Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-04 / 202. szám

m. 9 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. szeptember 4, Leauíabb I XI r l > 'ege'ónyösebb résil*tfls«tésr« külföldiés B- — kerékpárok AlkatrinaH, varrógépek _____ gyermekkocsik, rádiók, gra, belföldi '*VI "11MMI VII mofonok és lemesek nagy tí. i"avitósok 'jótóHássai Déry Gépáruház A Délmogy orom ág rogányO MÉGIS ÉLEK Budapesti értéktőzsde zárlat. Az értéktőzsdén ff tegnapi lanyhaság után ma kedvező megítélés és javuló irányzat váltotta fel. Az üzleti hét utol­só napja lévén, a függő kötelezettségeket rendez­ni igyekeztek és* fedező vásárlások nyomán már az üzletiVlö elején magasabb árfolyamok kerültek fel­szinre, később a kereslet mind jobban fokozódott és nagyfoka áruhiány miatt az árjavulások élén­kebb ütemben folytatódtak. A szilárd irányzat a vezető bánya- és vasipari részvények áraiban ju­tott főleg kifejezésre, de jelentékeny mértékben emelkedett n Nemzeti Bank. valamint a cukoripari részvények árfolyama is. Az irányzat mindvégig szilárd volt és párlatkor kerültek felszínre a napi legmagasabb árfolvamok. Magyar Nemzeti Bank 137. Magyar Altalános Kőszén 109. Kgvesült Izzó 227, Ganz 33.8, Szegedi kendergyár 33.3. Zürichi devlzazárlat. Páris 16.21 egynegyed. London 21.39. Xcwvork 433 háromnyolcad. Brflsz­szel 73.10. Milánó 22.92 fél. Amszterdam 210.17 fél, Berlin 171.75. Bécs 80.20. kiűzetés 82.10, Prága 15.20. Varsó 82.35. Belgrád 10. Athén 3 95, Buka­rest 3.23. Maeynr Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolya­mai. Angol font 16.70—16.90, belga 56.90—57.50, cseh korona 11.53—11.95. dán kor. 75.10—75.90. di­nár 7.50 7.95. dollár 337.20 341.20, svéd korona 86.35 87.25. kanadai dollár 336.00 311.00, fran­cia frank 12.35—13.05, hollandi forint 186 40—188.10 lengyel zloty 60.00- 61.10. leu 2.85—300, leva 3.90 -4.05, líra 17.40—17.90 (500 és *000 lirás bankie­gyek kivételével), német marka —.—. norvég korona 84.55-85 40. osztrák schilling 80.00-8070. svájci frank 77.30- 78.10. Budapesti terménytőzsde zárlat. "A készárupia­fon jobb exportérdeklödés következtében, vala­mint a malmok vásárlásai következtében az irány­zat ma barátságos volt és ennek megfelelően a buza ára 25 - 30. a rozs ára 10 fillérrel drágái. A takarmány-cikkek piacán javult a tengeri ára 5 fillérrel A határidős piacon csendes üzlet mel­lett az irányzat jól tartott volt. A zárlati árfo­lyamok a tegnapihoz képest alig változtak. A for­galom. búzában igen élénk volt. Budapesti terménytőzsde hivatalos Arj»ffvzése. Buza tiszai 77 kg-os t9.70—20.10, 78 kg-os 20.C0— 20.40. 79 kg-os 20.25-20.C0. 80 kg-os 2o.40- 20.70, feisőtuszai 77-kg-os 19 70—20.10. 78 kg-os 2o.oo— 20.40,'79 kg-os 20.25- 20.60. 80 kg-os 20. (0 -20.70, feiérmegvei, dunatiszaközi. dunántúli 77 kg-os 19.70—19.95. 78 kg-os 20.00—20.25. 79 kg-os 20.25­20 45. 80 kg-os 20.35—20.53. Bozs pestvidéki 18.95 — 10.19, takarmányárpa T. 16.50—17.00. sörqrpa T. 21 00-22.00. zab I. 16.90-17.10, tengeri tiszántúli 12.00-12.10. C'aikáeói terménytőzsde zárlat. Buza tartott. Szept.v>105.25— esrynvolcad (105 hétnvolcad—három­negyed . dec. 106—106 egynyolcad (107 ötnyolcad— fél), máj. 109.73—Ötnyolcad (110.25). Tengeri tar­tott. Szept. 96 egynyolcad (95.5), dec. 63 (62 hét­nyolcad), mái. 61 báromnyolcad (64.23). Rozs tar­tott. Szent. 81 cgvnvolcad (81). dec. 79 egynyolcad (79j, niáj. 79.5 (79 háromnyolcad). Tanulóifjúság figyelmébe! Könyvet, par»"'t. írószert és ffi-oteket a mo-' megnyílt „Arany János" kónyv- és Irósierkaraskadésban yásárolion Aranr János u. 7. Hungária szálló mögött. Tulajdonos leykó Qyörqy. Olcsó árak. T) É L M A GYARORSZ A O Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR. JÓZSEF. Szeged: Szerkeszlőség Somogvi-ucca 22., I. emelet. Telefon 23-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegy­iroda: Aradi-ucra 8.. telefon 13-06. Nyomda: Lőw Lipót-u. 9., telefon 13-06. Budapest: Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Hol­lán-uoca 5., T Telefon 1-237 39. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagvarország Hirlap- és Nyómdavállalat Rt.-nál, Szeged. Felelős nyomdavezető: KLEIN SÁNDOR. fta Bmrltobényal t lemér Órákat -töltöttek a zongora mellett. Csupa szomorú, sóhajos szerzemény került sorra. Kamilla fáradhatatlanul játszott, Elek meg tenyerébe támasztott fejjel hallgatta. Amiről ők maguk nem mertek, nem akartak beszél­ni, kifejezték a hangok. A billentyűkkel mondatták el, hogy vége a nyárnak, jaj, mi lesz velünk? nincs apelláta, el kell bucsuz* nunk, el kell válnunk, még egy pár hét, már cs&k hat nap, már csak öt, borzasztó ez, édes Istenem, párhetes boldogság után eny­nyi szenvedés, mert bizonyos, hogy ezután végnélküli szenvedés következik majd, hát ez a szerelem? a szerelem nem öröm, hanem szenvedés? kis öneledtségért nagy megpró­báltatás? és vájjon, megéri-e? — a zongora dübörögve igenelt — megéri! persze, hogy megéri!..: Amikor aztán Kamilla végre le­ejtette ujjait a klaviatúráról, Elek rögtön megragadta csuklóját s az ideges, fürge ke­zet elárasztotta csókjaival. Kamilla mindig megijedt ettől a szenvedé­lyességtől, ncjji mintha nem örült volna a fiu gyengédségének, dehogy, nagyon is kí­vánta, szive valóságosan perzselte a mellét, még soha senkit nem szeretett igy, ilyen iga­zán, nem is tudott másra gondolni, de állan­dóan attól reszketett, hogv édesanyja, vagy tanti egyszer véletlenségből ilyenkor nyitják rájuk nz ajtót. Mi lenne akkor? Mit szólná­nak? Sokszor azon a ponton volt már, hogy megkéri Eleket: ne haragudjon, ne értsen félre, be kell látnia kedves, mamáék más vi­lágban nőttek fel..? egészen okosan elgon­dolta, mit fog mondani, végül azonban még­se szólt.' a legutolsó pillanatban rendesen visszahőkölt. Amint ránézett a fiu beesett, sá­padt arcára, azonnal megenyhült. Nem törődött többé, senkivel — legyen, ami lesz — közö­nyösen vállalta v*.jna r- szemrehányásokat — — Elek megérdemli, Elek jó fiu, szeret és én is szeretem, más egycb nenY fontos, sem­mi se fontos és elmegy es en itt maradok egyedül, hát nem. nem nem sirólok — hatá­rozta el szinte óránként, — jogunk van hoz­zá. hogy szeressük egymást! — ordiiott ben­sőjében a lázadozás s mécríobban macihoz húzta a fiu borzas fejét. Elek az utolsó id-'Y ­ben már u^v nézett ki, mintha sulvos l5t­teg lenni. Erősen lefogyott, szeme lázasan égett, hiába, az álmatlan éjszakák nyomot hagytak a külsején; a';g aludt oár órát napon­ta, szobára magányában is folytonosan Ka­millával foglalkozott: ezerféle változatban megrajzolta a képét, leveleket írt, amelyeket még akkor éiicl. vagy legkésőbb reggel ösz­szetépett. Ka leoltotta a villanyt, a szétfolyó sötétségben Kamilla lélekzetét hallotta, ha­jának illatát érezte, Ka meg világosságot gvoitott. a bútorok árnyéka megint csak Ka­milla alakiát idézte, nem volt egy percnyi nyunto, mintha eusztitó, nyutoalanitó méreg szívódott volna fel szervezetéhe: egvre sű­rűbben történt mc, hogy éjszakának éved­fán felöltözött cs lement a kertbe sétálni, mert attól tartott, odafent a négy fal között megfullad, hainalig kódorgott céltalanul, készakarva gyötörte testét, hogy aztán kifá­radva álomKa áfulhasson? Kamilla rémült felelősséget érzett. Érezte, tudta, hogv mindez orette van, belebeszélte magának, Kogv mindennek- ö az oka, kö­nvörgött: Pubikám, vigyázzon magára, az én kedvemért, ne legyen beteg, ugy félek® nem akarom, hogy miattam megbetegedjen. ~ Elek nevetett. — Miket beszél? Már hogy] volnék beteg? — kifeszítette mellét s öklé­vel alaposan megdöngette. — Igy néznek kl a betegek? — Kamilla szomorúan bólogatott. — Szörnyű rossz bőrben van. Nem szokott tükörbe nézni? akkor maga is meggyződhet­ne róla... és én vagyok a hibás, a bűnös. Miért engedtem?? Miért nem vigyáztam job­ban magára. — Elek rácsapott az asztalra 9 magáról megfeledkezve kiáltott. — Hagyjuk ezt! Micsoda beszéd ez! — Kamilla összeráz­kódott és annyira váratlanul érte ez a han­gos kitörés, hogy meglepetésében elkezdett sitni. Legjobban szeretett volna " elszaladni® de arra gondolt, hogy akkor a fiu is utána! futna, megfogná, átölelné és.?, és talán jó­vátehetetlenül hibáznának, mindketten el­vesztenék az eszüket, ennél pedig százszorta jobb, ha Elek sirni látja! Ott maradt hát egyhelyben állva, egyik ke­zével a karosszék támlájába fogódzott, má­sikkal az asztalteritőre ejtett hamut sodortál le a-szőnyegre, öntudatlanul mozdult s nem tagadta el a könnyeit. A fiu jószándékábanl nem kételkedett. — Idegei mondták fel el szolgalatot, nem akart bántani — gondolta. — Engem védett, azt akarta bizonyítani® hogy nem miattam beteg..? hiszen olyart kedves, jó fiu — és máris megböcsáitott. Elek közben odahúzódott mellé, félénken® meghunyászkodva, mint a büntetésrevárá kutya, szégyenkezéstől pirosra gyulladt arc­cal; tudta, mekkorát hibázott, elővette zseb­kendőjét s letörölte a leány szemét. — Nei sirjon. No, kislány, ne sírjon. Kérem. Csatí jót akartam. Tudom, nem igv kellett volna.?, ideges vagyok. Ugye, megérti? és megbo­csájt és nem haragszik? — Minden egyes szaván érződött a felindulás, tört lélekzetetf bidján bukdácsolt a szenvedés s a szerelem... Kamilla visszahúzódott, mint aki veszélyt érez. Visszahúzódott, mert magamagában' sem bizott, de elkésett, mert Elek hirtelert átölelte, szájára hullott és hosszu-hosszii csók alatt súgta: jobban szeretem az életem­nél ... Olyan hevesen csókolta el ezt a val­lomást. hogy fájt. És Kamilla nem védeke­zett. Minek? A langyos tavasz is mindig for­ró, nerzselő nyárrá érik, amikor elkövetkezilc az ideje. Ez a csók a nyár kezdete volt® egvetlen villanás a nyárból. Legkevésbé aff! volt a fontos, ki kezdeményezte. Két nerccel később talán fordítva történik. Kamilla ki­csit borzosan, kicsit megszeppenve nézett Elekre. Tekintetében nvoma sem volt nehez­telésnek, nem haragudott, csak riadtan pis­logott, mint a foglyul ejtett kicsi őz. De sze­mében nem félés bujkált, mint az őznek, ha­nem lobogó láng tüzelt. (Folvt. köv.y Olcsóbb lelt PASZOMÁNY! Az összes iskolai formaruhákra előírásos kikö­tések Frankéi Terinél Kelemen u. 12 tó kg. csemege dióbét . . . —"75 tó ksr. mazsola —"35 '/• kg-, kakaó —'63 Viszonteladóknak PcílfnCtlÓI árentredmény UalnUolldl Tisza L. körut 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom