Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-05 / 227. szám

Redd, 1937. október 3. 0 Él MAGVARORSZAG 15 évi fegyházra Méliék a kegyetlen fiút, aki agyonszúrta apját tA Délmagyarország munkatársától.) Á szegedi törvényszék Rácz-lanácsa hétfőn tárgyalta Ecseki Lajos hódmezővásárhelyi fuvaros gyilkossági bűnügyét. A fiatal fuvaros augusztus 14-én, egyetlen késszurással megölte édesapját, id. Ecseki Mihály fuvarost, akivel előzőleg összeszólalkozott. Ecseki Lajos rabbiálus ember volt, apjával már régebben nem egyszer összeszólalkozott, sőt az noa és fin sok ideig nem is beszéltek egymással. Két héttel a gyilkosság előtt az apa visszafogadta a fiát és munkát is adott neki. A kérdéses estén Ecseki Lajos részegen kereste fel az apját s amikor el akarták távolítani a garázda fiút, zsebkést rántott és apja nyakába döfte a pengét. Néhány percen belül az öreg Érseki meghalt. A gyilkos fin n véres késsel a kezében végigrohant az uccán. azt kiabálta, hogy apját megölte, most végezni fog magával is, csa]ádjávl is. De időközben elfogták és igy tervét megvalósítani nem tudta. A hétfői tárgyláson a gyilkos fiu azzal védekezett, hogy apja megtámadta őt és emiatt hasz* nálta önvédelemből a kést. de még igy sem volt szándékában megölni az apját, esak el akarta hárítani apja lámadását. Elmondotta, hogy azon az estén ittas állapotban kereste fel apját, aki éppen két kocsisával veszekedett, ő is beleszólt a dologba, amiért is apja, anyja el akarta onnan távolítani. ő azonban nem ment, mire apja széket ragadott fel és le akarta őt ütni. Erre kapta azután elő kését és szúrt apja felé. Kijelentette, (A Délmagyarország makói tudósítójától.) .Vasárnap irodalmi előadást rendezett Makón a „Válasz'' cimü folyóirat, amely körül a Márciusi Front irói csoportosultak. Az előadás egyben a Márciusi Front seregszemléje is volt, az esemény Makóra gyűjtötte az ország keleti részéből a Márciusi Front ifjúsági vezéreit, Szegedről, Debrecenből. Kecskemétről, Gyuláról, Hódmezővásárhelyről, Nagykörösről és még máshonnan mintegy százan gyűltek össze, közlük F é j a Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Sárközi György, Erdei Ferenc, V er e s Péler, Darvas József. Szombaton megbeszélést tartottak a Márciusi Front vezetői és vidéki delegátusai, ennek a megbeszélésnek a során főképen az volt a kérdés, hogy a Márciusi Front megmaradjon-e az eddigi irodalmi és szellemi mozgalomnak, vagy elérkezett az ideje egv történelmi felelősséggel dolgozó szervezetté, esetleg párttá való átalakulásnak? Az értekezlet a politikai párttá alakulás gondolatát elvetette ugyan, de működésének kiterjesztését határozta el s kimondotta, hogv gyakorlati feladatokat vállal. E célból vezetőséget alakitolt, amelvnek tagjai Erdei Ferenc, Féia Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Veres Péter és D o n á t h Ferenc leltek. A Márciusi Front e határozatát kiáltványban tették közzé. A kiáltvány megismétli a március 15-én kiadott 12 pontot, azután részletesen felel azokra a vádakra, amelyekkel a Márciusi Frontot a 12 pont kiadása után illették, mert a Márciusi Front a támadók szerint 1. népi demokráciát akar, 2. a dunai népek öszszefocását hirdeti. 3. mert a társadalmi átalakuhogy nagyon megbánta amit tett. A bíróság Möbb tanút hallgatott ki, akik ferhelően vallottak a fiu ellen. Elmondották, hogy mindég italos, veszekedős, ingerlékeny ember volt, aki egyszer régebben kijelentette, hogy apját agyon fogja ütni. Kihallgatták az édesanyát is, aki azt vallotta, hogy az apa nem emelt kezet a fiára. A szúrást megelőzőleg az apa rárivait a fiára, hogy takarodjon haza, mire ő a két férfi közé állott. A fiu ekkor kést rántott és az ő feje fölött átnyúlva apja nyakába vágta a kést. Ecseki Ferenc, a gyilkos testvére azt vallotta, hogy a szerencsétlen apa már csak azután kapta fel a széket, hogy a Lajos megszúrta, de a szék erőtlenül kiesett a kezéből és a következő pillanatban maga is a földrerogyott. Elmondották a tanuk, hogy a gyilkost házassága teljesen megváltoztatta, ideges, kötekedő lett. folyton ivott és feleségét is már három esztendeje, hogy otthagyta. Tanuként volt beidézve a gyilkos felesége is, aki igy kezdte vallomását: — Én egy olyan emberrel, aki apját megölte... Az elnök az asszonyt leültette és nem hallgatta ki. A biróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Ecseki Lajost szándékos emberölés bűntettében és ezért 15 esztendei fegyházra ítélte. Az itélet nem jogerős. lás hirdetésével eltereli a figyelmet a zsidókérdésről. — Valóban népi demokráciát akarunk — mondja a kiáltvány —, mert csak az alulról felépített politikai nemzet tudja képviselni a széles néprétegek érdekeit s nem vagyunk hajlandók a magyar nép sorsát paranesuralomra törekvő diktátorokra bizni. A dunai népek összefogásának szükségességét hirdetjük, mert csak igy menekedhetünk meg attól, hogy a germán és szláv hóditó törekvések közé szorulva, bármelyik nagyhatalom gyarmatává süly pcljünk. Nem engedhetjük végül, hogv a zsidókérdés kizárólagosságának hirdetésével eltereljék a figyelmet társadalmi átalakulásunk szükségességéről. A zsidóságnak a nemzetre káros elemeit nem védjük, de a nemzettel közösséget vállalókat nem vagyunk hajlandók a nemzet testéből kitaszítani. Arra kérjük a magyar ifjúságot, hogy szeresse jobban a maga fajtáját, mint ahogyan a zsidóságot gyűlöli! Megállapítja azután a kiáltvány, hogv sikerült a Márciusi Frontnak felrázni a? ország lelkiismeretét s érdeklődést kelteni a magyar sorskérdések iránt, megvilágitani a magyar legalsó néprétegek életét és vágyait. Sikerült a köztudatba vinni a magyar birtok- és jiivedelemmegosztás aránytalanságait, az egyke és a szekták nemzelpusztitó veszedelmét, a német veszély fenyegette Dunántu! helyzetét, a kisparasztság, a tanyák és a puszták népének mérhetetlen szenvedéseit. — Működésünk közben — folytatja a kiáltvány — személyes szabadságunkat és létünket is fenyegeti veszély. Az elmúlt és a jövőbeli megpróbáltatások elviselésében erőt ad a népűnk iránti 3 igaz szeretet és az a biztos tudat, hogy a magyar dolgozók törekvéseit fejezzük ki. A jogtalan vádakkal szemben a magyar nép védelme alá helyezzük magunkat. Megállapította ezután a kiáltvány, hogy a 12 pont közül időrendi szcmpontóól ki kell emelni a választójog és a szabadságjogok kérdését. Követeli az általános, titkos, egyenlő, minden magyar dolgozóra kiterjedő választójog azonnali megvalósítását s e tárgyban röpiratot ad ki, amelyben határozott színvallásra és állásfoglalásra szólítja fel a politikai pártokat. Az előadás Vasárnap délután a Korona-szálló nagytermeben több, mint 500 főnyi lelkes közönség előtt Ország és irodalom cimmel irodalmi előadást rendezlek, amelyen Sárközi György, a Márciusi Front irói mozgalmának történetét ismertette. Kovács Imre „A magyar föld és irodalom" cimmel tartott előadást, megállapítva, hogy amikor a parasztság találkozott az eszmével, abból mindig történelmi .változások következtek. Veres Péter „A munkásság és az irodalom" cimmel tartott nagysikerű előadási. Erdei Ferenc a parasztság és az irodalomról beszélt, megállapítva, liogv az uj, népies irodalom nem szórakoztatás többé, hanem cselekvő irodalom. Fé ja Géza „A polgárság és irodalom" cimmel drámai erejű előadásban telt hitvallást a történelmi felelősségét érző és vállaló irodalom mellett és követelt polgárjogot a valóságot feltáró irodalom számára. A magvar szellemnek — mondotta — nemcsak a mai országhalárokon belől, de minden dunavölgyi nén életében szerepe van. Illyés Gyula prózai és költői Írásaiból adott elő nagy siker mellett. A Márciusi Front tagjait a makói közönség előadás után is ismételten, minden nyilvános helven való megjelenésekor lelkesen ünnepelte. I^^BHHHHBBKBMHHMaai^BaaBI'' Hz államfelforgatással vádolt Szálasi a biróság előtt „Szakítani akartam a történelmi Magyarország alkotmányával" — mondotta védekezésében a nyugalmazott őrnagy. — Tárgyalás után tüntetés Budapest, október 4. Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagy áilamfelforgatási bűnperét hétfőn kezdte tárgyalni a budapesti törvényszék. Szálasi volt az úgynevezett „Nemzeti Akarat Párt iának" a vezére. A pártot feloszlatták, öt letartóztatták, késóbb azonban szabadon bocsátották. Az ügyészség Szálasit az állani és a társadalom rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntettel vádolja. A vádirat ismertetése során kiderült, hogv Szálasi véres, kíméletlen harcot akart vívni a mai alkotmányos tényezők ellen, a hatalom átvételéért. Ismertették Szálasi röpiratait. A vádirat leszögezte, hogy Szálasi mozgalmával elkövette az állam felforgatására irányuló bűncselekményt. Szálasi az elnök kérdésére kijelentette, hogv nem érzi magát bűnösnek. A szervezkedésre a párthívek adományaiból szerzett pénzt. Ezután a tizek tanácsára adott, felvilágosítást. Ennek a tanácsnak az lett volna a kötelessége, hogy a tagfelvételt és az agitációt iránvitsa. Azt mondotta ezután Szálasi, hogy „Nyugat felől olyan áramlat szűrődik he az országba. amelv árt a magvarság egységének: a nemzeti szocialista elgondolás német forrná'át prcnováliák és ez ártalmas a magyar nemzetre." Ezért indítottak Nyugatmagyarországon erősebb propagandát. Meg akarták változtatni az államéletet, uj pobtikai és társadalmi rendszerbe akarták azt foglalni. Vagyis ön gvökerestől meg akarta változtatni a mai rendszert, szakítani akart a történelmi Magyarország eddigi alkotmányával? — kérdezte az elnök. — Igen. — Szóval parancsuralmat akart létesíteni Magyarországon? — Igen — hangzott Szálasi .válasza. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy hogyan R Márciusi Froni u§ zásziéboniása Makón „Valóban demokráciát akarunk — mondja a Márciusi Front kiáltvány nem vagyunk tjaflandók a magyar nép sorsát parancsuralomra törekvő diktátorokra biszni"