Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-01 / 224. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG Péntek, 1937 október Y. Megbízható SZEMÜVEGET készít LIEBMANN látszerész („Unio"-könyvro 6 havi hitel.) lés intenzivebben ellenőrizhesse az üzemek működését, Ijclyesli. Shuoy Kálmán ezután dr. Balogh István szertfai ismeretes felszólalására válaszolt. Balogh István tévedett — mondotta —, amikor azt hitte, hogy a tanyai kirendeltségekre vonatkozó közgyűlési határozatot a belügyminiszter vetette el. A miniszter azt kívánta, hogy a közigazgatási' kirendeltségek élén fogalma2ói szakbeit tisztviselő álljon. Az a miniszteri osztályvezető, akit aposztrofált, Szeged iránti szeretetének sokszor tanújelét adta. | — Erről a kérdésről különben tegnap beszéltem a belügyminiszterrel — folytatta —, aki kijelentette, hogy a tanyai közigazgatás problémáját meg akarja oldani. Ezért októberben eljön Szegedre és kilátogat a tanyákra, hogy a helyszínen tanulmányozhassa a kérdést. Megállapítja ezután, hogy Szegednek harcolnia kell minél több eredmény eléréséért, még pedig egységesen, mert eredményt csak igy érhet e'. Minden városi ügy tárgyalásához meghívjuk a város e lenzéki képviselőjét is és nagy örömmel vesszük, ha í észtvesz a munkában. — Tessék elolvasni a »Szeg2di Uj Nemzedék* mai vezércikkét, amely Rassayról szól — szólt közbe dr. Dettre János. •— £n nem o'vasom el azt a vezércikket — valaszolt Shvoy —, mert nem olvasok olyant, ami bosszant ós ami csak gátol a munkámban. (Nagy taps.) Shvoy Kálmán ezután a házadómentesség kérdéséről beszélt. A törvény értelmében a maximális kedvezményt csak ott biztosíthatja a kormány,( ahol azt városfejlesztési szempontok indokolják. Szeged megkapja a 30 éves házadómentességet a Boldogasszony-sugárutra, a Széchenyi-térre és a Gizella-térre, a rendelet rövidesen megjelenik. — Meg ke'l őrizni ebben a Városban azt a nyugodt atmoszférát, amely nélkül fejődés el sem képzelhető — folytatta emelt hangon Shvoy Kálmán —, itt nem szabad teret engedni semmifé e külföldi jelszavakkal dolgozó szélsőséges izgatásnak, amelynek sohasem volt és nem is lesz talaja Szegeden. (Nagy taps.) A szélsőséges kilengések, a tul/o.t felfogások lehetetlenné tennék az alkotó munkái, a rideg önzés, az irigykedés megalmdá yozzák az építő szándékok te jesítését. Összefogásra, együttműködésre van szült6ég. 4 város becsülete és jövő fejlődése kívánja meg, hogy itt nyugalom legyen. Vessük ki azokat körűnkbő', akik nem hajlandók résztvenni a békés munkában. •— Nemrégen olvastam azt a szomorú tényt egy Statisztikában — mondotta végül Shvoy Kálmán —, hogy Szeged vezet a rágalmazást és becsületsértést perek tekintetében. Régebben nem ez volt a helyzet. Szegednek a Jövőben is példát kift adni arra, hogy miként lehet a várost előbbre vinni a poitikai pártok, a társadalmi osztályok a fe'ekeeetek összefogásával. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. vitéz Imecs György főispán emelkedett szólásra. Köszönetet mondptt Shvoy Kálmánnak, amiért megemlékezett ténykedéséről és a közgyűlésnek, amiért olyan rokonszenvvel fogadta a megemlékezést. Hangsúlyozta, hogy főispánná történt kinevezése pillanatától kezdve igazi szegedinek érzi magát és arra törekszik, hogy ennek a városnak a céljait, érdekeit szolgálja. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanyai centrumok kérdése a belügyminiszter legutóbbi leiratával nem záródott le és rövidesen megtalálják majd a módot a kérdés megoldására. Köszönetet mond dr. Kertész Bélának is, aki a szabadtéri játékok sikerének előmozdításáért végzett munkáját méltatta. Meg van győződve arról, hogy a szabadtéri játékok fentartása óriási érdeke Szegednek. — Egyetértés és szeretet nélkül — fejezte be nagy helyesléssel fogadott beszédet a főispán — semmiféle eredményt• elérni nem lehet. VégMt kell vetni annak a turáni átoknak, amely széthnzást szít és igyekezni kell összefogva dolgozni az ország és a város jövendőjéért. (Taps.) Rövid szünet után t dr. Gelei József. professzor, az egyetem rektora szólalt fel. Köszönetet mondott a törvényhatósági bizottság tagjainak azért a szeretetért, amellyel az egyetem ügyeiről beszéltek. Ezután dr. Grüner István szerdal felszólalására reflektált. Az egyetemi tanács részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy ne rendezzen nyári egyetemeket. Ha Újszegeden épült volna fel az eegyetem, a szegedi egyetem is bizonyára tartana nyári kurzusokat. Az egyetem még is állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, az a terv merült fel, hogy a rendes tanév alatt rendez ^Szegedi Napok« elmen kurzusokat, de a mult évben különbö2ő okok miatt a terv megvalósítására nem került sor. Az egyelem mindenképen