Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-26 / 244. szám

Kedd, 1937. olctóber 2(5. DÉLMAGYARORSZÁG Félelmetes erővel támadnak a japánok a sanghai fronton 24 órás bombázás összerombolía Ta Sangot — A kinaíak kéíségbe­esell ellenállással védik állásaikat Sanghai, október 25. A japán hadvezetőség jelentése szerint csapatai egészen a Tassuma­tang patakig törtek előre heves küzdelem után. A kínaiak visszavonulóban vannak. Visszavo­nulási utjukat a japánok zárótüzzcl akarják megakasztani. Husegva tengernagy kijelentette, hogv a ja­pánoknak sikerült áttörni a kinai állásokat és Tasang nem sokáig tarthatja magát. Sanghajból jelentették, hogy japán repülők megtámadtak egy kiránduló társaságot, amely­ben kinaiak, németek, angolok és amerikaiak voltak. A repülők gépfegyverülzet zúdítottak a kirándulókra, egészen alacsonyan szállva. A kirándulók a bokrok között kerestek menedé­ket.' A japán repülők a nemzetközi negyed szé­lén is bombákat dobtak a kinai állásokra. Az egyik bomba megölt egy angol katonát, aki a barrikádokon kivül állott. A támadás miatt Yarn(el amerikai tengernagy tiltakozását jelentette be a japán hatóságoknál, mert a bombák szilánkjai amerikai hajóra is estek. 100 harcikocsi Sanghai. október 25. A tasangi szakaszon to­vábbra is tel jes erővel tombol a harc. A japá­nok hétfőn több mint száz hareikocsit vetet­tek harcba és arcvonalukat délen közvetlenül Tasangig tolták előre. A japán repülők tevé­kenysége valamennyi sanghaii arcvonalon, dc különösen Tasang környékén igen élénk volt. „Ta Sang már csak földraízl fogalom" London, október 25. A sanghaii harctéren a japánok minden erejüket a Ta Sang elleni támadásba dobták, amelyet a 25 mérföld hosz­szu kinai arcél kulcspontjának tartanak. A mai nap folyamán több mint 100 japán repü­lőgép bombázta a kinai állásokat, de az este­felé kiadott hivatalos kinai jelentés hangoz­tatja, hogy „Ta Sang még a mienk", noha nem titkolják, hogy a kinaiak ellenállása su­lvos véráldozatokai követelt, dc azt állítják, hogy a japánok még nagyobb veszteséget szen­vedtek. A tasangi arcvonalról érkezett idegen meg­figyelők szerint Ta Sang már csak földrajzi fogalom. A szakadatlan bombázás az uecáknak még a nyomait is eltüntette a föld színéről. „A magyar nemzetet finn testvéreinhhez neoicsah egyszeri) vérségi és falrokonság kapcsolta össze" Uuno Hannula finn kultuszminiszter látogatása Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged közönsége meleg szeretettel fogadta Uuno Hannula finn kultuszminisztert, aki fele­ségével együtt a vasárnapi napot Szegeden töl­tötte. A finn kultuszminiszter az éjszakai sze­mélyvonathoz csatolt különkocsin érkezeit Szegedre Onni T a l a s finn követ, valamint Hóman Bálint kultuszminiszter, dr. S z i l y Kálmán államtitkár és több magasrangu kul­tuszminisztériumi tisztviselő kíséretével. A vendégek az éjszakát a szalonkocsiban töltöt­ték. A fogadtatás reggel kilenc órakor folyt le a pályaudvaron, ahol a vendégek üdvözlésérc megjelent dr. vi­téz Imecs György főispán, dr. Pálfy Jó­zsef polgármester, vitéz Mércy László tá­bornok, a vegyesdandár parancsnoka, dr. Ge­l e i József rektor az egyetemi tanács élén. va­lamint még sokan a város társadalmának és intézményeinek képviselői közül. A pályaud­Korsó Mozi Kedden este 8 és szerdán 5 és 8 órakor KOLA AJ4YI néger mérnök európai körútján üfrika az én napsuoaras hazám •immel pompás vetített képes előadást tart néger zenekisérettel néger népdalokat is előad. Aki Afrikát meg akarja ismerni, nézze meg ezt az előadást. Széchenyi Mozi Ma utoljára 3:1 a szerelem javára Bársony, Pálóczi, Rózsahegyi, Dénes, Pethes stb. Belvárosi Mozi Kedden és szerdán Aranylakodalom A Paramount filmgyár különleges filmje. varon fölsorakozott az egyetemi ifjúság disz­| százada. A kocsijából kilépő finn minisztert a katonazenekar a finn himnusszal fogadta. A vendégeket először dr. vitéz Imecs György főispán üdvözölte német nyelven, a város közönségének és hatóságának üdvözTe­J tét dr. Pálfy József polgármester tolmácsol­, ta, dr. Gsekey István professzor a finn-ugor bizottság magyarországi elnökeként mondott finn nyelven üdvözlő beszédet. Uuno Hannula ezután ellépett az egye­temi díszszázad előtt és a magyarruhás leá­nyok sorfala között vonult le az állomás elé, ahol kocsiba szállt és kíséretével egvütt a püs­pöki palotába hajtatott. Itt látogatást tett dr. G 1 a 11 f e 1 d e r Gvula megyéspüspöknél, majd megtekintette dr. G v ő r f f v István pro­fesszor kalauzolásával az egyetem botanikai intézetét. Innen a vendégek az egvetem finn-ugor inlézelébVi mentek, ahol dr. Mészöly Gedeon profesz­szor üdvözölte a vendéget és bemutatta neki az intézetet. Az egyetem ünn'enélyesen a gyermekklini­kán fogadta Uuno Hannula minisztert, akinek tiszteletire villásrcggelit adott. A klinika elő­adótermében dr. Gelei Islván rektor mondott üdvözlő beszédet. — Ebben az ünnepélyes pillanatban — mon­dotta a rektor —, nagy örömmel jelenthetem, hogy egyetemünk régóta eselekvőleges ápolója a két nép barátkozásának, kulturális egybekapcso­lódásának. A finn nyelvnek első magyar kutató­ja, Szinnyei professzor, egyetemünknek volt Ko­lozsvárt tagja. Egyetemünk ennek nyomán finn lektorátust tartott fenn. Tanártársaink közüi Hor­ger es Mészöly professzorok fordultak meg Finn­országban, a nép és nyelve tanulmányozására. Onni Talas őexcellenciája egyetemünket tisztelte meg 1932-ben, mikor nagysikerű emlékezetes elő­adását a finn szabadságharcról megtartotta. Sőt, azzal is eldicsekedhetünk, hogy hazánk részéről mintegy egyetemünk tartja kezében a kulturkap­csolatok ápolásét, midőn a finn-ugor kulturbi­zottság magyar osztályának elnökét, Csekey professzorban, tanártestületünk adta. — Bennünket íinn testvéreinkhez nemcsak egyszerűen a vérségi kapcsolatok búznak. Ugy látom, a mi vérrokonságunkat eszményi jelensé­gek is megszentelték. Igy látom, mert ha a népe­ket csak fajrokonság kötné össze, akkor a szláv népek nem állanának sokszoros ellenségként egy­mással szemben, a germán-szász népek sem néz­nének évszázadok óta farkasszemet egymással és a Földközi-tenger medencéjében a latin testvéri­ség is máskép festene. Közeliinkből, a német tör­zsek se éltek volna hol évszázados harcokba ke­veredve, hol hűvös érdektelenségben egymás mel­lett. Bennük is csak a nagy világégés teremtette sorsközösség ébresztette fel a vér- és a fajközös­ségen alapuló gondolatot. — A finnségne.k is és a magyarságnak is azt az oly sok mindenben megnyilvánuló közös faj­szeretetét, ilyen sorsközösség és esények közös­sége szentelte meg. Mindkét nép ott vívódott év­ezredes életén át kelet-nyugat ütközőpontjain: Önök hol a svéd-orosz, hol a német-orosz érdekek gomolygó felületén, mi pedig a török-tatár népek és nyugat egybeékelődésén. -De mindkét nép él minden pusztító fergeteg közepette, él, mert bajt. vészt egyik se félt, mert mindkettőnek a vihar volt életeleme. Eközben önöknek a harmincéves háborúk során a híres hakkapeliták: a csakafc­jélüsd vitézek, nekünk pedig jó kurucaink, vitéz huszárjaink szerzének világnevet. Ezért mondom, hogy a tegnapelőtt Budapesten aláirt finn-magyar kulluregyezmény nem egyszerűen két azonvériség egybefolyása, azonos vérmérsékletek egymásrata­lálása volt, hanem sokkal inkább két vitézi nép kemény marokszoritása. két közös sorsnak cgy­másmegszentelése s ezért igazi vérszerződés. A rektor beszédét dr. H o r g e r Antal pro­fesszor tolmácsolta finn nyelven. Uuno Han­nula nagy érdeklődéssel tekintette meg ezután a klinikát. A finn kultuszminisztert ezulán a városi színházba kisérték, ahol a szegedi középisko­lák ifjúsága finn-ugor iestvériségi ünnepély! rendeztek. Az iskolák egyesitett énekkara be­vezetőül a finn Himnuszt énekelték el K a ­p o s s y Gyula vezényletével, Z a u b e r Éva leánygimnáziumi tanuló finn nyelven üdvözlő beszédet mondott, dr. Kisparti János tankerü­leti főigazgató a finn-ugor testvériségről tar­tott értékes előadást. Tóth Ágoston gimná­ziumi tanuló Madai Gyula „A finn testvérek­hez" cimü költeményét szavalta el, majd a tanítóképző intézet énekkara adott elő néhány finn és magyar dalt, a szegedi leánygimná­zium növendékei nagy tetszés mellett bemu­tatták a magyar guzsalyos táncot, végül az énekkar a magyar Himnusszal fejezte be a jól sikerült ünnepélyt, amelynek műsora után megjelent a színpadon Uuno Hanula kultuszminiszter és magyar nyelven a következőket mondotta: — Szívből köszönöm mindnyájatoknak a kedves fogadtatást. Életem legszebb emléke lesz az a pár nap, amit Magyarországon töl­töttem. Ami szép hazátokban legjobban meg­hatott, az a magyar ifjúság. Olyanok vagy­tok, mint a szép tavasz s egyben a jövő ígé­rete. A filozófia nem ismeri a jelent, csak a multat és a jövőt. Magyarország múltja fé­nyes, ilyen lesz jövője is. A finn rokonnem­zet jövőjére kell gondolni. Éljen a magyar if­júság, éljen a magyar jövő. A szinházi ünnepély után a vendégek meg­tekintették a Hősök Kapuját, amelyre a finn kultuszminiszter koszorút helyezett, ezután a fogadalmi templomban gróf Klebelsberg Kuno síremlékét koszorúzta m'eg. Délben dr. Glattfelilrr Gyula megyéspüspök adott ebédet a finn mi­Modern kelmékből, méret szerint készít függönyt Muskátli Kárász ucca 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom