Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-05 / 203. szám

lo DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937. szeptember 3. I ^^ ú V M. W * 1111 I íiuk és leáqykák részére, készen és rendelésre. AgyHTA7flll tAHABIMlllHWtfklf neműek, vászonáruk és harisnyákból választékos iniezBii lenernemueK ^pouák Testvéreknél Csekonlcs-u. 6 Kalász tag. Széchenyi-tér 17. Unió tag. t rületről pestissel fertőzött személy ne jöhessen a városba. Egymásután jelentak meg a járvány behurcolásának megakadályozását célzó rendelkezések. Utasításokat adott egyrészt maga az uralkodó, III. Kdro'y császár és király resolutio alakjában, másrészt az udvari egészségügyi tanács, ezenkívül az udvari haditanács, söt az ország közegészségI ügyeiben intézkedni hivatott királyi helytartótanács is. Az uralkodó március 24-én kelt resolutiojának magfelelően a magisztrátus, egyetértésben a város katonai parancsnokával, a városhoz vezető utak mellé őrszemeket rendelt ki. Ezeken át 42 napos vesztegzár (contumacia) eltöltése nélkül idegen nem jöhetett még abban az esetben sem, ha olyan igazolójegy birtokában volt is, amely bizonyította, hogy járványmentes helyről jött. Az igazolójegy nélkül jövőket viszszaküldték, vagy pedig, ha vizsgálat után egészségesnek bizonyultak, 60 napos vesztegzár alá helyezték. A közlekedés szigorú ellenőrzését ml sem bizonyítja jobban, minthogy a magisztrátus az igazolójegy nélkül talált Tóth, alias Faraghó Mátyást a maga igazolásáig bebörtönözte. Az uralkodó helybehagyásával az udvari egészségügyi bizottságnak rendeletére többnyire deszkából készült veszteglőházakat emeltek a Tisza túlsó oldalán, tehát a várostól távol. Ezekben kellett a fertőzőit, vagy fertőzésre gyanús helyekről jövőknek az előirt vesztegzáridöt el.öiteniök. Ennek eltelte ulán a ka onai parancsnokság és a város magisztrátusa által tyiáHitott igazolójeggyel látták el őket. Az igazolójegy nemerak személylejrást tartalmazott) har.em egyben Igazolta azt is, hogy a parancsnoknak és a magisztratusnak alárendelt emberek a vcszteglöházba kerülteknek magukkal hozott ruháit és tárgyait c égették. Azonban az óvintézkedések elrendelése és foganatosítása sem tudta megakadályozni a járvány behurcoiását. Május 23-án már volt a túrosban ha dlct kimenetelű pestises megbetegedés, amit a magisztrátusnak julius 27-én kelt, az uralkodóhoz intézett felterjesztésének a szegedi városi levéltárban található fogalmazványából következtethetünk. A fogalmazvány ugyanis arról tesz említést, hogy mellékelve küldi a május 23-ától julius 14-ig, illetőleg julius 25-éig pestisben meghaltaknak kimutatását. Sajnos, a levéltárban a fogalmazvány mellett ilyen kimutatás nem található, noha ennek járványtörténeti szempontból felette nagy értéke volna. A járvány nagyobbdra a belvárosban, az úgynevezett Palánkban, a római katolikus és görög szertartású szerbek között szedte ddozatalt. Megalakult a városi egészségügyi bizottság a viccco lonel elnöksége alatt, a kamarai felügyelő, valamint két városi tanácsbeli részvételével. A bizottság junius 16-án tartott ülésének javaslata alapján a Tiszán tul fekvő Szőreg, község köze ében a Maros mellett három, veszt eglőhdzat, illetőleg kunyhót építettek olymódon, hogy azok egy puskalövésnyire állottak egymástól. Ezekhez egy commissariussal egyetemben két tapasztalt zsoldost állítottak és ezeknek az volt a feladatuk, hogy az egészségeseknek a betegekkel való összekeveredését megakadályozzák. A commlssariusok ügyeltek arra is, hogy az utazó személyek egészségügyi szempontból vizsgálat alá kerüljenek. Vesztegzár alá vették a kifogástalan Igazolójeggyel jövő utasokat ls, hátha mégis utjuk alatt megfordultak fertőzött személyek között é6 magukkal hozták a fertőző csirokat, illetőleg »mérget« — amint abban az időben mondották. Gondoskodás történt ezenfelül arról is, hogy a veszteglöházakba elzártak élelmiszereket vásárolhassanak maguknak. Az őröknek arra kellett ügyelniök, hogy a vásárlók az élelmiszerekért járó pénzt előbb egy ecettel teli edénybe tegyék. Egymást érték a magisztrátus ülései és azokon javarészben olyan határozatokat hoztak, amelyeik a járvány tovaterjedését kívánták megakadályozni. A magisztrátus junius 23-án Schainovils Illés és Katatics Pál városi polgárokat a pestissel fertőzött emberek visitatorává tette havi 10 forint fizetéssel, Hackl Sebestyént és Maca Ferencet, mint hajdúkat a járványos betegek mellé rendelte havi 6 forint díjazással, felvette még Frosaard Ferenc seborvost a betegek mellé havi 20 forint salariummal. A magisztrátusnak ezen ülése kizárólag a járvánnyal kapcsolatosan hozott határozatokat. Ugyanezen ülésen ti totta meg fej- és jószágvesztés terhe melle t a várcs seborvosainak és borbé íjainak a pestises betegek látogatás tt és kezelését annál is inkább, mivel nekik egyéb betegségben sinylödőket és sérülteket kell segítségben részesíteni. A magisztrátus két nap múlva ujabb ülést tartott: ezalkalommal Hackl Sebestyén feleségét alkalmazta szakácsnőnek a járványos betegekhez kirendelt P. Hyeronimus káplán, járványkárházi lelkész mellé havi 10 forint fizetéssel és ugyancsak a tisztelendőatya szolgálatára egy tanult embert havi 3 forint díjazással. Ugyanekkor járványszolgákat is alkalmazott. A magisztrátus ujabb öt nap elteltével ismét egybeüU és alkalmazta Bratyó Jánost járványszolgának — havi 10 forint fizetéssel, Stephanova Annát pedig szakác: nőnek a járvánnyal fertőzött betegek mellé havi 8 forint salariummal. Három nap múlva tartott ujabb ülésén Aranyos Pétert a felső-, Mayor Jakabot és Bemard Ferencet pedig az alsóvárosi betegek felügyeletével bizta meg személyenként 7 forint salariummal, ezenkívül Czainer Farkast évi 40 forint dijazással járványszolgának. A helytartótanács — kissé megkésve ugyan — julius 4-én tartott ülésén elrendelte, hogy a betegség elhárítása céljából gyorsan foganatosítsanak minden célszerű és szükséges óvóintézkediást. Az udvari egészségügyi bizottság is több ujabb fontos intézkedést tett. Meghagyta a város parancsnokának, hogy | a rende kezésnek el'enszegülőkpt börtönözze be. Eltiltotta a Tiszán való átkelést Szeged és a torkolat közötti részen. Elrendelte a titokban átkelők agyonlövését és hogy senki se védekezhessék a rendelkezés nem ismerésével, Szeged és a torkolat közti Tisza-szakaszon akasztófákat Alítottak fel, ezekre függesztették ki a ti'almat német, latin, magyar és szerb nyelven. A városba érkező postát a külvárosban a már álló különálló házban kellett leadni. Az udvari haditanács a város katonai parancsnoka utján rendelkezett a járványt illetőleg. A rendelkezés értelmében különösen ügyeltek a Tiszán titokban átkelőkre, az ilyeneket a helyszínen agyonlőtték. Az elfogott 