Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-02 / 225. szám

Szórnia. Tv.r>7. olióber 2. DÉL MAGYARORSZÁG 3 Kecskemét 1000 pengős alapítványt létesít a szegedi egyetemen Gyönyörü szép habselyem nöi nadrág Slic látható hibával P 2.38 minden színben, nagy választékban Becseinél, Szeged, Klauzál tér 3. (A DéImagyarország munkatársától.) A sze­gedi egyetem rektora, Gejei József — mint ismeretes — csütörtökön mondotta el nagy fi­gyelmet keltelt beszédét Szeged törvényható­sági közgyűlésén, melyen fölvetette azl a gon­dolatot. hogyan lehet Szeged az Alföld gravitá­ciós centrumává. A rektor rámutatott arra is. hogy mennyiben nem elégszik meg a szegedi egyetem az eddig elért eredményekkel és ho­gyan fejleszti belső erőit tovább. Bejelentette beszédében azt is, hogv az egyetem tanácsának jóváhagyásával mozgalmat indított, hogy a szomszédos törvényhatósági városok Félegv­háza elhatározását követve, alapítványokat te­gyenek a szegedi egyetemen, amelyet az illető város szülöttei élveznének azzal a kikötéssel, hogy az egyetem végeztével a város szolgálatá­(A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági közgyűlés pénteken délután folytat­ta dr. vitéz Imecs György főispán elnökletével a költségvetés általános vitáját. Az ülés első szó­noka Bakó László volt, aki beszéde elején meg­állapította, hogy a közületek költségvetése csak keret, az a döntő, hogy kiknek a kezében van a végrehajtó hatalom. Amióta a kormányok ornnipo­ter.ciára tülekszenek, nagyon fontos kérdés, hogy ki áll az autonómia élén és tud-e bizalmat kelteni maga iránt.- Szeged főispánja feltétlen bizalmat ébresztett önmaga iránt. Ugyanez a bizalom ki­séri a polgármester működését is. De a bizalom nemcsak elismerésre kölclcz. hanem a kritika fel­tárására is. A javuló gazdasági tendencia arra kö­telezi a vezetőket, hogy csökkentsék a közterheket, de ne lineáris alapon, hanem ugy, hogy a kisemberek foko­zottabb kedvezményhez jussanak. «— Gondoskodni kell a tisztviselők helyzetének fokozatos javításáról, uj, modern, szociálisabb földbirtokpolitika megteremtéséről — folytatta Ba­kó. A város legfőbb kötelessége a fokozott cm­bervédelem kell, hogy legyen. Enibervédelem a légvédelem is, amelyre a pénzügyi bizottság 50.0(10 pengőt irányozott elő, ugyanakkor a trachoma­orvosok számára mindössze 3000 pengő jut. Senki sem sokahlhatja a színház támogatására szánt 45 ezer pengőt, de ezzel szemben nagyon kevés az iskolánkivüli népoktatás céljaira sánt 6000 pen­gő. A kisebbségi felekezetek támogatása aránylag szűkmarkúbb, mint a katolikus egyházé. Ezt az aránytalanságot kizárólag a felekezeti béke meg­óvás i céljából nem feszegelik a kisebbségi hitfe­lekezetek Deák Ferenc szavainak idézésével fejezte be Bakó László beszédét: a magyar az igazság nem­zete legyen Ez, a mondás Szegedre, Szeged népére is vonatkozik. Szeged népe felfelé, az erősebb felé, az igazság helytálló és kemény gerincű népe, le­felé, a gyöngék felé az érző»sziv, az aláhajló igaz­ság népe, örmagával szemben pedig a büntetlen és őszinte szavú igazmondás népe legyen. (Taps.) S z i r á n y i Béla műszaki szempontból szólt íi költségvetési javaslathoz. A pénzügyi bizottság 151.000 pengőt irányzott elő az útburkolati költ­ségek re. Helytelen az a rendszer, hogy az útbur­kolati munkálatok jelentős részét hitelműveletek­kel végezteti el a varos, mert igy drágább a mun­ka és abban a tőkeszegény szegedi kis vállalkozók nem vehetnek részt. Ezután az árvízvédelem kér­désével foglalkozott. Nagyobb vízállás esetén könnyen töltéstőrés következhet be, ami elhárit­ba térjenek vissza. Az egyetemet ebben a város érdekeit is kö­zelről érintő megmozdulásában nagy öröm érte a tegnapi napon, amidőn hírét vette annak, hogv Kecskemét közgyűlése 1000 pengős ala­pítványi tett kecskeméti születésű egyetemi hallgató számára szegedi egyetemi éveinek idejére. Az alapítványban csak jogász hallgató nem részesülhet. Kecskemét városa ezt a meg­szorítást saját jogakadémiájára való tekintet-, tel tette. Az egyetem nagy lelkesedéssel fogadta az ösztöndijalapitvánvt és hálás Kecskemét váro­sának azért is. mert ettől a rektor által elő­ször Kecskeméten megtett lépéstől a többi tör­vényhatósági városokban is megfelelő sikere­ket várnak. hatatlan katasztrófát zúdíthat a városra. .A szi­vattyútelepek átépítése körülbeiül 150 000 pengő­be kerülne. A belvizveszedelcm cUősorban Móra­városrészt és Alsóvárost érinti. A szi­vattyútelep működése nem kielégítő, ezért boritja el a viz nagyobb esőzé­sek alkalmával a mélyebb fekvésű uc­cákat. Ezután az általános csatornázás kérdésével fog­lalkozott, amely az utóbbi időben lekerült a napi­rendről. Kijelentette, hogy Magyarországon már most sincs munkanélküli mérnök és az uj város­rendezési törvény életbeléptetése után nagy mér­nökliiány lesz. A városi életben nagyobb hatáskört kell biztosítani a mét tökök számára. Dr. Berkes Pál volt a következő felszólaló. Beszédében kijelentette, hogy az elhangzott felszó­lalásokban több olyan gondolat vetődött fel, amely­nek támogatására kész a szociáldemokrata párt. A város autonómiája csak látszólagos, a minisz­térium felülről intézi a városok ügyét. Arra kell törekedni, hogy a városok minél többet visszakap­janak elvett autonómiájukból. Nagy baj az is, hogy a város a legtöbbször még megcsonkított auto­orzó Mozi Ok'ébor 2—4-i<r, szombattól hétfőig Szezonnyitó műsor I Kém vagy! Hafa'mns, izgalmas kőmfilm. Fősz.: Llda Barava ós M. Wiaman. Bemek kísérő m'Jsor. Belvárosi Mozi Október 1-Jn, péntektől mindennap! A Metró-gyár gigantikus filmje ! Az édes anyaid Dráma a titokzatos Kínából. Fősz. PAUL MUNI 5, negyed 8, negyed 10. Széchenyi Mozi Péntektől mindennapi! A legújabb magyar lilmattrakció! A törli mind M Ragyogó, szellemes, kacagtató vígjáték. Fősz. : Lázár Mária, Jávor Pál és Páger Antal Hiradó. nom jegait sem érvényesiti. Foglalkozott ezután a tuberkulózis elleni küzdelfmntel. A lélesilelt in­tézmények nem hozhatják meg a kivánt ered­ményt, mert nenn az alapokokat támadják meg. A tiidővész ellen a néprétegek táplál­kozási viszonyainak erős megjavításá­val lehet csak eredményesen küzdeni, de a védekezés eredményességét fokozza a köz­egészségügyi viszonyok gyökeres javítása is. A költségvetés elég szűk keretet biztosit a védeke­zés szárnál a, de az intézmények még ezt a szűk ke­retet sem használják ki. A külterületi nyilt árkok befedésével nagy szolgálatot tenne a hatóság a közegészségügynek. Tűrhetetlenek a szegedi la­kásviszonyok is. A hivatalos megállapítás szerint Szegeden nincs annyi üres lakás, mint amennyit emberi lakás céljaira alkalmatlannak minösitcP a hatóság. A költségvetést nem fogadta el. Dr. Mária földi Márton volt a következő szónok. Amikor megkezdte beszédét, fölemelke­dett helyéről Deák János és ő is beszélni kez­dett. Igy legalább gyorsabban haladunk — jo­gyezte meg valaki. A félreértés hamar eloszlott, Deák János át­engedte az elsőséget Máriaföldinek, aki főleg tanügyi kérdésekkel foglalkozott. Ezután Pick Jenő szóialt fel. Párhuzamot vont Budapest és Szeged költségvetési rendszere között. Budapesten ötven százalékban rögzítették a pótadót, a fővárosnak mégis van fejlődési lehe­tősége. Szeged fejlődését nem biztosítja a költség­vetés. Itt a forgalom nem növekedik. Ennek főké­pen az az oka, hogy a költségvetés legtöbb jelentős tételével nem a város rendelkezik. A rendkívüli házadópótlék cimén befolyó összegből minden vá­ros többet kap vissza inségjárulék cimén, mint Szeged. A város hatóságának küzdenie kell ennek az igazságtalanságnak a megszüntetéséért. Ugyan­ez a helyzet a forgalmiadórészesedés tekintetében is. Amikor a város vállalta az állami adók ke­zelését, Ígéretet kapott az államtól, hosv a vá­rosnak átengedi a teljes forgalmi adójövedelmet. A város évről-évre több állami adót szed be, ami igen jelentős anyagi terhet jelent. Azon a cjmen is jogos a kivánság, hogy az állani többet térítsen vissza a városnak az itt beszedett adókból. Pick Jenő ezután kislakások építését sürgette. Az OTI hajlandó erre a célra négyszázalékos köl­csönt folyósítani a városnak. Szorgalmazza a polgármester a vasúti tarifa leszállítását, mert enélkül n vá­ros ipari fejlesztésére gondolni sem lehet. Szeged nagyszerű hely lenne papirgyár létesíté­sére. Fel kellene kérni az egyetemet, aliapitsa meg, a gyáripar milyen ágazatának felelnek meg a szegedi viszonyok a legjobban. Szeged igen nagyszerű lehetőségeket nyújt a virágkertészet fejlesztésére. Szegedből igen könnyen a „virágok városa" lehet. (Helyeslés.) Deák Jár.os a bérleti rendszer hibáival fog; lalkozott beszédében. D á n i János volt a következő szónok. Sajná­lattal állapítja meg, hogy Szeged ipari munkásságát vándorlás* ra kényszeritik a mostoha viszonyok. Az iparosodás igényesebbé tenné a szegedi közön­séget, ami jótékonyan hatna minden kategóriára Helyleienili, hogy a város már állandó jellcgii munkálatokat is az inscginunkák keretében vé­geztet el. A minimális munkabérek megállapításá­ról szóló ier.delctet nem lehet minden vonatkozás­ban végrehajtani, mert a rendelet sok kibúvót biz­tosit. Nemrég elhangzott az az állítás, hogy Sze­geden nem lehet építőipari munkásokat kapni. Az igazság az, hogy a megállapított munka bérmini­mumon alul nem hajlandók « munkások dolgozui. A városi liatósánnak •=> kötelessége, hogy a mun­Háromnapos élénk vita után a közgyűlés megszavazta a város jövő évi költségvetését Csökkenteni kell a közterheket, favitani kell a tisztviselők heluzeten — „X város legfőbb kötelessége az embervédetem legyen" — Fontos felszólalások o külvárosok helyzetéről, egeszsfgügiii es munkás kérdesehről, kislakások építéséről, az ipar feilesztéséröl — „Le kell szállítani a vasúti tarifát, mert éneikül nem feflődhet a gyáripar"

Next

/
Oldalképek
Tartalom