honortíni kívánja a felmei ü t ki' ánságof. A város mintegy tizenhatmillió pengőt á dozott az egyelem elnyeréséért. Az állam ugyanennyit fordit az egyetemi épitkezésr& Az egyetem tanácsa á'Iandóan szorgalmazza az egyetemi építkezések folytatását. A tandijakkal együtt a szegedi egyetem Szeged gazdasági éle'e számára mintegy 3 és félmillió pengőt juttat. Ezek a számok bizonyítják, hogy a város bö'csen járt el, amikor mindent elkövetett az egyetem meglartásáért. De ezért az egyetem örök há'át érez a város irán', ame'y fennmaradását biztosította. Ezután azt fejtegette, hogy Szegednek kulturális,, ipari és mezőgazdasági gravitációs centrummá kell lennie. — A kormányzat a szegedi egyetem létszámát meste cégesen leszorította a többi vidéki egyetem létszámnivójára — mondotta ezután Gelei rektor —, pedig a szegedi egyetem mindig vezetett. Szegednek kii ön hallgatói létszámot kell megállapítani. Ebben az Irányban az egyetem már megtette a szükséges lépéseket és Ígéretet is kapott rá. De gondoskodni kell arról is, hogy Szegeden több halgató is jelentkezzék. Az egyetem tényleges örszeköttetéseket keres a környékbeli törvényhatóságokkal. Bélegyháza város már alapítványokat tett. Kecskemét'e folynak a tárgyalások. Kövesse Szeged is ezt a jó példát, lét esi tsen Szeged is a'apitványt az egyetemen szülöttei számára. — Az egyetem tudatában van annak a hálának, amellyel a városnak tartozik — fejezte be —, de a városnak is tudnia ke'l, hogy milyen irányban kell együtt dolgoznia az egyetemmel a közös fejlődés érdekében. A nagy figyelemmel és állandó helyesléssel hallgatott felszólalás után dr. Hunyadi-Vas Gergely volt a soron kővetkező szónok. Örömmel hallotta, hogy az egyetem is részt kér magának a munkából, ane.lyel Szegedet mezőgazdasági gravitációs centrummá kívánják fejleszteni. Ezután a tanyavilág közigazgatási problémáiról beszélt. A főispán az ülést egynegyed kilenckor félbeszakította és folytatását pénteken délután négy órára tűzte ki. Ismét kezdődik az Osztálysorsiáték V. húzása. Ha akar nyerni 700.000 P-t siessen sorsjegyei venni Petii Ernő főárusiíónál, Szeged, Széchenyi-tér 2/a Legendák a szegedi Fekete Mária körül Előadás a Tömörkény Társaság kiállítási délutánján A Szemenyey—Taiszer kiállítás keretében csütörtökön délután rendezte a Tömörkény Társaság első irodalmi és zcnedélutánját az Iparcsarnok emeleti termében. Dr. Némedy Gyula bevezető szavai után dr. Lúgos si Döme tartott előadást a Fekete Mária képről. — Az alsóvárosi templomnak a Szentszék által is elismert csodatévő kegyképe nincs, — mondotta. A kolostor hangulata, a falak között kisértö évszázados történelmi idők hoztak és adtak csodákat elhihető hitet a hiveknek. Az alsóvárosi Fekete Mária kegykép az Ég Királynőjét ábrázolja ékes koronával a fején, a gyermek Jézussal a karján. A templomot azonban a Havi Boldogasszonyról nevezték el s igv a mai kép nem lehet az, mely köré a szegedi legenda fűződik. — Makón van efly másik Mária kegykép, melyet a hagyomány szerint 1552-ben Szegedről vittek el a török elől menekülő barátok. Festője valószínűleg a Rómában levő Maria Maggiore-ről másolta a képet — a Mária iobbján ülő gyermek Jézus két uilát áldásra emeli fel —, ez bizonyítéka annak, hogv a kép nem bizánci eredetű, mint az eddigi megállapítások szerint hitték. Ezt a képet csodatévő hatalommal nem ruházták fel. A máriaradnni kegvkép — mondotta ezután — egy tüívész alkalmával épen maradt. Eev janicsér megtalálta és lovával ráugrott a képre; — a Palkó nvoma még ma is látszik , . . A szegedi kén lecendáláhan ez a motívum majdnem szórólszóra megvan, — a patkó nyoma azonban nem látszik az alsóvárosi kegyképen.. — A lengyelországi Cestohavában van a pálosok birtokában egv kép, amely tökéletes mása a szegedi Fekete Máriának. Hogy hogvan kerüli oda, kt festetté, arról nem maradt feljegyzés és adat, hogy azonban a kép korábbi mint a szegedi kép, azt elárulja a stílusművészet, mely a vonalakban szinben és technikában bft tükre annak a kornak, melvben a kép született. — Ez a három festmény — a makói, máríaradnai és a censtohowai — bizonyítéka annak, hogv a bárom kép köré szövődő hagyománvok és legendák egves kiragadott motívumai adják össze a szegedi kén legendáját. Ezt a legendát a hit tartja fenn, a katolikus vallás, amely összetörött az egyházi képzőművészetiéi. Azonban bárki is alkotta és bármikor is került a szegedi Fekete Mária az alsóvárosi templomba, mint a bit szimbóluma örökre fenséges marad. A nagy tapssal fodagott előadás után Zurker Hilda zongoraművésznő Chonin E-moll Valeerét adta elő nagy sikerrel, majd E.Bardóci Rózsa mélv átérzéssel Kosztolányi-verseket mondott, végül az Emerlcana szalonkvartett szerepelt nagy sikert aratva