Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-05 / 203. szám

Vasárnap, 1937. szepl. 5. Politikai napilap Veni Sancte Jöjj kegyosztó Istenünk", — "éne­keltük valamikor a Szent Demeter-templom­ban „tanév" kezdetekor, szeptember ötödi­kén, „gyermekhitte!, bátran,"-a kegyes atyák gyermekei a tömjénszagú, öreg falak között. Veni Sanct é-val kezdtük az évet és le D e u m - mai fejeztük be: az első napon kér­tük a kegyosztó Isten segítségét s az utolsó napon hálát rebegtek a gyermekajkak. Ha más nem, ez a sorrend megmutatja, hogy milyen fonákra fordult életünk. Móst tanév kezdetén hálálkodik a fiatal lélek az égi és földi hatalmak támogatásáért, akik bese­gítették az iskola padjai közé s most az is­kolai tanulmányok befejezése után fordul mindenki, gyermek és szülő, a kegy­osztó Istenhez: mi lesz Uram, az állástalan­ságnak ebben a hét szük esztendejében, ha irgalmad nem segit? Most az év elején kel­lene Te Dcumot zengeni és az év végén megtartani a Veni Sancte-et — jöjj kegyosztó Istenünk adj irgalmat és segits ál­láshoz és kenyérhez. Ne.m az iskolának, de az életnek tanulunk, — figyelmeztetett a latin közmondás i s k o ­I a i kötelességeink szorgalmas és „ernye­detlen" teljesítésére. Ha valaki az iskola „tananyagát" az élet ismereteinek követel­ményeivel összeveti, akkor láthatja csak, hogy mennyi maradt igazság ebből a klasz­sziküs bölcseségből. Az iskola megtanít ar­ra, hogy mi a consecutio temporum, de az élet az idők következésének szabályait egészen máskép mutatta be. A latin nyelv­tan arra tanit, hogy jövő idő után csak jövő idő jöhet, az élet consecutio t e m p o r u m-ja merőben más: itt s jövő után is mult következik s a praeteritum fu­turum után, ami magyarul be nem végzett, tökéletlen jövőt jelent, következik a plus­quamperfectum, az a korszak, ami több még a múltnál is. Nem szállunk szembe a klasz­szikus műveltséggel, melynek emlőjén ne­velkedtünk és bámulói maradtunk, de azt kell látni fájdalmas lélekkel, hogy hiába ke­ressük az élet zűrzavarában azt a bölcsesé­get, annak a tudásnak érvényesülését, azok­nak a tapasztalatatoknak korszerűség ét és aktualitását, melyekkel az iskola akart bennnüket gazdagítani. Hol van a klasz­szikus világ derűs égboltja, hol a kontempla­tiv lélek bölcsesége, hová tünt életszemléle­té, ekleticizmusa, örömkeresése és szépség­bámulása, költészete és politikája? Megbá­muljuk szépséget a földből kiásott oszlopfe­jeknek s nem gondolunk arra, hogy az a vi­lág, amelyre az iskola neveli fiainkat, éppen olyan földből kiásott világ, a Her­culanum és Pompeji világa. Az iskola arra nevel, hogy ne turisták módjára, ha­nem, mint illetőséggel biró polgá­rok tartozzunk a földből kiásott világ rend­jéhez. Az újságban azt olvassa az iskolai szellem jobbágya, bogv polgárháború ontja a vért a spanyolok földjén s az iskolában csak Ko­lombus Kristófról hall — sokkal kevesebbet, mint amennyit róla tudni illenék. Az újság­ban olvas horogkeresztről és szovjetről, fas­sizmusró] és diktatúráról s az iskolában minderről nem tanul semmit s amit tanul, nem tudja iskolai ismereteihez igazítani. Kitárul mindennapi élete elé a gazdasági élet átbogozhatatlan szövevényé­vel, a szociális problémák mélyéről elhallat­szik hozzá is egy-egy sikoltozó hang, hall éhségről, vagy éhezik maga is, olvas nyomo­rúságról, vagy nyomorog maga is s az iskola által közvetített igazságok nem vetnek fényt azokra a sötét adatokra, melyek kiködlenek elébe az "újságok lapjairól, vagy a szülők be­szélgetéseiből. Egészen más anyag az, amit otthon hall és egészen más az, amit az is­kolában. Nem lesz az iskolában tájékozódot­tabb, bölcsebb, felfogóképessége nem élese­dik azon, amit az iskolán kivül hall s idegen marad az élet minden kérdésével és felada­tával szemben, ha tarsolyában csak az van, amit az iskolaévek gyűjtöttek számára. Rettenetes távolságok választjók el egymástól az életet és az iskolát s ha az élet nem igazodhatik az iskolához, az iskolának volna kötelessége az, hogy ne hunyjon szemet és ne is kösse be a szeme­ket a mindennapi élet előtt. Valencia, szeptember 4. Tiznapi véres harc umn a köztársasági csapatok elfoglalták Bcl­cliitét, Zaragoza-tartomány egyik kerületének székhelyét. A varos uccáin egész nap folyt a küzdelem, a várost házról-házra kellett elfog­lalni. A csata során elesett mintegy 1500 fel­kelő, a kormánycsapatok 500 foglyot ejtettek. Salamancai jelentés szerint a felkelőlc ugy a leoni, mint a santanderi szakaszon folytatják előnyomulásukat, sikereket értek el az aragó­niai fronton is és azt is jelentették, hogy Bel­chitenél visszaverték a kormánycsapatokat. A felkelők felszólították Asturia vezetőit, hogv a tartományt haladéktalanul adja ót. Állítólag ebben az irányban tárgyalások kezdődtek. A Földközi-tengeri értekezlet Páris, szeptember 4. A Paris Soir értesülése szerint a Földközi-tengeri hatalmakat Fran­ciaország és Anglia közösen hivja meg a ter­vezett értekezleten való részvételre. Viszont Anglia külön fogja eljuttatni az érdekelt fő­városokhoz azt a tervet, amelynek kidolgozá­sán a francia és angol külügyi hivalal most együttesen dolgozik. A terv részleteiről a nyilvánossággal még semmit sem közöltek. A terv kidolgozásánál két vezérelv érvényesül: 1. A megtorló intézkedések meghozatalánál a hatalmak kölcsönösen vállalnak felelősséget. Az iskola ne legyen csak prolongációja a gondoknak. Minden szülő gondolhat arra© hogy úgysem tudja a fiát kenyérkeresetre adni, tanuljon hát tovább a gyerek. Az is­kola necsak arra legyen jó, bogy eltölthes­sék benne azt az időt, amit kenyérkereső pá­lyán eltölteni nem tudnak. Az iskola gondol­jon arra, hogy abban a pillanatban, amikor növendéke kezébe veheti a sétapálcát, ke­zébe kapja a gondokat is s az életnek azt a kötelezését, hogy válasszon társadalmi szem­léletek között. Mit segit ebben az összes gerundiumok ismerete s a legnagyobb tájékozódottság a kotangens 270 fok értéke felől? * Jöjj kegyosztó Istenünk, de necsak* a gyermekek lelkét világosítsd meg hanem az iskoláét is, necsak a gyermekeket segítsd, áraszd el világi­tó hatalmaddal az iskolát is, hogy az lehessen, amire vállalkozik, az élet előké­szítője s azt tehesse, amit igér —, nevelést az élet számára. 2. Bizonyos Földközi-tengeri körzetekből va­lamennyi hatalom kitiltja buvárhajóit. Nemzetközi hajóra! a buvárhajó-kalózok ellen London, szeptember 4. Az angol lapok to­vábbra is vezető helyen foglalkoznak a Föld­közi-tengeri értekezlet kilátásaival és találgat­ják, hogy az angol kormány milyen ujabb ja­vaslatokat terjeszt elő az értekezleten a böid­közi-tengeri hajózás biztonsága érdekeben. A Daily Express szerint az angol kormány töb­bek között azt is javasolja majd, hogy a spa­nyol háború befejezéséig egyetlen Földközi­tengeri halalom se küldjön ki Földközi-tengeri vizekre tengeralattjárót. A DVIv Telegraph még azt is tudni véli, hogy a Földközi-tenge­ren közlekedő kereskedelmi hajók mellé közös nemzetközi kisérő hajórajt állítanak. A Dailv Mail szintén azt irja, hogy az an­gol kormány javasolni akarja valamennyi ten­geralattjáró visszavonását a spanyol vizekről. Az értekezleten előterjesztendő javaslatokat azonban csak azután dolgozzák ki, ha Cham­berlain miniszterelnök már visszatért London­ba. Erre valószínűleg a jövő hét első napjai­ban kerül so»­A köztársasági csapatok győzelme Saragosa tartományban Tiz napi küzdelem ulán elfoglallak Belchilál és to­vább nyomulnak Aragóniában — A felkelők Asturia határánál Tovább tart a nemzetközi feszültségaFöldközi~lenger támadások miatt — Amerika riadókészültségbe szólította európai hajóraját

Next

/
Oldalképek
Tartalom