Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-23 / 242. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. okt. 23. Poiiíikai napilap XIII. évfolyam 242. sz. Az ég alalt Budapesten, a Dunaparton észrevette a (rendőr, Hogy egy szegényesen öltözött, élet­Itől elnyűtt asszony öt aprósággal a karján, Segyenesen a Duna hullámai felé tart. Közbe­lépett és az utolsó percben az életunt asz­szonyt gyermekeivel együtt visszarántotta az elet innenső partjóra. Az életvédelmi osztá­lyon az asszony elmondotta, hogy az ura so­főr. Néhány fillért keres javítgatásokkal, de állása nincsen. Kilenc gyermek népesí­tette be életüket, de 11 karéj kenyér nem ke­rül minden nap. Most ráadásul kilakoltatták őket. Ott vannak uccai lakásban. Nem ugy 'értendő, hogy tágas ablakok balkonnal, ha­nem valahol az ócskapiacon egy elhagyott düledező bódénak az ereszete alatt tudtak meghúzódni. Egy rossz vaságy az egész bú­torzatuk, 7 gyerek a földön fekszik, olt, ahol már a Meteorologia szerint a talajmenti fogy az éjjeli vendég. Ezért akart meghalni az öt legkisebbel. Lelkére beszéltek. Aztán adtek egy kis segítséget. Ideiglenesen kétfelé oszt­va a gyerekeket is elhelyezték. A sofőr egyelőre rendben van. De nincse­nek rendben a többiek, akik még vias­kodnak valahogy egy kisebb lakásnak a tu­lajdonáért. Akik még állják a - harcot. Buda­pesten és vidéken egyformán. Mert Szege­den éppen ugy előfordul ez, mint Budapes­ten. Itt is laktak Isten szabad ege alatt sok­gyerekes családok. Éppen legutóbb számolt be egy megrázó esetről a Délmagyaror­s z á g- Valahogyan ez a megdöbbentő jelen­ség, majd a pesti eset azzal a kilenc gyerek­kel mégis kell, hogy egy kicsit rádöbbenjen a társadalom szivére. Nem azért, mintha na­gyon jól és biztatóan menne mindenkinek a sora, vagy, hogy el nem fáradt volna az élet harcában az is, akinek hajlék adatott. Nem azért. De azért, mert a felfedésnek, a hala­dásnak ez a törvényszerűsége, az emberies­ségnek ez a lesrprimitivebb követelménye. Nem túlságosan ősz még a haja annak, aki megérte és megismerte, amikor törvényt hoz­tak arra, éppen a társadalmi kötelezettség fel­ismerése során, hogy a hét éven felüli gyer­mekekről, akiknek neveléséről más, a szülők, akár szegénvségük. akár mert az apa isme­retlen, gondoskodni nem tudnak, maga az állam intézményesen gondoskodjék. Az el­ső lépés volt ez a humanbás. terén. De szirtté a szeme, tiszta látása nyilt ki a felismerésé­ben a társadalomnak és magának az állam­hatalomnak. amikor rájött arra, hogy nem itt kell kezdeni a védelmet. Har­minc évvel ezelőtt, az első között Bereczk Péter gyógyszerész, a mélv érzésű emberba­rát mutatott rá Nagyváradon nagv feltűnést keltő keszédében arra, hogy a gyermek­védelmet a születésnél, sőt még ott kell kezdeni, ahol reménvség az, — az anyának a védelmében. Mert, Ha nem ezt cselekedtük, akkor elnép­telenednek a magyar házak és Istennek vi­rágos kertie a magyar iövendő számára nem hoz hajtásokat. Nem lesznek izmos karok, melyek éoüsenek. S nem lesznek előretörő, teremtőererü szivek és feiek. Lelki megilletődéssel, tiszta örömmel, szi­vünkben igazán az ünnep horangiának kon­dulásával állunk olvkor egy bölcsőnél, amely fölé szeretettel hatol egy idegen asszony. Egy aktusnál, amikor a sokgyermekes anya mártirumót, a sokgyermekes anva homlokát érinti simogatásával, a megbecsülés, a hála. A fejlődés vonala azonban nem enged meg­állást ennél a pontnál sem: Anyavéde­lem, csecsemővédelem és sokgyer­mekes anyáknak megbecsülése során uj stá­cióhoz, uj eredményekhez kell érkezni, ami­kor a megszervezett társadalom gondosko­dik a sokgyermekes családapák védelméről is. És nemcsak szivünkben vetjük meg a részvétnek az ágyát, hanem fedél alá kell helyezni őket, — és meg kell akadályozni, hogy ne le­gyen ember és hatóság, amely négy napig a szabadég alatt hagy munkáskezü embereket és fázó gyermekeket lakás, fedél és meleg étel nélkül. Ujabb nehézségek Londonban Nincs megegyezés az önKéníeseK elszállításánálc megoldása Ügyében — Az olasz delegáció nem fo­gadja el a Spanyolországba KiKiildendö bizottság meg állapit ásait - A szovjet minden Köztársasági onKéntes után öt felKelölégioríárus elszállítását Kí­vánja London, október 22. A szerdán létrejött első elvi megegyezés alapján pénteken ismét ösz­szeült a benemavatkozási értekezlet főbizott­sága, hogy letárgyalja a spanyol önkéntesek hazaszállítására irányuló gyakorlati javasla­tokat. Az értekezleten az elnöklést Eden helyett ismét lord Plymouth vette át. A bizottság elhatározta, hogv állásfoglalás végett a kormányok elé terjesztik a határozati javaslat tervezetét, amely szabályozza az ön­kéntesek visszavonása, az ellenőrzés helyreál­lítása, megerősítése és a hadviselői jogok elis­merése kérdésében követendő eljárást. A tervezet több pont iára nézve nem tudtak megegyezésre iutni, ezért a bizottság hétfőn délután ismét összeül, A nehézségek London, október 22. A Reuter Iroda diplo­máciai szolgálata ugy értesül, hogv a mai tilc­scr. a következő három főnehézség merült fel: Grandi olasz megbízott ragasz.kodott ah­hoz a követeléséhez, hogy az albizottságnak valamennyi tagja járuljon hozzá egyhangúlag az angol tervezethez, épp olyan módon, mint Olaszország hozzájárult. A szoviet megbizott nem hajlandó a tervhez hozzájárulni. Az olasz és a portugál megbizott kijelentette, hegy kormányaik nem tarthat iák kötelezők­nek azokat a számokat, amclvckct a Spanyol­országba küld<*»dő bizottságok a Spanyolor­szágban harcoló önkéntesekre mcrélIsmifonaV. A szoviet meghízott ugyancsak kétértelmű ál­láspontra helvezkedett. A szoviet megbizott kiielentelte, hogv elfogadia ugvan a szám­adatokat. de nem fektetheti azokat a szovjet­kormányra kötelezőknek. A Reuter Iroda értesülése szerint a szovief­megbizott "rég csak h"'t*ni sem akart arról, hogv a ielkénes esvenlő aránvhan történ'ék a nvndkét táborban harcoló önkén­tesek közül. Ki'éléntette, hogy kormánva csak ahhoz az arányhoz hailandö hozzáiándni. hoav minden egyes valencia évVkéhen har­coló önkéntesért öt Ffancó-önkéhtest szállít­sanak el. E'eitik az önkéntes tervet! London, október 22. A benemavatkozási bi­zotság ülésével kapcsolatosan a Presse Asso­eiation közli, hogy angol körökben foglalkoz­nak ni ár azzal a gondolattal, hogy a spanyol­országi külföldi önkéntesek ielképe® elszállí­tására vonatkozó tervezetet, ha ebben a te­kintetben leküzdhetetlen nehézségek mutat­koznának, — teljesen elejtik. Az angol király trónbeszéde; London, október 22. Pénteken délelőtt trón­beszed zárta be az angol parlamenti üléssza-_ kot. A trónbeszédet, VI. György király szavait" lord Hailsham lordkancellár olvasta fel. A trónbeszédben a király a koronázási szertar­tásról, a nép hűségéről szólott ma jd a külpoli­tikai helyzetről szólt. Megállapította, hogy vi­szonylatai a külhatalmakhoz továbbra is ba­rátságosak. örömének adott kifejezést a nyoni értekezlet sikere fölött, amely megakadályozta a spanyol polgárháborúnak a határokon tul való terjedését. A japán—kinai háborúról eze­ket mondotta a király: — A legsúlyosabb aggodalommal láttam a Japán és Kina közötti ellenségeskedes fejlődé­sét. Különösen súlyos fájdalmat okoztak ne­kem azok a szenvedések, amelyekel ártatlan, nemharcos személyeknek a légi és tengeri tá­madások okoztak. Remélem, hogy a hatalmak rövidesen összehívandó értekezlete hozzá^ fog járulni e sajnálatos viszály mielőbbi befejezé­séhez. A tróuheszéd után a képviselők visszamen­tek a tanácskozóterembe ts serra kezet fogtak a sneakerrel. VI. György királv kedden nyitja meg az an­gol parlament ui ülésszakát és személycsen ol­vassa fel trónbeszédét. Anno!-olasz megbeszélés ? London, október 22. A Reuter Iroda leguiabb római távirata szerint olasz körök azt hiszik, hogv rövidesen megbeszélés indul gróf Ciann külügyminiszter és lord Perlh római _ angol nagykövet között. A megbeszélés célja ui e"vrz­ménv létesítése a Földközi-tengeri kérdések­ben. Nemzetvédelmi mfnísrtertsnács Párisban Páris. október 22. A nemzetvédelmi minisz­terek délután 6 órakor értekezletre gvültek' össze a miniszterelnökségi palotában. Az ér­tekezleten résztvett a miniszterelnök, az ál­lamminiszlcr, a külügyminiszter, a pénzügy­miniszter, a hadügyminiszter, a légügvi mi­niszter és a tengerészeti miniszter. A két óra hosszat tartó tanácskozás az ország területé­nek és a gyarmatok'közös védelmének kérdé­seire vonatkozott. A mert+"szélésröl semmi­féle közleményt nem adtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom