Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-27 / 245. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1937. oki. 27. Politikai napilap XIII. évfolyam 245. sz. Szünet után Olyan hosszú volt ez a parlamenti szünet, hogy a képviselőház összeülése valósággal meglepetésként hat. Az ember nem is egé­szen tettetett csodálkozással kérdezi: mi az, képviselőház is van? A négyhónapi szünet — 1937. nyarán,'— valamivel többet jelent, mint hosszú pihenőt. A világtörténe­lem számára jelentős események zsúfolódtak össze ebben a négy hónapban s a magyar belpolitika is egyik legviharosabb korszakát élte le juliustól október végéig, — csak a kép­viselőház hallgatott. Az országhatárokon ki­vül és belül harsogott minden a nagy ese­mények zajától, ha a képviselőház volt és maradt néma. Az alkotmányunk fundamentuma a nép­képviseleti rendszer. Aki ma az alkotmányos­sághoz ragaszkodik, az világnézeti bi­zonyságot is szolgáltat s ez a bizonyság minden diktatórikus kísérletezésnek ellent­mond. Minden világnézeti harc, minden al­kotmányválság s a vajúdó világ minden alap­vető vitája kifejezésre jut abban az alterna­tívában : diktatúra, vagy alkotmá­nyosság. Talán még soha nem volt pél­dája annak, hogy történelemszemléleti, vi­lágnézeti és társadalomfelfogásbeli ellentétek a közjogi felfogás különbözőségében fejeződ­hettek volna ki, mint ahogy most nemcsak pártokat, nemzeteket és országokat, de világ­nézeteket, és társadalmi felfogásokat külön­.böztet el egymástól a diktatúrák sürgetése s a régi alkotmányhoz való ragaszkodás. Ilyenkor pedig már csak azért is együtt kellene tartani a képviselőházat, hogy a ge­ográfiai távolság és időbeli messzeség ne halványítsa el senkinek tudatában az alkot­mányos életnek ezt a fundamentumát. El­i végre, parlamentre nemcsak azért van szük­ség, hogy a cserebogarak elleni védekezés elmulasztásai büntetni rendelje, hogv a pió­cák tenyésztéséről szóló Rio de Jareiró-i nemzetközi egyezményt becikkelyezze s hogy megállapítsa a királyi közjegyzők által a ha­gyatéki tárgyalások jegyzőkönyvi másolatai ellenében követelhető dijakat, — parlament­re szükség van azért is, hogy senkiegyet­len pillanatra se találhasson bizonysá­got arra, hogy parlament nélkül is élhet fi nemzet. S minél förgetegesebb események száguldanak végig a történelem színpadán, annál kevésbé hallgathat a parlament. Egykorú emberek a leggyakrabban nem Ismerik fel a nagy eseményeket s gyakran történelmi jelentőségeket tulajdonítanak olyan eseményeknek, melyeket az utókor meg sem őriz emlékezetében. Abban azonban aligha tévedünk, hogy a most összeülő parlament valóban nagy cselekedetek végrehaj­tására hivatott. Egyfelől a választójog reformjának megalkotása vár rá. másfe­lől az ország belső rendjének meg­szilárdítását kell követelnie a kormány­zattól. A választójog problémája már nem egyszer idézett fel égszakadást és földindu­lást a magyar politikai életben s minél meg­fazultabbak az eresztékek, minél kopottabbak a csapágyak, minél kevesebb ellenállást tud kifejteni a kazán fala, annál nagyobb rom­bolást idézhet elő a választójogi probléma ekrazitja. Kétszeres sulyu következmények figyelmeztetik tehát a végrehajtó hatalmat a közrend megszilárdítására. Ha nem állna a küszöb előtt a választójogi probléma, akkor is súlyosnak kellene tartani a belső helyzet szimptomáit s akkor is azt kellene követelni a kormánytól, hogy a szavak helyett végre adjon cselekedeteket is. A vá­lasztójog megalkotását ne zavarják meg ki­lengések, melyek annál fenyegetőbbek, minél inkább maradnak tetteseik és szervezői ti­tokban. Ez a nemzet csak a választójog titkosságát akarja, de nem akarja a f ö 1­forgató törekvések titkosságát is s nem akarja a titkosságot biztosítani a rendzavarók s a rendzavarások rendezői szá­mára. Éppen elég lesz, ha a választójog tit­kosságát tudja a nemzet kiharcolni. Minél tovább és minél mélyebben hallgat a parlament, annál gyöngébb védelmezője a népképviseleti rendszernek. A nemzet tagjait nem szabad hozzászoktatni ahhoz, hogy par­lament nélkül is lehet kormányozni Is, meg szabályokat is alkotni. Egyfelől a harminc­hármas bizottság, másfelől a képviselőház négyhónapos szünete s harmadsorban a kor­mányzat számára még mindig biztosított ki­vételes hatalom nem teremtenek kedvező le­vegőt a parlamentárizmus számára. Már pe­dig minél hosszabb ideig hallgat a parlament, annál gyöngébb érveket szolgáltat a diktatu­rás törekvésekkel szemben s minél haszno­sabb, eredményesebb és munkásabb tevé­kenységet fejt ki, annál hatalmasabb erővel száll szembe a parlament- és alkotmányelle­nes törekvésekkel. A képviselőház nemcsak a törvényhozás szerve, hanem a legfőbb al­kotmányvédelmi intézmény is lehet, csak teljesíthesse kötelességét s végezhesse misz­szióját a nemzet szolgálatában s a demokra­tikus jogoknak védelmében. Mm (üröh semmiféle törvénytelen politikai agltöctöt Darányi miniszterelnök beszéde programiáról es a szélső­séges izgatások megiekezeseröl „Nem vagyok hallandó, boga felelőtlen politikai dilettánsok es fantaszták törekvéseinek terl engedtek" - Preventív in­tézkedések a zugsaftó ellen — „Telles mertekben az ősi alkotmány afaplón álunk, de a klrdiykerdes nem aktuális" — A szomszedállamokkal való fárgualősok meg nem tátot­ták nyugvópontra a Budapest, október 26. A parlamenti élet meg­kezdésével a Nep kedden délután értekezletet tartott, amelyen Darányi miniszterelnök nagyobb beszédet mondott. — Nekünk — mondotta —, nincs okunk fél­ni a harctól sem, mert meg vagyunk győződve arról, hogy haladó szociális tartalmú politi­kánk az ország népének érdekét szolgálja. Azt hiszem, egyébként igen sok esetben irányított izgalmakról van szó, ezeknek az izgalmaknak főforrása az úgynevezett szélsőséges mozgal­mak kérdése. — Ezekkel kapcsolatban kijelentette a mi­niszterelnök, hogy a kormány a jövőben sem hajlandó tűrni sem­miféle politikai agitáció!, amely céljaiban, vagv módszereiben tör­vénytelen. — A kormány azonban nem hajlandó arra — mondotta —, hogv csupán egyik szélsőség ellen hagyja érvényesülni az államhatalom eszkö­zeit, nem fog visszariadni attól sem, hogv cél­jaiban és módszereiben burkolt, fejlettebb tech­nikával dolgozó, eredménvéhen azonban nem­zeti kötelékeket lazító politikai akciókkal tel­jes erővel szembeszálljon. Megemlítette, hogv a tárgyilagos kritikára hivatott lapok melleit fe'buriánozlak a hetenkínf más cí­men megjelenő, a közérdekre, de a • tiszlessértes saitó színvonalára néz­ve is káros nyomdatermékek, amelyek veszélyeztetik a köznyugalom és a közgazdasági, hitelélel rendiét. Ezekkel szem­lxm nreventiv eszközökkel kell védekezni, fiai­landó a kormánv uj Jogszabályok alkotásári is Törvényjavaslatot nvuttunk be az ilyenféle sajtótermékek sajtóiendészcti köteles példá­nvának az ügyészséghez való clőzelcs beszol­gáltatásáról és eljárás gyorsításáról. — Teljes határozottsággal ki jelentem azt, —» mondotta ezután Darányi —, hogy a kormány­zat irányát balfelé eltolni, a szélsőségek elleni küzdelem cimén egy hajszálnyira sem vagyok hajlandó, nem vagyok hajlandó azonban ar­ra sem, hogy felelőtlen politikai dilettánsok és fantaszták törekvé­seinek tért engedjek, meg akkor sem, ha azok nacionalista jelsza­vakkal jelentkeznek. Az ellenzéki pártok körmendi gyűlésén elhang­zottakra válaszolva, kijelentette, hogy á kor­mány teljes mértékben az ősi alkotmány alapján áll. A királyi kérdést illetően a kormánv állás­pont ja változatlanul az, hogy annak aktuali­tását, nem látja. Külpolitikai kérdésekre áttérve, kijelentette, hrgv Magyarország külnolilikája megmarad azon a vonalon. amelyen eddig is ha­ladt Megemlékezett azokról a tárgyalásokról, amelyeket a közelmúltban egyes szomszédállamokkal folytattak. E tárgyalások még korántsem jh­tn'tak nyugvópontra. A kérdés részleteivel ez­időszerint nem kivánok foglalkozni — folytat­ta —, csupán azt tartom szükségesnek leszö­gezni. ho«v kézenfekvő okoknál fogva szom­szédainkkal addiq normális viszony kialaku­lása n-Mii lesz elérhető, mig a Magvarországfél elszakított _ területen é'í magyar kisebbségek sorsában iavulás nem áll he. A miniszterelnök ezután azt hangoztatta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom