melyek időnkint pusztítva söpörnek végig a gazda­sági élet egész területén, a materiális, vagy pszichológiai ténvezők játszanak-e közre erősebben. Csirájában kell elfojtani a ve­szedelmet es nem akkor kell küzdeni elle­ne, mikor már összeomlóban van a gazda­sági élet egész felépítménye. Ezt csinálják ma az angolok és valószínűleg igazuk is van nekik. Ami most Londonban történt, annak leg­feljebb szimptomatikus jelentőséget lehet tulajdonítani. A páratlan gazdasági fellen­dülés sodrában, amely három-négy eszten­dőn keresztül öntözte meg a termékenység hullámaival az egész angolszász világot, a nagyközönség valószínűleg nem is tulajdo­nított nagyobb fontosságot a két-három cégnél mutatkozó fizetési zavaroknak. Mé­gis a pillanat eseményein túltekintő közgaz­dászok körében felmerült a kérdés, hogy nem kellene-e komolyabban is foglalkozni a történtekkel s ami történt, annak nem kell-e azt a jelentőséget tulajdonítani, hogy a kon­junktúra hullámvonala elérte a kulminációs pontját és enyhén szólva, most már a fel­lendülés menetének megakadá­sára kell számi ta ni? Ha voltak jó napok, akkor rosszak is következhetnek. Ha a bizakodáís folytonosan ujabb expan­. zióra serkentette a gazdasági életet, el fog­nak következni a napok, mikor a meglevőt kell kitartó szívóssággal megtartani. Nekünk aránylag kevés részünk volt a nagy angol fellendülésből. A nyugateurópai konjunktura hullámvonala későn érkezett el hozzánk és nem is duzzadt meg annyira, mint Angolországban. A konjunktúrát azon­ban letagadni nálunk sem lehet. Tudjuk, hogy az úgynevezett kulcsiparok egy­két év óta igen szépen vannak foglalkoztat­va. A tömegcikkeket előállító vállalatok szé­pen keresnek. Uj építkezés nem sok van ugyan, de szerteszéjjel az egész országban lehet észlelni a kisebb építő iparok foglal­koztatását. Hosszú esztendők óta az idén jö­vedelmeznek először a téglagyárak. A vas­út, posta és az adóhivatalok bevétele emel­kedik. A tavalyi nagy termés és az idei ma­gas mezőgazdasági árak hatása gyanánt a .javulás eljutott a kisgazda küszöbéig és a kisiparos es kiskereskedő boltjának ajtajáig is. Egyes szakmákban a munkanélküliséget munkáshiány váltotta fel és a szellemi mun­kanélküliségnek is vannak kategóriái, ame­lyek a gyakorlatban megszűntnek tekinthe­tők. Még a hivatalból siránkozók sem tagad­hatják le, hogy más a helyzet minálunk, mint volt három, vagy négy esztendő előtt. Ha gyengén is, de a konjunktura bennünket is érintett. Felmerül azonban a kérdés: a konjunktura e jelei melleit, de az angol jelenségek lát­tára, mi legyen a mi gazdasági politikánk irányitója? A feleletet egy szóban lehet ösz­szefoglalni. Ó v at o s s á g. Ahogy nyu­gatról eljött hozzánk a konjunktura, el fog jönni hozzánk a dekonjunktúra is. Nem ál­lítjuk, hogy mar holnap, vagy holnapután, de előbb, vagy utóbb kétségtelenül meg fog érkezni, mert örökkétartó helyzetek a gazda­sági életben nincsenek. Ha pedig ez igy van, akkor nem szabad a konjunktura sze­rint berendezkednünk és nem szabad a kon­London, október 7. Lord Perllí római angol nagykövet ma újra megjelent az olasz külügy­minisztériumban és kormánya nevében diplo­máciai előterjesztést tett, amelyben arra kéri az olasz kormányt, liogy haladéktalanul adja nreg válaszát arra a francia—angol jegyzékre, amely az olasz kormányt háromhatalmi tár­gyalásra hivta meg. A csütörtök esti megbeszélés Rómában az angol nagykövet és gróf Ciano külügymi­niszter között csak néhány percig tartott. A Reuter Iroda értesülése szerint rendkívül szívélyes hangon folyt le gróf Ciano tárgya­lása az angol nagykövettel, akinek a kül­ügyminiszter kijelentette, hogy egészen rö­vid időn belül elkészül Olaszország válasza. A Presse Assotiation szerint, ha Olaszor­szág nem felelne, vagy válasza nem volna ki­elégítő, az angol és a francia knrmánv egy­mással tanácskoznék a legközelebb ^teendő lé­pésekről. Nincs kizárva annak lehetősége, hogy Franciaország megnyitná halárait a fegyver­szállítások számára Spanyolország felé. A róniai angol és francia diplomáciai lépés­sel kapcsolatban római politikai körökben hangsúlyozzák, hogv Olaszország válaszát minden valószínűség szerint még ezen a héten meg fogják adni az angol és francia jegy­zékre. Cáfolják az olasz mozgósifás hfréf Róma, október 7. Hivatalos helven megcá­folják azt a külföldön terjesztett hirt. hogy Olaszország több korosztályt mozgósított. Mindössze az 1910. és 1909-as korosztályból junkturának minden fillérnyi hasznát esz­komptálnunk és az állami költségvetésbe á 1 ­landó jellegű bevétel és még ál­landóbb jellegű kiadás formájában beállítanunk, hanem folytonosan annak a gondolatnak kell lebegni a szemünk előtt, hogy mi lesz, ha megint zsugorodni kezde­nek a keresetek és ennek megfelelően zsu­gorodni fognak az állam bevételei is ? Ma, mikor feleslegek mutatkoznak az adóbevé­telekben, irányító szempont gyanánt annak a gondolatnak kellene érvényesülni, hogy könnyitsünk az adóterheken, erő­sítsük a gazdasági alanyokat, hogy tudjanak; tartalékokat gyűjteni és nagyobb legyen az ellenállóképességük, mikor megváltozik a konjunktúrának ma még kedvező hullámvo­nala. Ha ugyanis a nálunk ma még emel­kedő konjunktúrának megfelelően akarjuk megszabni az úgynevezett állami és közüle­ti szükségletek mértékét, a konjunktura meg­romlása esetén gazdasági életünknek össze kell roppanni alatta. hivtak be újoncokat egyes vidékeken különc) leges kiképzésre. A kormányceapaíok sikerei Valencia, október 7. Aragóniában sikeres; harcokat vivnak a kormánycsapatok a had* ügyminisztérium jelentése szerint; több fon­tos állást és községet elfoglaltak. A Bozanes­szakaszon ezzel szemben a felkelők elfoglalták, a partvidék egyik pontját. A köztársasági hadügyminisztérium a had-> seteg politikai függetlenségének biztosítása ér­dekében megtiltotta, hogy a tisztek politikai tüntetéseken résztvegyenek. Salamancai jelentés szerint a hadművelete­ket Asturiában a rendkívüli rossz idő'árás akadályozza, ennek ellenére a felkelők a leoni harctéren elfoglalták Sierra dc Tornost és Ara­góniában több izben visszaverték a köztársa-« ságiak támadását. Támadás egy olasz hajó ellen London, október 7. A Presse Associalion je­lentése szerint az Ettore olasz gőzöst a Föld­közi-tengeren Spanyolország és Afrika között vizirepülőgép támadta meg. A gőzös nem sé­rült meg. A felkelők elfoglak két angol gőzös! London, október 7. Á tengernagyi hivatal­hoz érkezett jelentés szerint a York Brotk és Franciaország megnyitja határait a fegyverszállítások számára Spanyolország felé A római angol nagykövei megsürgette Olaszország válaszát az angol-francia jegyzékre Aragóniában előrenyomultak a köztársaságiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom