Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-24 / 243. szám

Vasárnap, 1937. október 24, Díl MA * •> 'n » «? z A G J (udomány nem csal, nem rágalmaz és nem hirdet gyűlöletet" Dr. Gelei József rektor szombati beszéde a tudomány jelentőségéről A szegedi egyetem szombati doktoravatási ülésén dr. Gelei József rektor nagy figyelmet Le'.tett beszédet mondott az uj doktorokhoz a tudományos gondolat szerepéről és hivatásáról. A rektor bewédében a következőket mondotta: — Közoktatásügyi miniszterünk, Hóuian Bálint A mi testvérnépünknek, a finneknek miniszteréhez tegnapelőtt intézett beszédében azt a megkapó kijelentést tette, hogy a két ország és a két nép mai politikai barátkozását tudőso'i kutatáséi vezették be, hogy a rokoni barátkozás bölcsőjénél nem politikusok, hanem a két nép kutató tudósai állottak. — Tudományt alig érhetett még nagyobb el•smcrés — folytatta a rektor —, mint aminőt a miniszter szavaiban ért, midőn ebből mindenki előtt világossá vált, hogy a tudományos kutatás nem csak annyira jó, hogy velük igazságokat derítsünk fel, hanem a tudományos munkának politikai pályafutása is lehetséges, a tudományos gondolat népeket is egybe forraszthat, a tudományból szeretet, vonzalom és népi megbecsülés is fakadhat. Midőn önök, mint egyetemünk doktorai, a mai nappcl az életbe kilépnek, ne feledjék el a tudománynak ezt a népek közti korlátokat ledöntő hatalmát. Ne feledjék, hogy a népek közé jövőbeIdtni nem tudó és egyben lelkiismeret en politikusok tudatos félrevezetésekkel, megfontolt hazugságokkal és örökletes fajgyűlölettől vezetve, korlátokat emelhetnek, köztük évszázados ellensége> kedéeeket szíthatnak s azzal népeket tönkre is tehetnek, azonban minderre sem a tudomány, sem a tudós nem képes. Ne feledjék e", hogy a tudomány nem csal, nem becsmérel, nem rágalmaz, nem pusztít, gőgöt nem éleszt, s mindennél fogva nen a gyűlöletet éleszti, hanem a tudomány értékeket termel, erkölcsben, s e' emben és jellemben csak gyarapodást jelent, csak szere e'et ébreszt s ne feledjék, hogy éppen ezért a tudományt és a tudóst még a rossz szomszéd is megoecsüli, esetleg kivánja, a jó szomszéd pedig lelkesedéssel fogadja, — Ne feledjék, hogy a tudomány az ellenségeskedő népeknek sokszor szokott első békegalamb fa lenni. önök Szegeden végzettek, e nlékezzenek mindig arra, hogy déli szomszédunk feié az elmuit időkben mly kevés sikerrel végeztünk politikán integetéseket. Alig volt azoknak eredményük. Az e'sö azonban, aki igazán át tudott futni Belgrádba, egyetemünk egyik tudós professzora volt s az el ö is, aki onnan közénk jöve, megint csak egyik belgrádi tudós volt. A tudományon alapuló nemzeti tekintély mindig megér egy fél hadserege'. Ebben" a tckintél-gyarapitásban pediglen gyöngék és bénák épp oly hatékonysággal szolgálhatják nemzeti létbiztonságukat, mint a nemzet legszebb katonái. ttffegr&y Ügyeljen mindig a -keresztre s akkor nem adhatnak el Önnek pótszert, ami nem érheti el a valódi ASPIRIN annyira megbízható hatását. Az On egészségének valódi ASPIRIN-re van szükségei ASPIRIN TABLETTA csóka »S3o#et« -kereszttel volódi A világkiállítás Párisa Irta: Kéll*ly Anna országgyűlési képviselő a Budapesti FelQifffaruh^z Dszí árai: Príma átmeneti habátok már 18.—P-íőí Szőrmés* kitűnő mmőséq 28.- „ Ruhák minden minőségben 6.80 „ Pongyolák 8.80 „ Modell ruhák és kabátok nagy választékban, legolcsóbb árban. A. B. C. könyvecskék érvényesek. Budapesti Felöltőáruház Szened, Klauzál l^r (Telptac) A világkiállítással kapcsolatos utazási kedvezmények sok érdeklődőt vittek el Párisba. Kevés semlegest, sokkal több olyant, aki jobbra, vagy balra elfogult volt. Sokan voltak, akik Páris gyönyörű arcán gombostüfejnyi szeplőket fedeztek fel, legtöbbször olyanok, akik saját hazájuk ábrázatán már hozzászoktak a himlőhelyekbez. Kifogásolták, hogy a kiállitás nem készült el idejére, még a megnyitás után is állandóan alakulóban, épülőben volt- Valósziaü, hogy olyan kompletten, hiradókra való felvételekre alkalmasan, mint ezt a diktatúrák alkotásainál tapasztalhatjuk, soha sem lesz készhn. Dc felróhatjuk-e ezt egy ilyen grandiózus műnél, mint ez a világkirakat, amely a huszadik század technikai és művészi tökéletességeit tárja elénk? A demokrácia eszközeinek lazaságát, a munkások fegyelmezetlenségét, a nemzeti dicsőség — vagy hiúság — szempontjainak-elhanyagolását .vetik szemére Parisnak és egész Franciaországnak azok, akik a politikai rabság, vagy megkötöttség levegőjében részben, vagy egészben átalakultak az erőszakhit elfogadására. Soha sem számolnak az erőszak költségeivel ezek, nincs is joguk arra, hogy a számadásokba betekintsenek. Soha sem olvasnak az erőszakuralmak betegségeiről és ezért hajlandók elhinni, hogy ilyenek nincsenek is. A demokráciákra kötelező óvatosságot a pénzköltésben kicsinvességnek bélyegzik, a munkás önérzetét, kenyérvédő bátorságát a rangosztályokba sorolt „néptárs" felháborodásával szemlélik, azt pedig, hogy a nemzeti dicsőség eszményét nem tekintik merev bábunak, egyenesen hazaárulásszámba veszik. Igaz-e ez? ,.Hanyatló Franciaországot" láttak-e azok, akik künnjártak és ellenállás nélkül, vagy kritikával hagyták magukra zudulni az impreszsziók tömegét? Én ugy éreztem, hogv egy élő, mozgó, friss Franciaországban vagyok, amelynek ha vannak rossz nao.iai, nem jelent ez többet, mint az eleven organizmus működésével eoyüttjáró egyenetlenségeket. Valamely mozdulatlan, holt anyagot minden pillanatban ugyanabban a helyzetben találunk, ha csak idegen erő másként nem rendelkezik fölötte. Az élő test önmaga változtat helyzetén. A legnagyobb és legszebb elismerés, amelyet elmondhatunk Parisról és Franciaországról: a szabadsáv levegőiének nyuOnlmát és biztonsáná* adja nekünk .Munkásnegyedben éltem, egyszerű emberekkel voltam összeköttetésben s az ő életükön keresztü nyilvánult meg előttem a legnyomatékosabban az a tény. hogy a szabadság a tegnagmzerütib nevelőeszköz. A francia dolgozó munkakészsége, ügvességc, átlagos intelligenciáin nem magasabb, mint a mi munkásainké T)e magatartása. munkatársaival és munkáltatójával szemben, beleilleszkedése a közösségbe, összehasonlíthatatlanul más, emekedettebb, emberibb, mint azokban az országokban, ahol a „nénközösséaet" brutális összegyúrással vélik megteremteni. Jelentéktelen apróságokból is megállapítható ez. Hetekig jártam a Metrón, ezen az igazi nénközlekedési intézményen, amely kora reggeltől késő estig zsúfoltan fut végig kétszáz kilométernyi cinhálózatán. Külön munkakezdés előtt és utáa tömöttek a szerelvények és egy-egy száz-százhusz személyt befogadó kocsiba százötven is begyömöszöli magát. Ez a rettentő tömeg egymás iránt j végtelen türelmet tanusit, heteken át egyetlen egy ingerült, ideges szót nem hallottam, ami a másik utast illette volna. Szidják a Metrót: „kapitalisták épitétték — mondta valaki nekem —, akiknek semmi közük a nép egészségéhez és kényelméhez", de egymást nem teszik felelőssé mások mulasztásáért. A versaillesi ünnepségeken százezrek vesznek részt, akiknek visszaállítása tolongás, zavar és dühös kifakadások nélkül megy végbe. Piacokon, árházakban vevő és eladó olyan hangon tárgyalnak egymással, mint két jóbarát, akik valamely családi ügyet vitatnak meg. Főnök és alkalmazott között az érintkezés nem a parancsolás és az engedelmesség jegyében történik. Az egyik nem ,,,kenyéradó" a másik nem rabszolga. Azt a meghunyászkodást, elrettentő megalázkodást, amit ur és szolga viszonylatában másutt tapasztalhatunk, ott sehol sem láthatjuk. A „patron", ha bejön a munkahelyre köszönés a dolgozók visszaköszönnek. Ha elfeledkezik arról, hogy az újonnan jöttnek kötelessége az üdvözlés, senki sem kapkod a sapkájához, hogy földig hajolva hódoljon előtte. De nemcsak gyárban, műhelyben, üzletben, hanem a háztartásban is igy van ez. A háztartási alkalmazott sem fehér kuli, rendezett munkaideje, rendes szobája van — csaknem kivétel nélkül a munkahelyétől elkülönítve a legfelső emeleten — és alkalmazásában nem kénytelen egy magasabb szférából vló lényt imádni. A magyar lapok is megírták, hogy a kenlt hercegi pár meg akarja látogatni az angol paVillont. Látogatásának idejére, felszólították a kö^^Mmúmék * ájö-as ewwpavevc-. ffadl&atotyoM. miní cuz ouist AaJtcun^c NAVIMEMBRÁN! fzeMíÚfiMóa: értűM. , ( ÁLLOMÁSSZELEKTÁLÓ AUTOMATA BECS VETELE BUDAPEST ADASA KÖZBEN . KI.FO&A.STALAN CRRE A KESZULEKRE YA8J Ö&J! MAGVAR m