6 szökött katonát© akik a Temesvidékről jöttek, alapos felügyelet melleit 60 napra a veszteglőházba zárták. A Felsővároson lévő járványkórháztoan (Iazareth) időközben sok baj adódott: panaszkodott Göbbel Gotthard járvány-seborvos a magisztrátushoz intézett beadványában, hogy őt ugyan a kórházba rendelte az udvari egészségügyi bizottság,, de mégsem nélkülözheti a szükséges élelmiszereket. Kérte a magisztrátust, hagyná meg a hajdúknak, hogy az általa beszerzetteket hozzák át neki, mivel ő maga a járványkórházat nem hagyhatja el. A továbbiakban azt adta elő, hogy mivel nincs senkije, aki az élelmiszereket elkészítené számára, a kirendelt tisztelendőatya szolgálatéra fogadott egyetlen nőszeméllyel kivánná étteleit kellő fizetés ellenében elkészíttetni, amibe aztán a járványkórházi lelkész nem egyezett bele. Schainovits Illés járványfelügyelő meg a nerr.es magisztrátushoz intézett levelében arról kesergett, hogy a járvány-* kórházból nem mehet az emberek közé és ennek következtében nem tud egyéb keresetről gondoskodni, a salariuma mindössze havt 10 forint, jóllehet a magisztrélus és a biró azt igérte neki, hogy 40 forint havi fizetésrel contuinac-mester® ként alkalmazza. Ezért a magisztrátustól fizetéselőleget kért. Mindezen bajokat csak tetézte Mayor orvos szökése a kórházból. A magisztrátust az egyre tartó járvány ujabb áldozatra kényszeritette: julius 23-án tartott ülésén Ku'oncsia György felsővárosi cigányt és Boros Jánost alkalmazta járványszolgának, egyenként havi 10 forint fizetéssel. A helyi egészségügyi bizottság a magisztrátushoz intézett levelében több kifogás alá eső körülményt közölt: szükségesnek tartotta Frossard főjárványfelügyelőnek és a többi fertőző beteggel bánó egyénnek elkulönité:ét a seborvosoktól, mivel az utóbbiak nem fertőzöttekkel foglalkoznak. Elrendelte egyben, hogy a járványban meghaltak haladék nélkül eltemetendők. Egy szolgálónak a járványkórházba való felvételét is javasolta, akinek az lenne a feladata, hogy a veszteglőházban tartózkodkó között rendet társon. Munkáját szigorúan kell ellenőrizni és amennyiben hibát követne el, morito delicti meg keH büntetni. Végezetül pedig annak elrendelését kérte, hogy az augusztus 2-án tartandó Portiuncula-ünnep alkalmával/ a fe-eneesek a temulomon kivül tartsák az Istentiszteletet. O. G. ' Utazás Párisba és Olaszországba! Szeptember 19 én és október 10-én 15 napos társ asuiazás indul Párisba. Utazás Svájcon keresztül, visszatérés egyénileg bármikor 2 hónapon belül. Párisban kitűnő szállás, ellátás, autokörsétá,k a Világkiálltás megtekintése, kirándulás Malmaisonba és Versaillesbe. RÉSZTVÉTELI DIJ: P 333- — Olaszországi nyaralással egybekötött társasutazá sa párisi Világkiállításra. Hat teljes nap Párisban, auto-körsétával, környékbeli kirándulással és a világkiállítás megtekintésével. Visszajövet 7 nap üdülés Rapalloban. Résztvételi dij: P 313.— Társasutazás Rapalloba. 15 nap teljes ellátással p 19T.— Társasutazás végig Olaszországon (Velence, Fir enze, Nápoly, Capri, Róma) / Résztvételi dij 15 napi teljes ellátással P 298.— Részletes prospektussal szívesen szolgál a J) g J ff| 3gy3fOfSZá§[ kiadóhivatala. A társasutazásokra egyszerű levelezőlapon is jelentkezhet Szegeden a Délmagyarország kiadóhivatalában. Iráruconlinenl utazási és idegenforgalmi Iroda, Budapest, V. Dorottya ucca 7. sz&m.