Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1937-09-11 / 207. szám
Szombat, 1937. szeptember II. délmagyarország 5 Nyugalomba vonul Renkey Lipót nyugdíjazását kéri a közgyűléstől (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Renkey Lipót tanácsnok, a város tanácsának legrégibb és legidősebb tagja, aki hónapok óta szabadságon van, beadia nyuydijazásiránti kérvényét a polgármesterhez. A kérvényt a polgármester a szeptemberi közgyűlés napirendjére tűzi ki és a közgyűlés minden bizonnyal teljesiti is az érdemes városi főtisztviselő kívánságát, hiszen kitöltötte teljes szolgálati idejét és igy megnyílt a joga a nyugalombavonuláshoz. Renkey Lipóttal a régi közigazgatási élet egyik utolsó képviselője vonul el a szegedi városházáról, amelynek szelleme, belső élete óriás* változáson ment keresztül azóta, hogy harminchat esztendővel ezelőtt a város szolgálatába lépett, még Iiack Lipót néven. Szabályosan haladt végig a városi tisztviselők ranglétráján, szolgált úgyszólván valamennyi ügyosztályban. A háború alatt már tanácsnoki jogkörrel a közrendészeti és közigazgatási ügyosztályt vezette, aztán, amikor néhai Balogh Károly megvált ^ pénzügyi oszálv vezetésétől és a csendesebb elöljárósági ügyosztály vezetését vette át, dr. Somogyi Szilveszter polgármester a pénzügyek vezetésével bizta meg Rack Lipótot. Ilosszu évekig vezette ezt a sok munkát és nagy felelősséget jelentő ügyosztályt és éppen á legnehezebb esztendőkben, az inflációs időkben és az utána következő gazdasági válság súlyos korszakában. Lassankint meghaltak, nyugalombavonultak mellőle a régi szenátus öreg tagjai és belőle lett a legöregebb szenátor. Néhány évvel ezelőtt a csendes és előkelő kulturügyosztály élére került és a város kulturügyeit intézte példaadó lelkiismeretességgel és buzgalommal. Ez volt az utolsó állomáshelye, innen vonult félesztendővel ezelőtt betegszabadságra, dc már azzal az elhatározással, hogy a C hónap letelte után nyugdíjazását fogja kérni, miután betöltölte teljes szolgálati idejét. Renkey Lipót tanácsnokkal a város egyik lcgpedánsabb, leglekiismerctesebb tisztviselője vonul ki a közigazgatási életből. Minden nap érkezik lega! ább egy uj könyv A DÉLMAGYARORSZÁG KÖLCSÖNKÖNYVTARÁBA! A bélmagyarország előfizetői pár fillérért olvashatják. Az Iparosság tiltakozik a szegedi faipari szakiskola megszüntetése ellen Kö rmendy Mátyás érdemeiről emlékezett meg az ipariesiület pénteki elöljárósági ülése j len'óse, hogy Metzger Pétert, a székház eddigi ; gondnokát meneszti, miután (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipariesiület pénteken este tartotta tu'.ajdonképeni első rendes elől járósági ülését az uj elnök. R a i n e r Ferenc elnöklete meiiell. Napirend előtt Kertész Józseí' szólalt fel. Beszédében megemlékezett a testület volt vezetőségéről, Uörmendy Mátyás és társairól, akik hosszu éveken keresztül közmegelégedésre. sok eredménnyel vezették a testület ügyeik Kijelentette, hogy nem tartozott soha Körméndv baráti köréhez, ezért is váils'ko'volí arra, hogv érdemeit méltassa, ezeket az «(lenieket még az ellenfeleknek is el kei! ismerni. Az ó működését tényleges alkotások jelzik, igy például az ő nevéhez fűződik az ipari vásár megteremtése. az iparcsarnok megépítése, ő hozta léire az iparosok temetkezési egyesületét is. Javasolta. hogy Körmendy Mátyás érdemeit jegyzőkönyvileg örökítsék meg és kérjék őt arra, Iiogv értékes munkásságát továbbra is bocsássa az iparosság rendelkezésére. Kertész József beszédét és javaslatát az elöl fárósági tagok tapssal fogadták. Vörös József alelnök számolt be ezután a nagykanizsai iparoskongresszus eredményeiből. Meglepetést keltett az elnökségnek az a beieI gondnokát meneszti, miután az ipartestületnek gondnokra nincs szüksége. Vitéz Csányi János ellenezte az elnökség 'avas alát, ugyanilyen szellemben szólóit fel 7, a viza János, H o d á c s Andor. l)r. G v u ! is István titkár felvilágosítása után az e'íliáröség ugy határozott, hogy Metzger Péternek ügyéi valamilyen formában megoldják és a legközelebbi ülésen letárgyalják. Az elnök közölte, hogy a szegedi faipari szakiskola teljesen megszűnik ebben az esztendőben, ma már csak egy osztálya van így jövőre ismét vé£e egv szegcdi intézménynek. Az iparosság már tiltakozott ez ellen, az intézkedés ellen, de nem sok eredménnyel Ezt az intézményt a fejlett szegedi asztalosipar nem nélkülözheti. Azt javasolja, hogy helyette, ha már nem lehet megmenteni, kérjenek ujtipusu szakiskolát és ezt a kérelmet a város hatóságán keresztül juttassa el illetékes helvre. Az eiőljárésáa az elnök iavaslatát elfogadta. Höfle-füző G tökéletes alakot b'zíoslí! Szenzációs legújabb francia modelek; mérték után, garanciával készítek mindennemű haskötőt és fűzött. umifüzők óriási válosxtékban! Höíle, Klauzál-tér 3. Az árrombolás megakadályozásáról szóló rendeletet dr. Gyuris István titkár ismertette. A rendelet szerint a panaszok ügyeben háromtagú kamarai zsűri Ítélkezik. Ez a rendelet már augusztus 22-en életbelépett. A rendeletet az ipartestület ügyésze, dr. D e 11 r e János előadás keretében fogja ismertetni. Az elöljáróság foglalkozott ezután a vásárok kérdésével es ugy határozott, hogy a megyei sásárokkal szemben az országos vásárok fönntartása mellett foglal állást. -Milotta János pékmester azt indítványozta. hogy az iparosság készüljön fel a 4(1 órai munkaidő bevezetésére és a szakosztályok' maguk között tárgyalják meg az ügyet. A javaslatot az elöljáróság elfogadta cs ezzel aa előljárósá'gi ülés véget ért. asszonyok a törvényszék elött (A Délmagyarorszdg munkatársától.) özv. Tari Józsefné született Molnár Borbála 52 éves dorozsmai asszony csalás büntette cimén került a törvényszék elé pénteken, AZ volt ellene a vád, hogy hadiözvegyi járulékát négy éven keresztül jogosulatlanul vette fel és ezáltal 268 pengő kárt okozott. Tari József a harctéren hősi halált halt, felesége özvegyen maradt öt apró gyerekkel. 1930ban azonban az asszony férjhez ment, igaz, hogy két hét múlva már el is vált. Erről a házasságáról azonban senki sem tudott és igy történt, hogy hadiözvegyt járulékát tovább is megkapta. Á pénteki tárgyaláson tagadta bűnösségét. A biróság kihallgatta tanuként Kufhi; Géza községi számvevőt, akinek vallomásából érdekes dolgot* derültek ki. Elmondotta, hogy a gyerekek után havi 75 fillér járulékot, saját személye után pedig 15 pengőt kap az özvegy. De ha férjhez meg)-, elveszti jogosultságát, de viszont gyerekei után fejenként 3.50 jár ezután! Ilyenformán Tariné rosszuljárf, hogy nem jelentette be házasságkötését, mert az öt gyerek után a 3.50 pengőjével sokkal többel kapott volna, mint amennyit igy folyósítottak számára. Tulajdonképen ezek szerint Tarinénak van követelése. Á biróság Tariné ellen az eljárást megszüntette. 2. Egy másik özvegy: Somogyi Ferencné hatósági közeg elleni erőszak cimén került a vádlottak padjára. Somogyiné a mult év júniusában megjelent az OTI segélyosztályán, hogy heti táppénzét felvegye. Várakozás közben összetűzött az egyik tisztviselővel, aki őt megintette. — Nem vagyok a kuyája magának! — kiáltotta Somogyiné. Ne küldözgessék az embert jobbra-balra! Somogyiné olyan indulatba Jött, hogy idegrohamot kapott. Rendőrrel akarták leigazoltatni, de az asszony megtagadta az igazolást, majd a bekísérni akaró rendőrt retiküljével megütötte. A rendőr segítséget kért és csak igy tudta az aszszonyt elcipelni az OTl-tól. A pénteki tárgyaláson az asszony elmondotta, j hogy súlyos idegrohamot kapott szóváltás közben és igy nem tudja, hogy mit csinált. Az OTI által kiállított igazolvány igazolta is, hogy nagyfokú idegbetegségben szenved, mire a biróság az eljárást megszüntette ellene.