Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-16 / 211. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, ryj/. szepiemDer lt». a nyolcórás építőipari munkanapért! Mutasd meg, hogy akarod!" „A NYOLCÓRÁS MUNKANAPOT, a szervezkedés szabadságát, a sztrájk­jog törvénybeiktatását követeljük! Mindezekért készen állunk a harcra!" A rendőrség azonnal ludomást szerzeit az országos demonstráció előkészületeiről és éj­szaka razziát rendelt el a szegedi uccákon. A razzia sorún Bozóky Józsefet, Szabó Ist­vánt, Ladvánszky Józsefet, Rózsa Mi­hályt és G v ó 1 a i Jánost előállították a rend­őrség központi ügyeletére és engedély nélküli röpiratterjesztés rimén eliárást indítottak el­lenük. Azonnal beidézték őket a rendőrbiróság elé, ahol Ladvánszky József építőipari szak­szervezeti elnököt 20 pengő, Bozókv Józsefet, Rózsa Mihályt és Gvólai Jánost ló—10 pengő pénzbüntetésre Ítélték, Szabó Istvánt a 10 pen­gős pénzbüntetésen kivül a rendőri felügyeleti szabályok megszegéséért külön nyolcnapi el­zárásra Ítélték. A kétségtelenül gyors rendőri eljárás azon­ban nem hozott sem változást, sem eltolódást abban a harcban, amelyet a szegedi építőipari munkásság a többi szervezetekkel együtt elha­tározott és kifejezésre juttat az országos de­monstrációba való bekapcsolódással. A hatá­rozat szerint a szegedi építőipari munkások csütörtökön reggeltől 24 órás demonstrációs munkaszünetet tartanak, ' Éles háborúság Tápén a főjegyző felfüggesztése körül Mférl függesztették tel állásától Deák Lászlót — A helyzet gyors megoldását kéri a két ellentétes tábor (A Délmagyarország munkatársától.) Tápé község vezető jegyzőjét. Deák Lászlót — mint ismeretes— a dorozsmai főszolgabíró fel­függesztene állásától. A felfüggesztés nyo­mán két táborra szakadt a község közvélemé­nye. Érdemes ennek a közigazgatási háborúság­nak keresztmetszetét megvilágítani. Az okot, ami a felfüggesztő határozatra vezetett, tulaj­donképpen senki sem ismerte. Nemsokára megérkezett a községbe Piroska Ferenc, alpári jegyző, a csongrádi polgármester öcs­cse. bogv átvegye Deák László hivatalát. A Délmagyarország munkatársának alkal­ma volt beszélni mind a két táborhoz tartozó vezetőkkel, akiknek az információjáról a kö­vetkezekben számolhatunk be: — Nem fogunk belenyugodni a főjegyző megbélyegzésébe — mondotta Deák egyik hive —. itt csak a becsület körül folvik a bare, vgyéb szempontokból nem bir jelen tőséggel az ügy, mert a főicgvző már amúgy is nyugdí­jazása előtt állt. Mi. akik vele együtt tevé­kenykedtünk — mondhatnám igen eredmé­nyesen a község anyagi felvirágoztatásán, nemcsak az 6. hanem a mi becsületünkért is küzdünk. A felfüggesztés közvetlen oka a? voll, hogv Deák László megsér­tette a hivatalos titkot. Ez! azzal követte el. hogy bizonyos Intézke­déseket közölt hivatali társaival. Nagy­Szűcs Józseffel és S z o t v o r i Istvánnal. — Nem csinálunk titkot belőle, hogy "a fel­függesztés oka a mi nézetünk szerint nem ez, hanem az. hogv a főiegvzó rosszul orientá­lódott a közigazgatási helvzet útvesztőiében, llven hibás orientációba mások is beleestek már. dr. Boga Dezső főorvos is, akinek el­'oofetei egv olvan szenvedély gvanuiát terel­tük rá. bogv a gvógvszerlár már nem treno­rál»a fentartás nélkül a vénveit. Erre bizo­nyára utasítást kanbatott a gvógvsrer'ész. _ — A főiegvzó erősebb ellentétek" közé ke­rülhetett. amire ahh<M következtetünk, bogv amikor néhánV évvel ezelőtt, a vnagV^ ínség ide;én felment a földmivelésügyi minisztéri­umba és kiiárt Táné szegényéi számára egv vagon búzát, akkor eevesek" megnehezteltek rá. a vármegve nedig helvesette. hogv iiven forméhnn 's gondoskodott a falu elesettjeiről. "A felettes hatóságok megkerülését zokon vet­ték" föle a fősroVahíróságon. ahol nem ked­velik azt az önállóságot, amelyét Deák" akart mpf»tiono«"tsni. Ezt a szokást, — mlnf mon­dotta — Temesmegvéböl fen-Ma 'és ba ml nem •s bél vésel 'ük énnen " míqtta. elismer lük, Ungv sok hasznos szolgálatot tett ezzel a fa­lunak. — De van-e emher. különösen egv közhiva­tal élé", aki előtt ne hevem» néhánv meggy­mag? Tlven meggvmn'roak kell tekinteni a mAr említett hivatali titok megsértését és azt a sok mende-mon'dára vezető stmnd-ügvet is. amellvel k*ucso1qtns«o elvan értelmű panaszt tett a strnndhérlő Vendéglős, h'oov Deák Lász­ló vitatható lógóssá"u követelését egvszerüen ugv érvénvesitette, hogy a strandvendéglőben fogyasztott italok és ételek értékébe betudni kerté. Ilt a mi tudomásunk szerint az az igaz­ság. hogy a vendéglőt a főjegyző és néhány barátja a sajátjukból szerelték fel, ennek a felszerelésnek az ellenértékét pedig joggal kö­vetelhették természetben is, ha pénzben nem kapták meg. — Meg kell emliteni még, hogy Deák ér­demét látja a község abban is, hogv a 300 hold szegedi OFB-földet, amelyet 40 éves bér­let formáiéban kapta a község Szegedtől, fel­szabadította azon megkötöttség alól, amclv­nek értelmében másra, mint legelőre használ­ni nem szabad. Azáltal, hogy a közlegelőnek kanott nagv kiterjedésű földet felszánthatta, a község igen jelentékeny haszonhoz jutott. Ennek következményeképpen az öt év előtt még adóssággal küz­ködő Tané ma 40.000 nengő kész­pénz felett rendelkezik, pótadóiát akár felére is leszállíthatná, mert nemcsak szabad rendelkezést kapott a föld felett, hanem annak eredetileg megállanitolt bérét i« lentérsékelte a bérleti idő egész tarta­mára. Kovács Gvula nv. iegvző és a köréie csoportosultak azonhan minden ténykedését kifogáso'ták. minden határozatot megfelleb­beztek. Látszott, hogv készül valami és ez a valami, ami a levegőben volt a fölfüggesztés­sel nvert kifejezést. Ebből a szemszögből ezt látni Deák László ugve körül ba azonban más nézőpontból szemléli valaki az esetet, akkor megváltozott helyzetet lát. Meghallgattuk az ellenpárth'o* tartozó v'éleménvt is: •— Nem való ide Deák László — mondotta az ellenkező véleményen lévő másik informá­torunk. Az alföldi nénet nem lebe! ugv kezel­ni. mint talán lehetett az erdélyieket. Egv fő­iegvzó legfontosabh feladata, hogy tud Ion hánni a nénnel. Ezt sok" tekintetben nem ta­pasztattok nála. — A hivatalos titok megsértéséhez nem sz7»­Tunlé hozzá, de hozzátenni valónk van ahhoz, hogv nem a mi emberünk vette át Deák Lász­ló hatáskörét, hanem idegenből kaptunk ide­iglenesén iegvzőt. — Meg kellene Ismételni azt a megállapí­tást — mondotta Informátorunk —•. hogv so­kan vagyunk, akik megáilanitottuk. hogv a mi népünkkel Deák László nem tudott bánni. Nem átttfhat'ltk. hogv ez_ sérelmes lett volna, de mindenesetre sértő lehetett sok ember sze­mében és b'a ebhez hozzávesszük a történte­ket. akkor Indokoltnak kell megítélni a fel­függesztést. Azt a körfilménvt, hogv az alis­pán még nem döntött a felfüggesztéssel kap­csolatos fellebbezés ügyében, sajnálatosnak tartjuk, mert ii község határozott kárát vall fi a hosszú Kánonokig tartó bizony­talanságnak. X helvzet. amlnf a kéf ellentétes v?T«rnénv­nvilvánitnsból megáttanitliatő. esak akkor jut­hat nyugvópontra, ha az illetékes fórumok végleges döntést hoznak az ügyben. Táné köz­ség belefáradt a vezetőjegyzői tisztség körül keletkezeit háborúságba, amely kétségtelenül káros kihalással van rá márcsak azért is, mert több fontos probléma vár megoldásra. Ezt a feladatát teljesíteni azonban ilyen meg­bolygatott hangulatban nem tudja. CSIPETKE -oOo­HARCOT KEZDTEK az építőipari munká­kások. Nem a föld alatt, nem a törvény mö­gött, hanem az elvi harcok egyetlen elfogad­ható színterén, az életben. Harcolnak a nyolcórás munkanapért, a szervezkedés sza­badságáért és a munkabeszüntetés jogának törvénybeiktatásáért. A nyolcórás munkanapért? — kérdezheti a tájékozatlan polgár, akinek emlékezeté­ben halvány képek sorakoznak föl régi kije­lentésekről, kibocsájtott rendeletekről. A tá­jékozatlan polgár aztán rosszalóiag csóvál­ja meg a fejét, hiszen az emlékezetében fel­idéződő képek azt bizonyítják, hogy a nyolc­órás munkanap már régen törvénybeikta­tott teljesítése az évtizedes munkáskövete­léseknek. Miért harcolni tehát valami olyan­ért, ami régen meg van. Harc a szervezkedés szabadságáért... Hi­szen lépten-nyomon tapasztalható, hogy itt meg van a szervezkedés szabadsága. Itt szervezkedhet mindenki szabadon, akármi­lyen eltorzított keresztet tüz programja fölé. Csak az építőmunkások nem szervezkedhet­nének? Nem parancsuralmi rendszert akar­nak megszervezni, nem idegen eszméknek kívánnak ágyat vetni, nem idegen érdekek gvatmatává akarják tenni ezt az országot, ellenkezőleg, a magyar tömegek sorsán sze­retnének javítani az alkotmány, a törvény mindenekfölött való tiszteletével. Dehát annyi minden furcsaság történik' mostanában és történnel tévedések is. Egész biztos, hogy'itt is valami tévedés történhetett. Rendőrségünk fáradozását most gyors és teljes siker koronázta, sikerült azonnal lefoglalnia azokat az apró röpcédu­lákat, amelyek az építőipari munkások har­cának nyiltan bevallott céljait tömörítik egv® egy tőmondatba. Sikerült rendőrbiró elé ál­lítani a terjesztőket is és a rendőrbiró már ki is szabta rájuk az előirt pénzbírságot saj­tórendőri kihágás, engedély nélküli nyomtat­ványterjesztés cimén. A rendörségnek gratulálni lehet ehhez a gyors és eredményes munkához. Ha nem szabad röpiratot engedély nélkül terjeszte­ni. akkor nem szabad. Ez a törvény és a tör­vényt be kell tartania, az állam minden pol­gárának. Akkor is be kell tartania, ha a kérdéses röpiraton se társadalmi rend el­leni izgatás, se felekezeti uszítás, se alkot­mányellenes cselekedetre való felbujtás nincs. Ha bűncselekmény egyáltalában nincs' ezeken a röpiratokon, akkor sem szabad előzetes polgármesteri engedély nélkül ter­jeszteni azokat. Mert igy szól a törvény és igy szólnak a rendeletek. A rendőrség vi-. szont azért van, hogy törvények és a rende­letek betartására vigyázzon és megakadá­lyozzon, vagy megtoroljon minden törvény­sértést. Hová is fajulnának' a dolgok, h'a nem igy lenne, ha például nem kerülnének ugyan­ilyen gyorsan és eredményesen hurokra; azok a meghatározhatatlan foglalkozású és bizonytalan illetőségű Ismeretlenek, akik eltorzított keresztjeikkel handabandáznak és harcot viselnek minden ellen, ami tör­vény, ami alkotmány, ami rend, ami nyuga­lom ... —oOo— Feleségein, Csótj Istvánné sz. ZavTza Mag* da elhagyott, nevemben senki ne hitelezzen, mert vásárlásaiért, készpénzlcölcsönéért fele* lősséget nem vállalok. Szeged, 1937 szeptember 15. Csóti István, ______ .Szeged, Káívária-u. 36. •) E rovatban közöltekért felelősséget nem vál­lalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom