Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-13 / 233. szám

KORSZAG Szerda, 1937. oki. 13. Politikai napilap XIII. évfolyam 233. sz. Házadömeniesség és városrendezési terv A kivételes házadómentess'égről szóló rendeletnek szülője egy — színpadi rögtönzés volt s bánmilyen későn követte is az ígéret megtételét az ígéret betartása, a megjelent rendelet a pénzügyminisztérium hibáját) kívül nem árulja el annak a hozzáértésnek, helyi ismeretnek és átfontoltságnak megnyilatkozását, ami nélkül a kivételes házadómentesség lehet egyesek számára ajándék, de nem lesz városépítő terv, városfejlesztő ttrogram. ) A rendeletnek csak két hibája van, — az egyik hibája az, ami benne van, a m ás i k hibája az, ami hiányzik belőle. Helyes, hogy a vasúti állomás környékére, a Boldogasszony-sugárutra és a klinikák övezetére megadták a harmincéves házadómentességet, de nem helyes, hogy ugyanezt a kedvezményt nem adták meg például a Feketesas-uccának, a Kigyó-uccának, a Zrinyiuccának és Kelemen-uccának és Jókai-uccának és nem adták meg válogatás nélkül a Tisza Lajos-köriUon belüli városrésznek. Különös az is, hogy a Kárász-ucca számára 23 éves adómentességet adtak meg a legalább egy emeletes épületnek, holott a Kárász-uccában egy emeletes építkezés száméra semmiféle kedvezményt nem kellene, de nem is szabadna megadni. Az Arany János-ucca számára ad *a rendelet kedvezményt, de nem ad a Horváth Mihály-ucca számára s a Tisza Lajos-körutnak is csak egy szakaszára szól a kedvezmény. A Felsőtiszapart, Újszeged, a Valéria-tér és Mars-tér számára nincs kedvezmény, ami által a piac kifejlesztéséhez szükséges gondoskodás merőben hiányzik, se Rókus, se Felsőváros számára nem jutott már semmi a kivételes házadómentesség várost-feilesztő gondoskodásából. De mostoha elbánásban részesült a Belváros is, még a Somogyí-ucca is kimaradt a házadómentességről szóló rendeletből. Jól tudjuk, hogy nem a pénzügyminisztériumban állították össze azoknak az uccáknak jegyzékét, amelyeken történő építkezés kivételes házadómentességben részesül, de annál inkább hibáztathatjuk annnlc a megfontoltságnak és körültekintésnek hiányát, ami ebből a rendeletből kiütközik. Senki jelentős építkezéshez nem kezd hatósági támogatás nélkül. Ma már nem elég az ingven telek, a városi adóktól való mentesség biztosítása, a vízdíj alóli mentesség s az építkezési anyegok kövezetvámmentessége, — még igv sem építkeznek mert ha a város mindezt meg is adja, még akkor sem tudja megszüntetni a fővárosi és szegedi építkezések közötti diszparitást, ami abból áll elő, hogy az építkezési anyagok olcsóbbak Budapesten, de a bérérték ezzel szemben alacsonyabb Szegeden. Csak a telek drágább Budapesten, de ha egybevetjük a budapesti hatemeletet a szegedi egy, vagy két emelettel, akkor kitűnik, hogy nem anynyival drágább a budapesti telek, mint amennyivel fokozottabb a telek kihasználása. Ha azt akartuk, hogy ne pusztuljon el a vidéki építkezési ipar s a huszonhárom ipar, amit az építkezés foglalkoztat, akkor kivételes kedvezményekben kell részesíteni «z építkezést. Ezeknek a kivételes kedvezményeknek feltételeit azonban ugy kell megszabni, hogy az építkezésre fölkeltett kedv, a kedvezményekkel fölélénkitett vállalkozási szellem a város fejlődésének szolgálatában álljon. A 30, vagy 23 éves adókedvezménynek nem az a rendeltetése, hogy egyeseknek nagy ajándékokat juttasson, hanem az, hogy megindítva az építkezést, szolgálja a városfejlesztési tervet is. Kivételes házadómentességgel lehet uj városrészeket életre hívni ott, ahol a városfejlődés az építkezést megkívánja, de a kedvezmény megtagadásával egész városrészek fejlődését is meg lehet akadályozni. A házadómentességről szóló rendelet nem sorolhatja fel ötletszerűen az egyes uccákat és városrészeket, az egyik számára harminc, a másik számára 25 éves adómentességet deklarálva," hanem azt kellene néznie, melyik területe, vagy uccája a városnak követeli legsürgősebben a fejlesztést s a köz tekintetek milyen sorrendet állítanak fel áz egyes ucccavonalak, vagy területrészek beépítésének fokozására. Egy pár utalással akartuk csak szemlélhetővé tenni azt, hogy a szegedi házadómentességről szóló miniszteri rendelet nem nyújtja o 11 a szükséges támogatást, ahol a város fejlődésének érdeke azt megkívánná, fezzel szemben akadályozza a fejlődést másutt, ahol pedig a városiasság építkezést és a város szépítését követelné meg. Erre példa a Kárász-uccai adómentesség az — egyemeletes házak számára. Ha a pénzügyminiszter ur kibocsátotta ezt a rendeletet, talán a rendelet helyesbítésétől sem fog elzárkózni, elvégre pénzügyi érdek is harcol amellett, hogy az adómentességek körének megállapításában a város és a kincstár érdekei találkozzanak. A város részére rendkívüli jelentősééül volna a hibátlan rendelet, de rendkívüli jelentőségűvé válhatnak a rendelet hibái is. Talán könynyebb lesz a rendelet hibáit megjavítani, mint amilyen nehéz volt a rendelet kibocsátását kieszközölni. S ebben az esetben jelentős segítséggé válhatik a város számára a pénzügyminiszter ur rendelete. Anglia uíolsó icísérle/e a A Hét végére várják asz angol-francia válasszt asz olassz jegyszékre - Sszeráán tanácskoszik a londoni minisztertanács - Ha eredménytelen marad a semlegességi bizottság tárgyalása, Anglia Hozzájárul airancia Határ megnyitásáHoz London, október 12. Az angol minisztertanács szerdán ül össze, hogy megad ja a választ az olasz jegyzékre. Ugyanakkor Parisban is küszöbön állanak a döntő elhatározások. Kétségtelenül enyhített a feszültségen, hogy a hétfőre várt francia határmegnyitás elmaradt. Az a vélemény alakult ki, hogy Anglia még egv kísérletet tesz Rómában a megegyezésre. A Daily Telegraph ugy tudja, hogy a francia kormány nem léptet életbe intézkedéseket addig, amig az angol kormány nem szögezi le magatartását. E d c n külügyminiszter kedden délelőtt fogadta Corbin francia nagykövelet, aki tájékoztatta őt a francia kormány terveiről és egyben érdeklődött a külügyminiszternél az angol kormány szándékáról. Az élénk angolfrancia eszmecsere ellenére sem várnak döntést a hét vége előtt. A francia álláspont London, oklóber 12. Az Evening Standard értesülése szerint a francia kormány kész hozzájárulni az önkéntesek ügyének a semlegességi bizotlság elé való utalásához, feltéve, ha a tanácskozásoknak rövid határidőt szabnak és az angol kormány megigéri, hogy a tanácskozások sikertelensége esetén ,a francia kormánnyal egvütt visszaadja a spanvol köztársasági kormánynak a fegyvervásáriási jogot. Német nyi'atkovat Belgium sértetlenségéről Brüsszel, október 12. A Soir értesülése szeriül azt a nyilatkozatot, amelyben Németország elismeri Belgium területi sértetlenségét, csütörtökön hozzák nyilvánossáern. Belga hivatalos körökben hangsúlyozzák, hogy nem a két ország közötti szerződésről van szó. hanem egyszerű nyilatkozatról, amelyben Németország ismerteti álláspontját Belgium iránt. Aláirták a francia-jugoszláv barátsági szerződést Sztojadinovics miniszterelnök Párisban Páris, október 12. Sztojadinovics .]u-« goszláv miniszterelnök kedden Párisba érkezeit. Délben megjelent az Ismeretlen Katona sír jánál és koszorút helyezett rá. A Koszom letétele után Sztojadinovics beirta nevét az emlékkönyvbe. Utána a jugoszláv miniszterelnök megjelent a külügyminisztériumban és D e 1bos külügyminiszterrel együtt aláirta a francia—jugoszláv barátsági szerződés megujitásáról szóló okiratot, majd Sztojadinovks és Delbos hosszabb megbeszélést folylatott'a két országot érintő kérdésekről. A megbeszélések' után Chautemps miniszterelnök villásreggelit adott Sztojadinovics tiszteletére. A külügyminisztérium a francia—jugoszláv döntőbírósági és Tarátsági szerződés ujabb öt évre való meghosszabbítása alkalmából közleményt adott ki. amely főbb vonásokban a kővetkezőket tartalmazza: — A két miniszterelnök megállapítva a két nemzetet egyesítő kapcsolatok szilárdságát, behatóan megvizsgálta az általános európai helyzetet és azokat a kérdéseket, amelyek közelebbről érdeklik országaikat. A tanácskozás a kölcsönös baráti együttműködés szellemében folyt le, amely megfelel Jugoszlávia és Franciaország mely érzelmeinek és közös cr-^ lekeinek. *