Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-10 / 206. szám

Péntek, 1937. szepíemb'er 10. délmagyarország 3 9 Eles harcok legyében kezdődött meg a pénzügyi bizottságban a városi költségvetés tárgyalása A háztulajdonosok tiltakozása a pótadó felemelése ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A' pénzügyi bizottság csütörtökön délután kezdte meg dr. Pálfy József polgármester elnökle­tével a jövő évi költségvetéstervezet tárgyalá­sát. A bizottság most is zárt ajtók mögött ülé­sezik, határozatairól csak utólag tájékoztatja majd a" polgármester a nyilvánosságot. Két­ségtelen azonban, hogy a zárt ajtók mögött igen éles harcok várhatók, még pedig a pót­adó kérdése körül. A számvevői javaslat, mint ismeretes, nyolcvanhárom százalékos póladó­val kivánja eltüntetni a költségvetési hiányt az idei cs a mult évi hetven százalékos adó­kulccsal szemben. A községi póladó 23 szá­zalékkal való emelésének terve a legélénkeb­ben a háztulajdonosokat foglalkoztatja, akik erősen szervezkednek, hogy ezt a tervet a költségvetés tárgyalása alkalmával megbuk­tassák. A háztulajdonosok egyesülete, min! ismeretes, nemrégen ülést tartott ebben az ügyben és elhatározta, hogy sikraszáll a pól­adóemclés terve ellen. Az egyesület most az alábbi körlevelet intézte a polgármesterhez, a főispánhoz, a pénzügyi bizottság tagjaihoz és a város országgyűlési képviselőihez: „Szeged város, — háztartásának 1938-ik évi költ- , Ségelőirányzat tervezetét ugy állította össze, hogv ! a költségvetési hiány fedezésére 83 % pótadó 1 válnék szükségessé. A pótadó a folyó évben, valamint az elmúlt évben is 70 százalék volt. Ezen 70 százalékos pót­adó mellett is a háztulajdon terhei teljesen el­viselhetetlenek és minden más adótárgyhoz viszo­nyítottan aránytalanul magasak voltak. Ugy a kormán}', mint a törvényhatóságok hiva­talos szervei elismerték ezen tényt úgyannyira, hogy a pénzügyminiszter ur már tör­vényerejű rendeletben megtette az első lépést a ház terheinek csökkentése irányában. Nehezen érthető tehát, hogy Szeged város 1938. évi költ­ségvetés tervezete nem számol a pótadó orosz­lánrészét viselő háztulajdon teherbiróképességé­vel, — s ahelyett, hogy az eddigi pótadó mérvét csökkentené, — a városi bevételek emelkedése dacára pótadóemelési tervvel állt elő. A Szegedi Háztulajdonosok Egyesületének 1937 augusztus 29-én megtartott közgyűlése határoza­tilag kimondja, hogy ezen pótadóemelési terv el­len a leghatározottabban tiltakozik és tisztelet­tel felkéri Szeged város főispánját, polgármeste­rét, a város pénzügyi bizottságát és közgyűlését, hogy Szeged város 1938. évi költségvetését ugy tárgyalja le, hogy a pótadóemelés elkerülhetővé váljék. Utasitja az egyesület elnökségét, hogy ezen ha­tározatot Szeged város főispánjának, polgármes­terének, országgyűlési képviselőinek és a pénz­ügyi hatóságok tagjainak küldje meg." A vaSlásüldözés, a gyűlölet, az álpróféfeák ellen, a krisztusi szeretet szellemében beszéltek az alsótanyai katolikus nap szónokai G£aíifelder püspök, Marsckall államilikár és Shvoy altábornagy beszédei Alsóközponion (A Dclmagyarország munkatársától.) Szer­dán nagyszabású katolikus napot rendeztek Alsóközponion, a Budapesten megrendezendő eucharisztikus világkongresszus előkészítésé­re. A nagyszabású ünnepség reggel kilenc óra­kor kezdődött. .A vendégeket diszkapuk alatt várta Alsótanya és a környék népe. Megjelen­tek az ünnepségen a különböző egyesületek és körök, minden tanyacsoport elküldötle a ma­ga kiküldötteit. Sokezer ember lepte el az uta­kat, amikorra megkezdődött az ünnepség. A szegedi vendégek sorában ott volt dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök, dr. Pálfy Józséf polgármester, vitéz dr. Imecs György főispán, vitéz dr. Shvoy Kálmán országgyűlési képviselő, dr. Berecz János egyetemi tanár, a Katolikus Kör elnöke, bega­vári Back Bernát felsőházi tag, Vinkler Elemér kormánvfőlanácsos és ínég sokan má­sok. Budapestről dr. Mars c hall Ferenc ál­lamtitkár érkezett az ünnepségre. A vendége­ket dr. Balogh István plébános és Dobó Imre fogadta. A tábori oltárnál dr. Glatt­felder Gyula püspök pontifikált ünnepélyes szentmiséi, majd a mise végeztével megkezdődött a diszgyülév amelyet dr. K r á in e r Tamás plébános nyitott meg. Bevezető szavai után dr. M a r s c h a 11 Ferenc államtitkár beszélt. Beszédében azt hangoztatta, hogy csak az az ut vezet a magyar feltámadáshoz, amelyet a keresztényi gondo­lat irányit. Beszélt az alföldi magyarság ka­I BELVÁROSI MOZI I PéntekiőI minden nap sziporkázóan szellemes vígjáték Indig" Ottó irta, Székely István rendezte. Rajnay Gábor, üray, Agai, Vaszary, Gó­xon Gyu'a, Huszár pufi stb. főszereplésével. 5, 7, 9 órakor. tolikus misztériumáról, majd arról beszélt, hogy nagyrabecsüli a főiskolák, egyetemek működését, de ezek csak akkor fejthetnek ki széleskörű működést, ha minél szélesebb fun­damentumon állanak, ennek pedig a népkul­túra az alapja. — Becsületes evangéliumi szociálpolitikával kell a különböző problémákat megoldani — mondotta —, az ország konszolidációját nem lehet filléres napszámbérekkcl megoldani, szükség van az aggkori biztosításra is. Mind­ezen problémák megoldásául számit a katoli­kusság támogatására, amivel a társadalmi bé­két akarja szolgálni, mert csak ez vezet visz­sza Szent István birodalmába, nem pedig az álpróféták működése, akik nem ismerik és nem lát "ál* a magyar lelkeket. Ezután dr. vitéz Shvoy Kálmárt országgyűlési képviselő mondott beszédet. Min­denekelőtt az euchariszlika lényegéről beszélt, azután a világkongresszus nagy jelentőségé­ről, majd igy folytatta: — A világkongresszusnak nagy jelentősége éppen a mai időkben az, hogy az egész vilá­gon, ill is, ott is nagyobb méreteket ölt a ka­tohkusság elleni harc. Meg kell mutatni tehát, hogy a katolikusság milyen zárt, töretlen egy­séget képez. Nem véletlen, hogy az utolsó két évtizedben Európában olyan katolikusellenes izgatás folyik, ami majdnem példátlan. Orosz­országban az Istentagadók, a vallástalanok kerüllek fölénybe és a vallásküldözés orgiákat ül, Spanyolországban az Oroszországból ki­küldött agitátorok bujtogatnak a vallás szol­gái ellen. És Németországban? Beszéljünk nyíltan: nem szintén vallásüldözés folyik-e, a keresztény vallások üldözése folyik-e, vernéi­kül, de hideg terrorral, amely egyelőre a pa­pok ellen irányul. Magam szemével láttam, hogy vasárnap a falusi templom tele van. sze­retettel csüng a nép a szószéken megjelenő papján, aki nem prédikál, hanem csak felol­vassa a püspökök körlevelét és a nép ajkán' pedig fájdalmas fohász jelenik meg, mert fáj nekik, hogy a vallásuk ilyen helyzetbe került az állammal szemben... — És nálunk — folytatta Shvoy Kálmán —v nem keletkeznek-e minduntalan uj szekták, uj vallások? Ezek semmi egyebek, inint a« Istentagadók álruhás ügynökei. Nekünk, ma­gyaroknak állandóan rcsen kell kennünk, mert a katolikus vallást az országon belül is veszélyt fenyegeti. A magyar katolikusságnak az a fel­adata, hogy kivívja magának a megfelelő po­zíciót, ami megilleti őt számarányánál fogva-. Beszédét a következőképen fejezte be: — Értsük meg az idők súlyosságát és fon­tosságát. Itt állunk a nagy világban, Európa közepén, egyedül, ellenségtől körülvéve, mint teljesen elszigetelt nép, tele tehetségekkel, d« alig van barátunk cs mi mégis egymást üljükl és faljuk ... Legalább mi, katolikusok fogjunk! össze és kövessük vallásunk tanításait, amely} azt mondja: Szeresd felebarátodat, mint ma­gadat. A nagyhatású beszéd után dr. Glattfelder Gyula püspök emelkedett szólásra és felhívta a hívek fi­gyelmét arra, hogy a jövő évben lesz 900. éves Szent István halálának. Ebből az alkalomból tartják jövőre az eucharisztikus világkon­gresszust Budapesten. — Ide iöhet hozzánk a világ népe. nem fo­gunk politizálni, nem fogjuk sebeinket muto­gatni, mégis meg fog minket ismerni a világ — mondotta. De először a lelkeket kell meg­javítani — folytatta — és ha ez meg lesz, ak­kor elmondhatjuk, hogy jól készültünk . A beszédek elhangzása után ötszázszemélyes ebéd következett, nmelven az első felköszöntőt vi­téz dr. Imecs György főispán mondotta f* pápára, majd dr. Balogh István alsóköz­ponli plébános köszöntötte a fő-pásztort és dr. Marschall államtitkárt. —• Alsótanya négy egyházközségének 32 ezer híve nevében mély hódolattal köszöntöm fő­pásztorunkat — mondotta —, aki immár har­madszor látogatja meg alig egv esztendő le­forgása alatt tanyai híveit. Jóságos szive meg­érzi, hogy a legszegénvehb, legelesettebb, szin­te szent magánvban élő tanyai hivei szorulnak' rá legiobhan nüsnökük atvai szeretetére, biz­tató szavára és bölcs oktatására. Kopasz Antal után dr. Hunyadi-Vas Gergely, beszélt, majd Recktcnwald Kris--

Next

/
Oldalképek
Tartalom