Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-11 / 207. szám

Szombat, 1937. szeptember II. délmagyarország 5 Nyugalomba vonul Renkey Lipót nyugdíjazását kéri a közgyűléstől (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Renkey Lipót tanácsnok, a város tanácsának legrégibb és legidősebb tagja, aki hónapok óta szabadságon van, beadia nyuydijazásiránti kérvényét a polgár­mesterhez. A kérvényt a polgármester a szeptem­beri közgyűlés napirendjére tűzi ki és a közgyűlés minden bizonnyal teljesiti is az érdemes városi főtisztviselő kívánságát, hiszen kitöltötte teljes szolgálati idejét és igy megnyílt a joga a nyuga­lombavonuláshoz. Renkey Lipóttal a régi közigazgatási élet egyik utolsó képviselője vonul el a szegedi városházá­ról, amelynek szelleme, belső élete óriás* válto­záson ment keresztül azóta, hogy harminchat esz­tendővel ezelőtt a város szolgálatába lépett, még Iiack Lipót néven. Szabályosan haladt végig a városi tisztviselők ranglétráján, szolgált úgyszól­ván valamennyi ügyosztályban. A háború alatt már tanácsnoki jogkörrel a közrendészeti és köz­igazgatási ügyosztályt vezette, aztán, amikor né­hai Balogh Károly megvált ^ pénzügyi oszálv veze­tésétől és a csendesebb elöljárósági ügyosztály vezetését vette át, dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester a pénzügyek vezetésével bizta meg Rack Lipótot. Ilosszu évekig vezette ezt a sok munkát és nagy felelősséget jelentő ügyosztályt és éppen á legnehezebb esztendőkben, az inflációs időkben és az utána következő gazdasági válság súlyos kor­szakában. Lassankint meghaltak, nyugalombavo­nultak mellőle a régi szenátus öreg tagjai és be­lőle lett a legöregebb szenátor. Néhány évvel ez­előtt a csendes és előkelő kulturügyosztály élére került és a város kulturügyeit intézte példaadó lelkiismeretességgel és buzgalommal. Ez volt az utolsó állomáshelye, innen vonult félesztendővel ezelőtt betegszabadságra, dc már azzal az elhatá­rozással, hogy a C hónap letelte után nyugdíjazását fogja kérni, miután betöltölte teljes szolgálati idejét. Renkey Lipót tanácsnokkal a város egyik lcg­pedánsabb, leglekiismerctesebb tisztviselője vonul ki a közigazgatási életből. Minden nap érkezik lega! ább egy uj könyv A DÉLMAGYARORSZÁG KÖLCSÖNKÖNYVTARÁBA! A bélmagyarország előfizetői pár fillérért olvashatják. Az Iparosság tiltakozik a szegedi faipari szakiskola megszüntetése ellen Kö rmendy Mátyás érdemeiről emlékezett meg az ipariesiület pénteki elöljárósági ülése j len'óse, hogy Metzger Pétert, a székház eddigi ; gondnokát meneszti, miután (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipariesiület pénteken este tartotta tu'.aj­donképeni első rendes elől járósági ülését az uj elnök. R a i n e r Ferenc elnöklete meiiell. Napirend előtt Kertész Józseí' szólalt fel. Beszédében megemlékezett a testület volt vezetőségéről, Uör­mendy Mátyás és társairól, akik hosszu éveken keresztül közmegelégedés­re. sok eredménnyel vezették a testület ügyeik Kijelentette, hogy nem tartozott soha Körmén­dv baráti köréhez, ezért is váils'ko'volí arra, hogv érdemeit méltassa, ezeket az «(lenieket még az ellenfeleknek is el kei! ismerni. Az ó működését tényleges alkotások jelzik, igy pél­dául az ő nevéhez fűződik az ipari vásár meg­teremtése. az iparcsarnok megépítése, ő hozta léire az iparosok temetkezési egyesületét is. Ja­vasolta. hogy Körmendy Mátyás érdemeit jegy­zőkönyvileg örökítsék meg és kérjék őt arra, Iiogv értékes munkásságát továbbra is bocsássa az iparosság rendelkezésére. Kertész József beszédét és javaslatát az elöl ­fárósági tagok tapssal fogadták. Vörös József alelnök számolt be ezután a nagykanizsai iparoskongresszus eredményeiből. Meglepetést keltett az elnökségnek az a beie­I gondnokát meneszti, miután az ipartestületnek gondnokra nincs szüksége. Vitéz Csányi János ellenezte az elnökség 'avas alát, ugyanilyen szellemben szólóit fel 7, a viza János, H o d á c s Andor. l)r. G v u ­! is István titkár felvilágosítása után az e'íl­iáröség ugy határozott, hogy Metzger Péternek ügyéi valamilyen formában megoldják és a legközelebbi ülésen letárgyalják. Az elnök közölte, hogy a szegedi faipari szakiskola teljesen megszűnik ebben az esztendőben, ma már csak egy osztálya van így jövőre ismét vé£e egv szegcdi in­tézménynek. Az iparosság már tiltakozott ez ellen, az intéz­kedés ellen, de nem sok eredménnyel Ezt az intézményt a fejlett szegedi asztalosipar nem nélkülözheti. Azt javasolja, hogy helyette, ha már nem lehet megmenteni, kérjenek ujtipusu szakiskolát és ezt a kérelmet a város hatóságán keresztül juttassa el illetékes helvre. Az eiől­járésáa az elnök iavaslatát elfogadta. Höfle-füző G tökéletes alakot b'zíoslí! Szenzációs legújabb francia mo­delek; mérték után, garanciával készítek mindennemű haskötőt és fűzött. umifüzők óriási válosxtékban! Höíle, Klauzál-tér 3. Az árrombolás megakadályozásáról szóló rendeletet dr. Gyuris István titkár is­mertette. A rendelet szerint a panaszok ügye­ben háromtagú kamarai zsűri Ítélkezik. Ez a rendelet már augusztus 22-en életbelépett. A rendeletet az ipartestület ügyésze, dr. D e 11 r e János előadás keretében fogja ismertetni. Az elöljáróság foglalkozott ezután a vásá­rok kérdésével es ugy határozott, hogy a me­gyei sásárokkal szemben az országos vásárok fönntartása mellett foglal állást. -Milotta János pékmester azt indítvá­nyozta. hogy az iparosság készüljön fel a 4(1 órai munkaidő bevezetésére és a szakosztályok' maguk között tárgyalják meg az ügyet. A ja­vaslatot az elöljáróság elfogadta cs ezzel aa előljárósá'gi ülés véget ért. asszonyok a törvényszék elött (A Délmagyarorszdg munkatársától.) özv. Tari Józsefné született Molnár Borbála 52 éves dorozs­mai asszony csalás büntette cimén került a tör­vényszék elé pénteken, AZ volt ellene a vád, hogy hadiözvegyi járulékát négy éven keresztül jogo­sulatlanul vette fel és ezáltal 268 pengő kárt oko­zott. Tari József a harctéren hősi halált halt, fe­lesége özvegyen maradt öt apró gyerekkel. 1930­ban azonban az asszony férjhez ment, igaz, hogy két hét múlva már el is vált. Erről a házasságá­ról azonban senki sem tudott és igy történt, hogy hadiözvegyt járulékát tovább is megkapta. Á pénteki tárgyaláson tagadta bűnösségét. A biróság kihallgatta tanuként Kufhi; Géza községi számvevőt, akinek vallomásából érdekes dolgot* derültek ki. Elmondotta, hogy a gyerekek után havi 75 fil­lér járulékot, saját személye után pedig 15 pengőt kap az özvegy. De ha férjhez meg)-, elveszti jo­gosultságát, de viszont gyerekei után fejenként 3.50 jár ezután! Ilyenformán Tariné rosszuljárf, hogy nem jelentette be házasságkötését, mert az öt gyerek után a 3.50 pengőjével sokkal többel kapott volna, mint amennyit igy folyósítottak szá­mára. Tulajdonképen ezek szerint Tarinénak van követelése. Á biróság Tariné ellen az eljárást megszün­tette. 2. Egy másik özvegy: Somogyi Ferencné ható­sági közeg elleni erőszak cimén került a vádlottak padjára. Somogyiné a mult év júniusában meg­jelent az OTI segélyosztályán, hogy heti táppénzét felvegye. Várakozás közben összetűzött az egyik tisztviselővel, aki őt megintette. — Nem vagyok a kuyája magának! — kiál­totta Somogyiné. Ne küldözgessék az embert jobb­ra-balra! Somogyiné olyan indulatba Jött, hogy ideg­rohamot kapott. Rendőrrel akarták leigazoltatni, de az asszony megtagadta az igazolást, majd a bekísérni akaró rendőrt retiküljével megütötte. A rendőr segítséget kért és csak igy tudta az asz­szonyt elcipelni az OTl-tól. A pénteki tárgyaláson az asszony elmondotta, j hogy súlyos idegrohamot kapott szóváltás közben és igy nem tudja, hogy mit csinált. Az OTI által kiállított igazolvány igazolta is, hogy nagyfokú idegbetegségben szenved, mire a biróság az eljá­rást megszüntette ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom