Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-26 / 244. szám

Kedd, 1937. oki. 26 Politikai napilap XIII. évfolyam 244. sz. mások életéért. Lehet-e eltaszitani ma­gunktól ennek a nagyszerű példának erköl­csi kötelezését? Mit ér az élet, ha nem bu­várkodhatom, — mondja a tudós, de mit ét az élet, ha nem állunk helyt jogaiért, ha dezertálunk akkor, amikor kötelesség vár ránk s ha nem leszünk harcosai a szabad­ságnak, ami az emberi élet egyetlen elvisel­hető, vigasztaló, férfihoz méltó, szépségeket adó s a teremtő szellem alkotóerejét fogan­tató formája. Nem hagyom abba, amig egy ép darabom van, — mondta a csonkává szabdalt tudós, ne hagyjuk abba mi se, amig egy ép tagunk, egy ép gon­dolatunk van, amig van karunk, amivel harcolni, van torkunk, amivel kiáltani tu­dunk s van lelkünk, amely egy része a szel­lem szabadságának. A mi nemzedékünk vég­zete az, hogy harcoljon a szabadságért, -­az életünk: szabadságharc s nem lehetünk olyan hitványak, hogy megtagadjuk a lobo­gót és eldobáljuk a fegyvert, amikor a gye<­rekeink életének jóságáért és szépségééri kell folytatnunk a küzdelmet. Telfei bizonytalanságban várják a semlegességi bizottság keddi ülését Ha a iároya'ások megiol oem hoznának eredményi, Anglia és Franciaország bejelenti cselekvési sza­badságának érvényesítéséi Megfsméllődő kalóztámadások a Földközi tengeren scgck légkörében ül össze, minden körűimé* nyek között számolni kell azzal, hogy a fran­cia és a brit kiküldöllek azonnal kijelentik, hogy türelmüknek halára van. Teljes bizonytalanság Páris, október 25. # A francia sajtó szerint teljes a bizonytalanság a keddi ülést illetőiig és hangoztatják, hogy nincs remény arra, hogy Olaszország ujabb engedményeket tegyen. X haloldali sajtó követeli Franciaország teljes cselekvési szabadságát. Az igazi szabadságharc Va illant professzor, a neves francia röntgenológus, most esett át a tizenne­gyedik műtéten. A Röntgen-sugár az­zal gyógyít, hogy. rombol, de megesik az, hogy a beteg szervezetét gyógyítja s az or­vos egészséges testét rombolja szét. Tizen­hét évvel ezelőtt egy pár ujját kellett lenyes­ni a hős kutatónak, azután alsó karját vág­ták le, később egész karját elvesztette. Az­után teste különböző részeiből kellett a szét­bomló izmokat kivágni, leoperálták inyé.t és eltávolították valamennyi fogát, — ezek vol­tak a kisebb és szelídebb műtétek. Alig volt már abból valaki, aki a tizennégy operáció előtt a Röntgen-sugarak titkainak felkutatá­sához hozzákezdett s amikor tizennegyedszer fektették le a műtőasztalra, közölték vele, hogy életét már csak az mentheti meg, ha be nem teszi lábát a Röntgen-szobába s ha abbahagyja kutató munkáját. „Abbahagyni, — mondotta a hős tudós —, amig egy da­rab Vaillant van belőlem, addig nem fogom abbahagyni." A Vaillant-professzorok hitével és hősies­ségével talán még az "emberiség is megtud­ná nyerni nagy s talán a végső harcát. Amig egy darab Vaillant van belőlem, — mondot­ta az emberronccsá operált tudós —, addig nem fogom abbahagyni. Vannak közöttünk is csonkák és emberroncsok, de vannak kö­zöttünk — milliószámra, akik fiatal és egész­séges testük örömeivel köszönthetik az éle­tet. De az élet nemcsak öröm, nemcsak de­rű és vigalom, az élet kötelesség és kemény helytállás is. Ezekhez a kötelesséerekhez éppúgy kell ragaszkodnunk, mint a tudós ra­gaszkodik a lombikjához s a kutató munká­jának folytatásához. Amig egy darab ember él még bennünk, addig nem hngvbatjuk ab­ba annak a kötelességnek végzését, amit az emberi élet joga és szépsége bizott ránk. Necsak számunkra legyen szép az élet, le­gyen szép és élni érdemes azok számára is, akiknek életéért mi vagyunk felelősek. Nem elég örülni annak, amit mi kaptunk apáink­tól. azzal is kell törődnünk, hogy fiaink is tudjanak annak örülni, amit mi tartogatunk számukra. S nem engedhetjük meg azt, hogy a tébolyodottság. a gonosz megszállottság, vagy kártékony dilettáns próféták és amatőr­apostolok eltorzítsák, elrutitsák. sarkaiból ki­fordítsák ezt a világot. A mi életünk nem le­het kiagyalt elméletek kísérleti te'ene, nem lehetünk tengeri malacok olyan tudósok ke­zében. akik a téboN egvetemén szerezhettek csak diplomát s akik számára csak egy igaz­ság van, az, amit megszállottságuk sugal. Nem lehetünk kísérleti anyag véreskezű fan­taszták számára s a mi vérünknek nem le­het az a rendeltetése, h<->«y kenőolaj legven a fejlődés motorjában. M' a magunk éle­tét akarjuk élni s nem akartuk megtagadni se magunktól, se gyerekeinktől azt az örö­met, amit a tisztes, szerény, tisztaszándéku polgári élet nyújtani tud, nem vagyunk re­meték és nem vacrvunk zsoldosok és ..éltün­ket nem tölti be." hogv tapsolni, élienexni és tömjént lóbálni szabad. Nekünk" szabadság kell s Ka ez az élet Terohaszt belőlünk .mindent, csonkká gyalá­zott testünkkel is. harcolni akarunk és har­colni fogunk érte. Ha csuk szemünk marad, mindig erre függesztjük, ha csak fülünk ma­rad, mindig ezt hallgatjuk s ha egy karunk marad, azzal is harcolni fogunk érte. Lehet-e a tudós lombikiának, a kutató Röntgen-szo­bájának, a költő íróasztalának, műhelynek és esztergapadnak, pultnak és hivatalszobának olyan varázsa, mint amilyen magának az életnek van. Amig egy darab ember marad belőlünk, addig vallani és vál­lalni kell ezt a harcot. Ha nem lesz belő­lünk semmi emberi, akkor vállalhatjuk majd a ketrec, a zabla és a hóm sorsát magunk is. Bennünket nem lelkesíthet ahá m-s z o 1­gálát, a z a b 1 a-e ngedélmesség és a ketrec-szabadság, mi nem akkor érezzük magunkat az élet tetején, ha idegen akarat gyeplője rángathat. Szabadság nélkül csak vegetatív örömöket adhat az élet s od áig nem aljasodhatunk el. hogy lemond­junk a szellem szabadságának szépségéről és boldogságáról. Mennyi szent hősiességgel, küldetéssé emelt hivatás rajongó parancsával tagadja meg a tudós a maga életét, hogy 'harcolhasson London, október 25. Kedden ismét összeül a semlegességi bizottság elnöki albizottsága, amelyen a jelek szerint újból Eden külügy­miniszter fog elnökölni, hogy az ismeretes el­lentétek után megbeszéljék a megoldást. Az angol sajtó a helyzetet ismét sötétnek látja. A News Chronicle azt irja. hogy Fran­ciaország a semlegességi bizottság feloszlatá­sát követeli és fenntartja cselekvési szabadsá­gát abban az esetben, ha két ülésen nem érnek el eredményt. Feltételezi, hogv Anglia is kö­vetni fogia Franciaország példáját. A sikertelen tárgyalások okozójának a Daily Herald a szov jetet tart in, mert elveb-tle nz an­gol-francia tervet és ragaszkodik az önkénte­sek telies elszállításához, Corbin francia nagykövet a benemavat­kozási bizottság keddi ülésével kapcsolatban hétfőn délben látogatást tett az angol kü'üsv hivatalban Eden külügyminiszternél. A fran­cia nagykövet Edennél a keddi ülés napirend­iéről tárgvnlt és beszámolt Edennek a francia kormány álláspontjáról. Elejtik, a felkénes vissza­vonás tervéi? London, október 25. A Presse Assocmtinn szerint a benemavatkozási bizottság keddi ülésén eleitik a snanvolorszáffi önkéntesek jel­képes visszavonásának tervét, minthogy az amúgy sem nagy fontosságú és csak megnehe­zítené a benemskvatkoZás munkáiét. Ha a bi­zottság keddien ismét a halogatás és a nehéz­A szovjet kilép a sem­legességi bizottságból London, október 25. Az Evening Standard, szerint a londoni szovjet nagykövet utasítást kapott, hogv közölje Lord Plvmouthtal, mint a semlegességi bizottság elnökével és Eden külügyminiszterrel, hogy Szovjetoroszország nem tekinti többé magát kötelezettnek, hogy hozzájáruljon a semlegességi bizottság köte­lezettségeihez, miután ugy látja, hogy a be­nemavatkozás egész szervezete csődöt mondott és a benemavatkozási kötelezettség egészeit más helyzetet palástol. Mayski azt az utasítást kapta, hogv ta­nácskozzék a külügyi hivatallal abban a kér­désben, hogy mikor lesz a legalkalmasabb pil-( lanat a jegyzék álnyujtására. '. \ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom