Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1937-09-04 / 202. szám
m. 9 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937. szeptember 4, Leauíabb I XI r l > 'ege'ónyösebb résil*tfls«tésr« külföldiés B- — kerékpárok AlkatrinaH, varrógépek _____ gyermekkocsik, rádiók, gra, belföldi '*VI "11MMI VII mofonok és lemesek nagy tí. i"avitósok 'jótóHássai Déry Gépáruház A Délmogy orom ág rogányO MÉGIS ÉLEK Budapesti értéktőzsde zárlat. Az értéktőzsdén ff tegnapi lanyhaság után ma kedvező megítélés és javuló irányzat váltotta fel. Az üzleti hét utolsó napja lévén, a függő kötelezettségeket rendezni igyekeztek és* fedező vásárlások nyomán már az üzletiVlö elején magasabb árfolyamok kerültek felszinre, később a kereslet mind jobban fokozódott és nagyfoka áruhiány miatt az árjavulások élénkebb ütemben folytatódtak. A szilárd irányzat a vezető bánya- és vasipari részvények áraiban jutott főleg kifejezésre, de jelentékeny mértékben emelkedett n Nemzeti Bank. valamint a cukoripari részvények árfolyama is. Az irányzat mindvégig szilárd volt és párlatkor kerültek felszínre a napi legmagasabb árfolvamok. Magyar Nemzeti Bank 137. Magyar Altalános Kőszén 109. Kgvesült Izzó 227, Ganz 33.8, Szegedi kendergyár 33.3. Zürichi devlzazárlat. Páris 16.21 egynegyed. London 21.39. Xcwvork 433 háromnyolcad. Brflszszel 73.10. Milánó 22.92 fél. Amszterdam 210.17 fél, Berlin 171.75. Bécs 80.20. kiűzetés 82.10, Prága 15.20. Varsó 82.35. Belgrád 10. Athén 3 95, Bukarest 3.23. Maeynr Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 16.70—16.90, belga 56.90—57.50, cseh korona 11.53—11.95. dán kor. 75.10—75.90. dinár 7.50 7.95. dollár 337.20 341.20, svéd korona 86.35 87.25. kanadai dollár 336.00 311.00, francia frank 12.35—13.05, hollandi forint 186 40—188.10 lengyel zloty 60.00- 61.10. leu 2.85—300, leva 3.90 -4.05, líra 17.40—17.90 (500 és *000 lirás bankiegyek kivételével), német marka —.—. norvég korona 84.55-85 40. osztrák schilling 80.00-8070. svájci frank 77.30- 78.10. Budapesti terménytőzsde zárlat. "A készárupiafon jobb exportérdeklödés következtében, valamint a malmok vásárlásai következtében az irányzat ma barátságos volt és ennek megfelelően a buza ára 25 - 30. a rozs ára 10 fillérrel drágái. A takarmány-cikkek piacán javult a tengeri ára 5 fillérrel A határidős piacon csendes üzlet mellett az irányzat jól tartott volt. A zárlati árfolyamok a tegnapihoz képest alig változtak. A forgalom. búzában igen élénk volt. Budapesti terménytőzsde hivatalos Arj»ffvzése. Buza tiszai 77 kg-os t9.70—20.10, 78 kg-os 20.C0— 20.40. 79 kg-os 20.25-20.C0. 80 kg-os 2o.40- 20.70, feisőtuszai 77-kg-os 19 70—20.10. 78 kg-os 2o.oo— 20.40,'79 kg-os 20.25- 20.60. 80 kg-os 20. (0 -20.70, feiérmegvei, dunatiszaközi. dunántúli 77 kg-os 19.70—19.95. 78 kg-os 20.00—20.25. 79 kg-os 20.2520 45. 80 kg-os 20.35—20.53. Bozs pestvidéki 18.95 — 10.19, takarmányárpa T. 16.50—17.00. sörqrpa T. 21 00-22.00. zab I. 16.90-17.10, tengeri tiszántúli 12.00-12.10. C'aikáeói terménytőzsde zárlat. Buza tartott. Szept.v>105.25— esrynvolcad (105 hétnvolcad—háromnegyed . dec. 106—106 egynyolcad (107 ötnyolcad— fél), máj. 109.73—Ötnyolcad (110.25). Tengeri tartott. Szept. 96 egynyolcad (95.5), dec. 63 (62 hétnyolcad), mái. 61 báromnyolcad (64.23). Rozs tartott. Szent. 81 cgvnvolcad (81). dec. 79 egynyolcad (79j, niáj. 79.5 (79 háromnyolcad). Tanulóifjúság figyelmébe! Könyvet, par»"'t. írószert és ffi-oteket a mo-' megnyílt „Arany János" kónyv- és Irósierkaraskadésban yásárolion Aranr János u. 7. Hungária szálló mögött. Tulajdonos leykó Qyörqy. Olcsó árak. T) É L M A GYARORSZ A O Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR. JÓZSEF. Szeged: Szerkeszlőség Somogvi-ucca 22., I. emelet. Telefon 23-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi-ucra 8.. telefon 13-06. Nyomda: Lőw Lipót-u. 9., telefon 13-06. Budapest: Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Hollán-uoca 5., T Telefon 1-237 39. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagvarország Hirlap- és Nyómdavállalat Rt.-nál, Szeged. Felelős nyomdavezető: KLEIN SÁNDOR. fta Bmrltobényal t lemér Órákat -töltöttek a zongora mellett. Csupa szomorú, sóhajos szerzemény került sorra. Kamilla fáradhatatlanul játszott, Elek meg tenyerébe támasztott fejjel hallgatta. Amiről ők maguk nem mertek, nem akartak beszélni, kifejezték a hangok. A billentyűkkel mondatták el, hogy vége a nyárnak, jaj, mi lesz velünk? nincs apelláta, el kell bucsuz* nunk, el kell válnunk, még egy pár hét, már cs&k hat nap, már csak öt, borzasztó ez, édes Istenem, párhetes boldogság után enynyi szenvedés, mert bizonyos, hogy ezután végnélküli szenvedés következik majd, hát ez a szerelem? a szerelem nem öröm, hanem szenvedés? kis öneledtségért nagy megpróbáltatás? és vájjon, megéri-e? — a zongora dübörögve igenelt — megéri! persze, hogy megéri!..: Amikor aztán Kamilla végre leejtette ujjait a klaviatúráról, Elek rögtön megragadta csuklóját s az ideges, fürge kezet elárasztotta csókjaival. Kamilla mindig megijedt ettől a szenvedélyességtől, ncjji mintha nem örült volna a fiu gyengédségének, dehogy, nagyon is kívánta, szive valóságosan perzselte a mellét, még soha senkit nem szeretett igy, ilyen igazán, nem is tudott másra gondolni, de állandóan attól reszketett, hogv édesanyja, vagy tanti egyszer véletlenségből ilyenkor nyitják rájuk nz ajtót. Mi lenne akkor? Mit szólnának? Sokszor azon a ponton volt már, hogy megkéri Eleket: ne haragudjon, ne értsen félre, be kell látnia kedves, mamáék más világban nőttek fel..? egészen okosan elgondolta, mit fog mondani, végül azonban mégse szólt.' a legutolsó pillanatban rendesen visszahőkölt. Amint ránézett a fiu beesett, sápadt arcára, azonnal megenyhült. Nem törődött többé, senkivel — legyen, ami lesz — közönyösen vállalta v*.jna r- szemrehányásokat — — Elek megérdemli, Elek jó fiu, szeret és én is szeretem, más egycb nenY fontos, semmi se fontos és elmegy es en itt maradok egyedül, hát nem. nem nem sirólok — határozta el szinte óránként, — jogunk van hozzá. hogy szeressük egymást! — ordiiott bensőjében a lázadozás s mécríobban macihoz húzta a fiu borzas fejét. Elek az utolsó id-'Y ben már u^v nézett ki, mintha sulvos l5tteg lenni. Erősen lefogyott, szeme lázasan égett, hiába, az álmatlan éjszakák nyomot hagytak a külsején; a';g aludt oár órát naponta, szobára magányában is folytonosan Kamillával foglalkozott: ezerféle változatban megrajzolta a képét, leveleket írt, amelyeket még akkor éiicl. vagy legkésőbb reggel öszszetépett. Ka leoltotta a villanyt, a szétfolyó sötétségben Kamilla lélekzetét hallotta, hajának illatát érezte, Ka meg világosságot gvoitott. a bútorok árnyéka megint csak Kamilla alakiát idézte, nem volt egy percnyi nyunto, mintha eusztitó, nyutoalanitó méreg szívódott volna fel szervezetéhe: egvre sűrűbben történt mc, hogy éjszakának évedfán felöltözött cs lement a kertbe sétálni, mert attól tartott, odafent a négy fal között megfullad, hainalig kódorgott céltalanul, készakarva gyötörte testét, hogy aztán kifáradva álomKa áfulhasson? Kamilla rémült felelősséget érzett. Érezte, tudta, hogv mindez orette van, belebeszélte magának, Kogv mindennek- ö az oka, könvörgött: Pubikám, vigyázzon magára, az én kedvemért, ne legyen beteg, ugy félek® nem akarom, hogy miattam megbetegedjen. ~ Elek nevetett. — Miket beszél? Már hogy] volnék beteg? — kifeszítette mellét s öklével alaposan megdöngette. — Igy néznek kl a betegek? — Kamilla szomorúan bólogatott. — Szörnyű rossz bőrben van. Nem szokott tükörbe nézni? akkor maga is meggyződhetne róla... és én vagyok a hibás, a bűnös. Miért engedtem?? Miért nem vigyáztam jobban magára. — Elek rácsapott az asztalra 9 magáról megfeledkezve kiáltott. — Hagyjuk ezt! Micsoda beszéd ez! — Kamilla összerázkódott és annyira váratlanul érte ez a hangos kitörés, hogy meglepetésében elkezdett sitni. Legjobban szeretett volna " elszaladni® de arra gondolt, hogy akkor a fiu is utána! futna, megfogná, átölelné és.?, és talán jóvátehetetlenül hibáznának, mindketten elvesztenék az eszüket, ennél pedig százszorta jobb, ha Elek sirni látja! Ott maradt hát egyhelyben állva, egyik kezével a karosszék támlájába fogódzott, másikkal az asztalteritőre ejtett hamut sodortál le a-szőnyegre, öntudatlanul mozdult s nem tagadta el a könnyeit. A fiu jószándékábanl nem kételkedett. — Idegei mondták fel el szolgalatot, nem akart bántani — gondolta. — Engem védett, azt akarta bizonyítani® hogy nem miattam beteg..? hiszen olyart kedves, jó fiu — és máris megböcsáitott. Elek közben odahúzódott mellé, félénken® meghunyászkodva, mint a büntetésrevárá kutya, szégyenkezéstől pirosra gyulladt arccal; tudta, mekkorát hibázott, elővette zsebkendőjét s letörölte a leány szemét. — Nei sirjon. No, kislány, ne sírjon. Kérem. Csatí jót akartam. Tudom, nem igv kellett volna.?, ideges vagyok. Ugye, megérti? és megbocsájt és nem haragszik? — Minden egyes szaván érződött a felindulás, tört lélekzetetf bidján bukdácsolt a szenvedés s a szerelem... Kamilla visszahúzódott, mint aki veszélyt érez. Visszahúzódott, mert magamagában' sem bizott, de elkésett, mert Elek hirtelert átölelte, szájára hullott és hosszu-hosszii csók alatt súgta: jobban szeretem az életemnél ... Olyan hevesen csókolta el ezt a vallomást. hogy fájt. És Kamilla nem védekezett. Minek? A langyos tavasz is mindig forró, nerzselő nyárrá érik, amikor elkövetkezilc az ideje. Ez a csók a nyár kezdete volt® egvetlen villanás a nyárból. Legkevésbé aff! volt a fontos, ki kezdeményezte. Két nerccel később talán fordítva történik. Kamilla kicsit borzosan, kicsit megszeppenve nézett Elekre. Tekintetében nvoma sem volt neheztelésnek, nem haragudott, csak riadtan pislogott, mint a foglyul ejtett kicsi őz. De szemében nem félés bujkált, mint az őznek, hanem lobogó láng tüzelt. (Folvt. köv.y Olcsóbb lelt PASZOMÁNY! Az összes iskolai formaruhákra előírásos kikötések Frankéi Terinél Kelemen u. 12 tó kg. csemege dióbét . . . —"75 tó ksr. mazsola —"35 '/• kg-, kakaó —'63 Viszonteladóknak PcílfnCtlÓI árentredmény UalnUolldl Tisza L. körut 53.