Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-27 / 245. szám

Szerda, 1937. oKtóber 27. *msa POTYAUTAS A SZEKEREN Világgá szökött egy hatéves szőregi kisfiú, hogy egyszér életében felszállhasson a villamosra (A Délmagyarorszdg munkatársától) Olyan ez a kis történet, mint egy mese; ebben a csúf világban, amikor mindenki cinikus és fáradt és amikor senki sem hisz már semmiben . . . Hétfőn este történi, hogy az egyik sarkon megállott egy parasztszekér és a rajta ülő gazda odaintette a kocsi mellé az őrszemes rendőrt. — Nézze csak biztos ur — mondotta mosolyogva —, a kocsimon potyautast fogtam . . . Szőregen jöttem keresztül a kocsimmal, valószínűleg akkor kapaszkodott fel — és ezzel rámutatott a kocsi farában gubbaszló öt-hat év körüli ijedt arcuk tsfiura. — Gyerünk csak barátom a rendőrségre — szállította le a rendőr a potyautast a kocsiról. A gyerek — kis mezítlábas, ijedt arcú parasztgyerek — lekászálódott a kocsiról, engedelmesen megfogta a rendőr fehérkeszlyüs kezét és elindult vele a központi ügyelet felé. AZ ügyeletes rendőrfogalmazó szigorú arccal fogadta a kis „csavargót". De a gyerekszemet nem lehet megcsalni. Mingyárt látta, hogy a „bácsitól" nem kell félnie. — Hogy hivnak? — kérdezte a fogalmazó tettetett szigorúsággal a hangjában. — Hát leged? — mondotta felelet helyett a gyerek és a szeme ugy csillogott, mintha rubintból lenne. A fogalmazó megmondta a nevét, mire a gyerek fs hajlandó volt elárulni, hogy kinek a fia. Lassan azt is elmondotta, hogy valóban Szőrcgen kapaszkodott fel a kocsira, mert látta, hogy az Szeged felé tart. — Mit akartál Szegeden? A gyerek szeme tágranylit a boldogságtól. — A villamost akartam látni ... Rá akartam ülni ... Te már ültél'villamoson? Ugy szeretnek egyszer villamoson utazni ... — mondotta rajongva. — És ezért képes voltál megszökni édesanyádtól? Nem gondoltál rá, hogy keresni fog és ha nem talál, majd nagyon sir . . .? —• Hászen visszamegyek én, Na kikocsizom ntagamal — szegte le durcásan a fejét a világjáró szőregi gyerek. Mondd csak, erre nem jár a villamos? Milyen kár . . . Legalább látni szeretném ... A rendőrségről nyomban felhívták telefonon a szőregi csendőrséget és érdeklődtek a gyerek után. Igen, elveszeti, mondották a csendőrök, ismerik jól az apját, anyját, 1T,ár keresik is mindenfelé a faluban. Majd reggel bejönnek érte és hazaviszik . . . A gyerek állt mezitláb a hivatali szoba olajos padlóján és bámulta a csodát, a telefont, amely Szaged szab. kir. város 120 drb. kályhát vásárolt BRUCKÜER vasáruim Miéit: Mert; Bruckner ká'yhái. tűzhelyei elismerten jók, Olcsók, moderne\ takarékosak Részletfizetési kedvezmény 16 tűzhely Brucknernál DÍEMAGYARORSZAG irae, elhozza ide az őrmester hangját a világ másik feléből, Szőregről . , , — Barátom, te ittmaradsz az éjszaka — fordult feléje a fogalmazó. Éhes vagy-e? Bólintós volt rá a felelet. — Mit szeretnél enni? A kis szőregi magyarnak elállt a .szeme-szája a gyönyörűségtől. — Gesztenyét . . • Sült gesztenyét , • • — lihegte. A fogalmazó ur nyakába keritette a köppenyét és elment sült gesztenyét vásárolni . . . Finom almát is hozott a gyereknek. Mohón evett a szökevény és közben nem győzött a villamos után érdeklődni. — Te igazán akkor ülsz villamosra, amikor akarsz? Gyorsan szalad a villamos . . .? De letegeze a rendőröket is, akik köréje gyűltek és apai büszkeséggel bámulték a jó élvágygyal majszoló gyereket. — Vigyetek a villamoshoz — parancsolta nekik. Ennek sem lehetett ellenállni, X fogalmazó elvitte a villamoshoz, megmutatta neki a „guruló házat". Aztán a gyerek kijelentette, hogy ő még nem álmos, nem akar lefeküdni. Mit volt mit tenni, a fogalmazónak fogócskát kellett vele játszani az udvaron. Már jól sötétedett, amikor a gyerek kijelentette, hogy fáradt, le akar feküdni . . . Bundákból puha ágyat vetettek neki az egyik szobában ... A gyerek illemtudóan lehúzta foltos kis nadrágját és bebujt a meleg vacokba . . . —De reggel elviszel villamosozni ugy-e? —• mondotta és a következő pillanatban már aludt is és álmában édesen mosolygott . . . Biztosan arról álmodott, hogy villamoson ül és száguld a messzeségbe . . . Kora reggel már ott voltok a szülők s vitték a kalandosvérü kis magyart, haza Szőregre . . . — Ne busulj — búcsúzott el fogalmazó „barátjától". Jövök én máskor is, csau szekerei kapjak ... K. gy. Évi részletfizetésre Rádió, Gyermekkocsi, gramofonlemezek legolcsóbb forrása. Javítóműhely. Herékpár, yarr6gép oér© OepdroltáZ. Egyszeri! kilakolialásl történet érdekes Hogyan került a város házából az uccára kedden este egy klshentes özvegye (A Délmagyarország munkatársát ,1.) X Mikszáth Kálmán- ucca egyike a város legsötétebb uccáinak. A piac és a nagy forgalom alaposan ráütötte bélyegét erre az uccára, szinte sehol a városban olvan elhanyagolt külsejü házak nincsenek, mint itt és ezeknek az öreg, omladozó házaknak a legértékesebb része az uccai földszint, amely sokszor egyértelmű a pincével, ezekben az apróra parcellázott odúkban egymás hegyén hálán vannak az üzletek. Kedden este 6 és 7 óra között nagy izgalom támadt a Mikszáth Kálmán-ucca Mars-tér felé eső szakaszán. Egy ilyen pinceoduban működő hentesüzletet lakoltattak ki- az ucca kövezetére, teljesen szabályszerű eljárás eredményeképen, a biróság) végrehajtó és az érdekelt felek ügyvédjeinek asszisztálása mellett. A szomorú aktust természetesen végignézte és végigmélta'Jankodta az egész szomszédság, talán az egész ucca, csupa kisember, boltos, kisiparos. Az eset nagyon mindennapi, különössé csak mellékkörülményei teszik. A Mikszáth Kálmán-ucca 22. számú magasföldszintes háznak Szeged szabad kir. város a tulajdonosa, a főbérlője pedig Maróthy Ferencné, aki az épületért évi 1600 p:ngő bért fizet. Az uccára néző piaci helyiségeket kisembereknek adta albérletbe. Állítólag az albérlo'be adott helyiségekért évi 3700 pengő jövedelmet élvez. Az egyik ilyen pincehelyiségnek Pataki Ferenc volt az albérlője, aki évi 360 pengő bért fizetettHentesmester volt és ennek az üzletnek a jövedelméből élt. Körülbelül félesztendő.vel ezelőtt meghalt. özvegye tovább vezette az üzletet és tovább fizette a havi 30 pengős üzlelbért. Soha nem maradt el egy részlettel sem. A báz főbérlője néhány héttel ezelőtt felmondta az albérletet. Erre állítólag azért kerüb a sor, mert a fia'al özvegy nem volt Hajlandó társulni vele. nem volt hajlandó átengedni neki annak a jövedelemnek bizonyos részéi, amelyre a most induló fej-láb árusításból számithat. A felmondás pktóber 1-én járt le, de Patakiné nem hagyta el a helyiséget, mire a főbérlő kilakolfatási pert indított ellene. Szabályszerű magánjogi kérdésről volt szó, a biróság első fokon az érvényben lévő városi szabályrendelet értelmében a föbérlőnek adott igazat és végrehajtás terhével kötelezte az albérlőt az üzlethelyiség átadására. Patakiné elkövetett mindent, hogy megmaradhasson ebben a helyiségben, amely, ha szűkmarkúan is de valamennyire biztosította számára a megefhetés lehetőségét. Önkéntesen felajánlott 33 százalékos üzletbéremelés 1, ami éri 120 penjiőnek felel meg. De ajánlatát a főbérlő nem fogadta el. Végrehajtást kért a járásbíróság ítéletére és bár ezt az Ítéletet Patakinó megfellebbezte a törvényszékhez, az érvényben levő jogszabályok alapján a biróság elrendelte a kilakollatást. A pinceoduból a főbérlőnő férje, Maróthy Ferenc napszámos segítségével sajátkezüleg hordta ki az uccára a hentesüzlet szegényes berendezését, azt a kevéske árut, amely az üzlethelyiségben volt, még a jeget is, amellyel hütötlék a husárut. A fiatal özvegy könnyes szemmel nézte ezt a számára végzetes eljárást és kétségbesésén nem igen enyhített az ucca melletti megnyilatkozó részvéte sem. Sirva kérdezgette szomszédaitól^ hogy mi lesz vele a most következő télen, dc erre a kérdésre nem t«dott választ adni senki. A 17 éves legény halálos szúrása az országúton (A Délmagyarország munkatársától.) Augusztus 26-án az alsótanyai országúton kegyetlen gyilkosságot követett el egy 17 esztendős fiu. Az ot'ani gazdasági egyesület aznap lóversenyt rendezett, a verseny végén a nép nagy tömegekben tódult hazafelé. A járdán, egy helyütt, egy sereg nő igyekezett, köztük Antal Ferencné született Bálint Viktória. Két suhanc karikázott a nők után, közéjük hajtottak kerékpárjukkal, ami a nőket felháborította. Valemelyik nő az egyik suhancot fellökte gépével, mire a suhanc dühösen káromkodva tápászkodott fel. A szitkozódást meghatotta Ántalpé. fivére, a 27 éves Bálint Géza, aki utánok sietett és a szitkozódót felelősségre vonta. "Hogy mi tőrtént köztük, azt nem lehet tudni teljes határozottsággal, elég az hozzá, hogy a járókelők néhány perc múlva holtan találták a fiatal gazdálkodó*. Nyakából vastag sugárban ömlött a vér. A suhancot kedden vonta felelősségre a fiatalkorúak bírósága Habermann Gusztáv elnöklete alatt. A gyilkos legény azt vallotta, hogy amint Bálint utolérte őt, fejére ütött, majd dulakodott vele, végül is önvédelemből kénytelen volt bicskát rántani és amint késével csapkodott, vélelfenül nyakán találta Bálintot. Az ügyész szándékos emberölés miatt kérte elitélni a suhancot, a biróság erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisérlcs! állapított meg a fiatalkorú terhére és ezért hathónaoi fogházra itélte.