Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-17 / 237. szám

6 0ECMAG7AR ORSZÁG —»g—•amwa— Vasárnap, 1937. október 17, •MBBMBMMMMMI* HMBmm A legproduktivabb magyar filmíró beszél a magyar film eredményéről, nehézségéről és jövőjéről Románia és Jugoszlávia Magyarországon fog filmeket gyártani? — Mit lehet keresni egy filmen? Budapest, október 16. Baloldali szomszédom Egyed Zoltán — most készül Amerikába, a jobboldali szobában Indig Ottó lakik mellettem a szanatóriumban. Mindaketten filmdarabot irnak. A sarokban Gál Ernő lakik, a legtehetségesebb magyar filmproducer, délben az étteremben külön asztalt foglalnak le maguknak Amerika filmcézdrjai. A portás, arany zsinórral a sapkáján esténként, néha azonban már a korareggel órákban Hollywoodot jelenti. A film fejedelmeinek appartementjaiban dől el itt egész sereg ember sorsa az ember nem is hinné, hogy a nevek, amelyeket tegnap pápaszemes missek gépeltek a szerződési biankettákra, esztendő múlván méteres betűkkel ragj'ognak majd a Broadway falain a tnoziplak átokról. A film emberei közül legszorgalmasabb Indig Ottó. Méltán büszke arra, hogy e pilanatban tizennégy pesti moziban játsszák a darabjait. A „Toroekói menyasszonyiról, amelyet a napokban mulattak be, megállapította a sajtó, hogy szerzőnek és darabnak régen volt olyan sikere, mint ennek a filmnek. Indig Ottó egy éven belül öt filmet irt: egymásután kerültek szinre Ember a hid alatt. Segítség — örököltei, Pusztai szél, A torockói menyasszony és a jövő hónapban kezdik forgatni a Bercsényi huszárokat és Hunyadi Sándor Áranvifju-jának filmváltozatát. Kiállunk este a balkonra, előttünk ragyog, hömpölyög Pest. A nyugati pályaudvar fényreklámjainak vörös és zöld fénye váltakozva gyul ki és az Ándrássy-ut lámpasora ugy integet felénk, mint egy gyöngykollier. Imbolygó fények táncolnak a Duna tükrén, felejthetetlenül szép ez a látvány és aki idegen egyszer is elmerül benne, szerelmese lesz a Duna királynőjének. — Ezt a tündérvilágot az Isten Is arra teremtette, — mondja Indig Ottó —, hogy itt filmet készítsenek. Megtanultam a Drehbuch-irást, amely egészen más technika és mindenben eltér a szindarabirástól. Remélem azonban, hogy nem sokáig fogok filmet írni, mert szerelmem mégis csak a szinpad ... A sok flmdarab mellett most komoly színdarabon is dolgozom. Eddig nem beszéltem róla, most elárulom, hogy „örök szerelem" lesz a cime. Egy asszonyról szól akinek szerelme örök — minden felvonásban más férje van. A darab felvonásait nem is felvonásoknak nevezem, az örök szerelemben nincsen első, második és harmadik felvonás, hanepi I. férj, II. férj, és végül III. férj. Szeretném, ha a darabom a Vígszínházban kerülne szinre és nem is tudok más megoldást elképzelni, mint azt, hogy a főszerepet Bajor Gizi vagy Darvas Lali alakítsa . , , A magyar filmgyártás — Tiz éwe ezelőtt a magyar filmgyártás úgyszólván semmise volt még — mondja tovább Az idén harmincöt magyar filmet fognak gyártani. Ugy látszik, hogy a magyar filmgyártás nem lehet A budapesti Royal Apoll© legnagyobb sikere! A csúnya lány, Az új rokon, A három sárkány méltó folytatásai M én lánuom Csathó Kálmán vígjátéka filmen A főszerepekben 10 magyar sztár; Tolnay Klári, Turay Ida, Ráday Imre, Rajnay Gábor, Vizváry Mariska, Rózsahegyi Kdlmán, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Greguss Zoltán, Gózon Gyula Mindenkinek felejthetetlen élménye lesz ez a film! Felhívás! ön többedmagával Budapestre készüli Duna; parti tágas, nagy szobákban, elegánsan és olcsón lakhatnak: SYLVIA PENZIÓ, IV. (Belváros) Ferenc József rakpart 16. Tel.: 184—465. Családoknak engedmény. rossz üzlet, mert különben nem fejlődött volna ennyire. Amikor azonban elismerem egyes filmek egészen kivételes sikerét, mégsem tagadhatom el azt, hogy a magyar filmgyártás meg fog fenekleni, rövidesen holtpontra jut. Azért, mert a magyar filmgyártás e pillanatban nem más, mint a szinhdz és színdarab konzerválása celluloidon. A magyar filmek tulajdonképpen nem adnak mást. mint a színpad. A filmeket ugyanazzal a színészgarnitúrával látjuk, mint a darabokat a színpadon. Ez magyarázza meg a pillanatnyi sikert, különösen a vidéken. A vidéki publikumnak nincsen ideje és pénze ahhoz, hogy Pestre jöjjön és itt nézze meg a színpadok kedvenceit: Bullát, Habost, Págert, Jávort, ehelyett élelmes vállalkozók azután ezeket a kedvenceket az egész színházzal együtt beteszik egy dobozba és celluloidszalagon ]eküldik vidékre. Ez az oka annak, hogy a magyar filmprodukció nem nevel, nem kutat, nem termel filmtehetségeket., a magyar film csak kópiája a sziriház-iizk. Az oka ennek talán az, hogy a tőke, amely a filmmé} foglalkozik, türelmetlen, a tőkének nincsen ideje, türelme és nem kutat uj filmtehetségek után. A magyar film, ma — kevés kivétellel — kávéházban, zsebből készül. Kávéházban alakulnak meg egy-egy filmre ad hoc vállallalok. Á komoly tőke Magyarországon eddig, érthetetlen módon nem fordult a filmüzlet felé, holott Angiában és Németországban éppen a komoly tőke foglalkozik filmgyártással. A magyar filmek — hangsúlyozom: kevés kivétellel — ugy készülnek, hogy egypár ember összead száz-száznegyvenezer pengőt és megelégszik tiz-huszezer pengő haszonnal. Ennyit egy jó filmmé] meg le* bet keresni. Voltak azután kivételek: a Meseautóval százezer pengőt kerestek, a Dunaparti randevúval talán negyvenezret és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a Torockói menyasszonynak a start után megvan a reménye arra hogy jövedelmezőség tekintetében az élre kerüljön. — Javulás csak akkor remélhető, hogy ha komoly töke belekapcsolódik az üzletbe és vállalkozás alakul folytatolagos filmgyártásra. Akkor talán uj tehetségek bukkannak fel és sor kerülhet magyar történelmi filmekre is, amelyeket eddig érthetetlen módon nem gyártottak. Hunyadi Sándort és engem évek óta izgat például a János vitéznek filmváltozata, eddig azonban nem találtunk tőkét, amely erre vállalkoznék, pedig bizonyos, hogv ez a film nemcsak Magy'arországort lenne üzlet, hanem a külföldön is. 'A Dunavölgyi álamok fimcentrumc. A Dunavölgy államainak egymáshoz való viszonyában az utolsó hónapokban örvendetes közeledés tapasztalható. Kölcsönösen hangzanak el nyilatkozatok és kölcsönösen történnek e tekintetben komoly lépések. Tárgyalások folynak1 minden irányban és örömmel regiszrálhatom azt aa értesülést, hogy e tárgyalásokon komoly szó esik arról, hogy a magyar filmek előtt nyissák meg végre az országok határait. Megvan a hajlandóság arra, hogy az utódállamok be fogják engedni azokat a magyar filmeket, amelyek politikamentesek, a témájuk kulturális, vagy mulattató. Ha ez bekövetkezik, akkor a magyar filmek jövedelmezősége sokkal nagyobb lesz, többet lehet a filmgyártásra költeni és rátérhetünk arra az útra, amelyen már a komoly tőke is érdekeltséget vállal. Van azonban a szomszédainkkal való baráti viszonyunk megteretmésének egy másik kihatása is a filmgyártásra. — Csehszlovákiának fejlett filmipara van, viszont olt nem készül magyar film. Romániában és Jugoszláviában nincs filmgyártás. Most folynak tárgyalások arról, hogy Budapesten készitsék el szerb, horvát és román irók filmjeit, román, szerb és horvát művészekkel, román, horvát és szerb, de magyar verzióval is és a kiválóbb magyar filmek egvidőben ne csak magyar verzióban készüljenek, hanem az utódállamok nyelvén is. Minden kilátás megvan rá, hogy e tárgyalások eredjnénnyel fognak járni, a magyar film előtt megszűnnek az akadályok és a magyar filmeket az utódállamok magyar publikuma éppen ugy élvezheti, mint ahogyan élvezi azokat évek óta már nz ujvilág magyarsága. Newyork, Detroit a legnagyobb fogyasztói a magyar fil-i meknek, kulturális szempontból mindenképpen kívánatos, hogy e filmeket az utódállamok magvar-' 1 sága élvertiesse, J. P. »