Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-29 / 247. szám

Péntek, 1937. oki. 29. II magánalkalmazottak munkaideje Rövid kéthónapos.időközben az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek a második rendelet tervezetét kapták meg, amely a magánalkalmazottak életkörülményein van hivatva javítani. Az első rendelet, amelynek kibocsájtása a legközelebbi napokra várható, az évenkénti fizetéses szabadságról intézkedik. A mostani tervezet általánosságban szabályozza az ipari, kereskedelmi és bányavállalatokban alkalmazott tisztviselők munkaidejét. Nem állítjuk, hogy ez a rendelettervezet forradalmi változást jelentene a magántisztviselők viszonyaiban. Azt sem mondjuk, hogy nincsenek országok, amelyek már messzebbre nem mentek el az alkalmazottak szociális helyzetének törvényes megvédelmezésében. Nálunk is vannak vállalatok, amelyek saját jószántukból már eljutottak ugy a heti negyven né gy órás munkaidőig, mint a szombat déltől hétfő reggelig terjedő pihenőig, mégis együtt érzünk a magántisztviselőknek azzal a széles rétegével, amely különösen azért fogadja örömmel ezeket, a rész-intézkedéseket is, mert bennük a kezdetét véli látni egy olyan szociálpolitikának, amely a termelő társadalomnak eddgi legkevésbé védett rétegét kiváhja védelemben részesíteni. „A tisztviselő ur" sokszor irigyelt és kívánatosnak tekintett fogalma gyakorta nagyon kevéssé irigylést eméltó valóságot takart. A tisztviselő ur, aki a kereskedelmi vállalat, pénzintézet, vagy gyár irodájában körmölt reggeltől estig, a munkaadó érdekeltségéhez számított, aki nem részesedhetett a munkások tömegerejéből folyó helyzeti előnyökben. A tisztviselő, aki vasalt nadrágban volt kénytelen az irodán kivül megjelenni, egy helytelen fikcióból kiindulva duplán adóztatta meg az állam, mintha bizony az anyagi gondokkal küzdő magántisztviselők mindegyike vezérigazgatói fizetést vágott volna zsebre és mintha a magántisztviselők között oszlott volna meg a kevésszámú konjunkturális vállalatok minden jövedelme. A társadalom az élen állók kis száma mögött nem látta meg a szerény fizetésű, de annál jobban kihasznált kis tisztviselők nagy tömegeit. A társadalom általánosított és ez az általánosítás bosszú esztendőkön keresztül sokezer családfőnek és még többezer családtagnak és hozzátartozónak reménytelen és vigasztalan küzdelmét jelentette. Pedig a tisztviselők problémája nem egyszerű pénzkérdés és nem intézhető el egyszerűen a havi javadalmazásnak némi felemelésével, vagy drágasági pótlék és éwégi renumeráció engedélyezésével. A tisztviselők problémája egyúttal a munkaerő kérdése, annak a munkaerőnek kérdése, amely a termelésnek és gazdasági értéktöbbletek létrehozásának leghatalmasabb tényezője. A tisztviselő munkaereje nemzeti érték, része a nemzet termelő tőkéjének. Ezt a tőkét okosan kell használni, mert a kamatozó pénztőkével szemben az a sajátossága, hogy értékét a használat állandóan fogyasztja. A mesterségben való rutin növekedhetik, az évek ra—mmaaammmmmmm Politikai napilap száma eredményezhet bizonyos időmegtakaritást jelentő gyakorlatot, a természet örök törvénye szerint maga a munkaerő a használat folyamán állandó értékcsökkenésneek van alá vetv e. Ezért kell a munka folyamatába az időközi pihenőket beiktatni és ezért kell a napi és heti kihasználás mérve elé törvényes korlátokat állítani. Mikor az állam saját tisztviselői utan a magántisztviselők sorsát sem tekinti közömbösnek, nem jótékonysági és könyöriiletességi akciót kezdeményez, hanem értéket konzervál és befektetést eszközöl, amely a munkateljesítmény megjavulásában jut legfőkép kifejezésre. Vannak, akik a mostani két rendelettől,— a fizetéses szabadság és maximális munkaidő megállapítása, — egészen rendkívüli eredményeket várnak és azt hiszik, hogy (A Délmagvarország munkatársától.) Csütörtökön, a késő esti órákLan érkezett meg a szűkszavú hir Szegedre, hogy Stockholmban megtörtént a döntés az idei orvosi Nobel-dij ügyében. A bizottság a Nobel-dijat dr. SzentGyörgyi Albertnek, a szegedi egyetem világhírű tanárának Ítélte oda. Néhány nappal ezelőtt közölték a jelenlések, hogy SzentGyörgyi professzort is jelölte ennek a kitüntetésnek és húr a beavatottak számítottak arra, hogy a fiatal tudós megkapja ezt a világraszóló kitüntetést, a hir mégis a szenzáció erejével hatott. Csütörtökön este Szigethy József, a világhírű hegedűművész tartotta nagy érdeklődéssel várt hangversenyét a Tisza-szálló nagytermében, amely zsúfolásig megtelt erre az ünnepi alkalomra. A város társadalmának szine-java volt jelen ezen a nevezetes művészi eseménven. A hangverseny szünetében terjedt el a hir, hogy SzentGyörgyi Albert megkapta a Nobel-dijat. Óriási izgalom támadt a hangversenyteremben, mindenki erről a nagy szenzációról beszélt és az izgalom csak akkor csillapodott le. amikor hosszú szünet után a művész ismét megjelent a dobogón és folytatta hangversenyét. Pedig az első percekben senki sem tudta pon- , tosan, hogv mi is történt tulajdonképen. A közönség csak annyit tudott az izgatottan továbbadott hírből, hogy a szegedi egyetem tudós professzorát olyan kitüntetés érte, amilyent csak a legérdemesebbek is csak a legXIII. évfolyam 247. sz. •••••••••••••••nbii egy s-z erre tömérdek uj exisztettcia fog elhelyezést találni az ipari és kereskedelmi vállalatoknál és pénzintézeteknél. Ebben a vonatkozásban mi nem vagyunk túlságosan optimisták. Statisztikai adatokkal nem tudjuk ugyan alátámasztani, de az érzésünk az, hogy a mai magánalkalmazotti létszámmal még a munkaidő megrövidítése esetén is el lehet végezni a jelenlegi munkateljesitény zömét és legfeljebb rendkívüli esetekben kell majd igénybe venni a külön m e g f i z e te 11 hosszabb munkidőnek a jogát. Az u j exiszt e n c i á k elhelyezkedését a konjunktura megjavulása fogja elősegiteni. A munkaidő törvényes rendezése a meglevő exiszt e n c í á k védelmét szolgálja s a már működő munkaerőt lesz hivatva konzerválni, sőt gyarapítani. ritkább esetben értek el. Magyar tudós pedig még soha nem kapta meg a Nobel-dijat. Az első távirat Stockholmból érkezett és csupán ennyit mondott: A Karolin orvosi intézet ma döntött az orvostani Nobel-dijról és azt SzentGyörgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélte oda. Néhány perc múlva már uj, magyarázó táv* irat is érkezett. Stockholm, október 28. A Karolin-intézet néven ismert stockholmi orvostudományi főiskola az 1937. -vi élettan-tudományi és orvostudományi Nobel-dijat Ítélte SzentGyörgyi Albert szegedi professzornak az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezéseinek — különös tekintettel a C-vita* minra és a fumar sav katalizációjára —i. jutalmazásaképen. A városban ugy tudták, hogy a fiatal tudós nem tartózkodik Szegeden. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött SzentGyörgyi professzor lakásán és telefonhívására maga a professzor jelentkezett. — Már tudom az újságot — mondotta ai telefonba — Stockholmiról kaptam róla telefonértesítést. Jelenleg Stockholmban tartózkodik egy magyar kollégám, 1) e z n á lí NOBEL-DIJAT NYERT SZENTGYÖRGYI ALBERT, a C-vitamin világhírű felfedezője Stockholm, október 28. A Karolin orvosi iniézeí ma döntött az orvostani Nobel-díjról és azl SzentGyörgyi Alberl szegedi egyelemi tanárnak iíélle oda A szegedi egyetem fiatal tanára az első Nobel-dilas magyar tudós