Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-26 / 220. szám

Vasárnap, 1937. szeptember 26. DÉl MAGYARORSZÁG 9 AK.C10 munkaruhát kizázólag a DIVATCSARNOKBAN Szegeden, Klauzál-íér 2. szerezheti be. Unió könyvecskére is Gépészöltöny köper 5.50-lül Köpeny köper 4.50-löi Pincérkabái „ 3 50 „ Hentes »» »» 6.Egybeszabolt „ 5.30 ,, Clolh köpeny 5.— A WINDSORI HERCEG ORVOSA a gyümölcstermelő alig keresi meg a napszámot, a szeszgyárak óriási haszonhoz jutnak Budapest, szeptember 25. A magyar gyümölcstermelő trásadalomnak — mióta a kisüslön való pálinkafőzés szinte lehetetlenné vált — évről-évre megújuló gondja a gyümölcs értékesítése. Az úgynevezett csemegegyümölcs értékesítésénél aránylag könnyű a helyzet, de a tömegárunak számított gyümölcsfélékből évenként rengeteg megy veszendőbe, mióta a pálinkafőzés majdnem kizárólag nagyüzemmé vált Magyarországon. Az ország dolgos, kertészkedő, gyümölcstermesztő népének jelentékeny része nyomasztó adósságok közt fuldoklik, hiszen az el nem szállítható rengeteg gyümölcs nem hozza meg a leszedés és beszállítás költségét sem jóformán, mert csupán koldusfilléreket ad kilójáért a szeszkartel. A termelőknek ez a kiszolgáltatottsága eredményezi, hogy ha nem akarják kiönteni cefréjüket, ugy kénytelenek behódolni a szeszkartclnck, amely jóformán minden kockázat nélkül óriási haszonra tesz szert, mig a gyümölcstermelőknek csak silány napszám jut munkájuk jutalmául. Szomorúan jellemzi a helyzetet a gyártási kalkuláció vizsgálata. Egy métermázsa jólkezelt cefréből .16—20 liter jóminősegü pálinka készül. Ezt 16 pengő adó és tüzelőköltség terheli. Ha az igy előállított pálinkának árát literenként 2 pengő 50 fillérbe számítjuk, akkor kiderül, hogy 20—24 pengőt keres rajta a szeszgyár, inig a gazdának mindössze 4—6 pengőt juttat. Ez a magyarázata annak, hogy a közönség ma már általánosságban leszokott a reggeli pohárka pálinkáról is, vagy pedig kénytelen az olcsóbb minőségű hideg-uton előállított töményszeszből ikészitett pálinkára fanyalodni. Sajnos, ez a jelenség nemcsak gazdaságpolitikai szempontból elszomorító, hanem egészségügyi okokból is. Dr. Szerb Zsigmond, a nagynevű belgyógyász éppen 29én tart a gyümölcskérdésről előadást a rádióban. amelynek kapcsán többek között az alábbiakban nyilatkozott: — A nyugati államokban lényegesen magasabb egy-egy lakos évi borfogyasztásának a fejadagja, mint Magyarországon, viszont ezekben a kulturállamokban igen jól tudják, hogv amig a borfogyasztás szinte téliesen ártalmatlan, addig a hideguton, gyárilag készített szeszek fogyasztása okozza a krónikus alkoholizmus kétségkívül káros tüneteit. Különösen a szegényebb néposztály fogyasztja nálunk a hideguton clőállitott. gyárban készült pálinkákat, amelyek alkalmasak az emberi szervezet szétroncsolására és számus betegség előidézésére. Szeplőf, máifoltot pattanást, ráncokat felelősség mellett elmulasztom araápoló szereimmel is. Legmodernebb ultrarövid hutám kezelés. Olcsó árak. modernizált kozmetikai intézete Horváth Mihály u. 9. (Uj-Csongrádi palota.) fél emelet, ajtó 1. • Széchenyi Mozival szemben. Ne adja el olcsón! használt bútorait most, amikor az anyag ára is drágább, mert a legmagasabb árat csak „ Szinbergernél€€ Mikszáth Kálmán ucca 21. tud érte -megkapni. Mindenféle bútorért, egyes darabért is a legmagasabb árat fizetem. Hívásra házhoz megyek. Kérem a cimre ügyein1- 309 Ugy esett a dolog, hogy augusztus egy ik utolsó napján, amikor a hegyre felszaladó zöld erdő lábánál büszkélkedő postapalota tetején egymásnak randevút adó telegráfdróton első kongresszusukat tartják világcsavargásban osztályos társaim, a fecskék, arra ébredtem, bogy: rémesen zug a fülein. Ott álltam a tükör előtt, ecsettel a kezeinben, csöngetni akartam a reggeliért, azonban mindentől elment a kedvem. Valamilyen ismeretlen és artikulátlan vad szimfónia tombolt a fülem mögött, előbb az éjjeli szekrényem fiókját csaptam be, aztán az ajtót, hogy kontrolláljam: vájjon hallom-e a hangokat. Majd vadul kezdtem ráncigálni a fülem cimpáját, gondolván: muló indiszpozicióról lehet csak szó, olyasféléről, amely elér mindannyiszor, ba hirtelen leszaladok autóval a Tátrából Poprádra, vagy pedig a drótkötélpálya imbolygó ketrec-vagonja hoz le a Raxról. Azonban: se az ajtócsapkodás nem használt, se a fülem cimpájának ráncigálása, a zúgás nem szűnt meg és a doktorom, akihez borotválatlanul és kétségbeesett arccal elrohantam, meghallgatva panaszomat, annyit mondott: én nem vagyok a fül specialistája és ezért csak azl a tanácsot adhatom neked, hogy menj fülorvoshoz. A kies fürdőhely szomszédos városkájába rohantam, a fülorvos — mosolygó arcú fiatalember, alaposan megvizsgált. Titokzatos villákat szólaltatott meg a fülem előtt, tükrökkel világított az orromba, majd kijelentette: a füleimnek nincsen semmi baja, a zugásnak ideges háttere van, ő viszont az idegekhez nem ért. Afféle megrögzött hipohonder lévén, egyik orvosnak a kezéből a másikba merültem és lassankint leghűségesebb vásárlójává váltam a helybéli patikának. Éjjeli szekrényemben egyre gyűltek a medicinák és a különböző specialitásokból valóságos mintakollekciót szereztem be. . A fülem zakatolása azonban csak nem akart megszűnni... Egy napon megunván a torturát, rászántam magamat arra, hogy gyorsan elutazom az ember fülének legalaposabb ismerőjéhez, Ne u m a n n professzorhoz Bécsbe. Oppolzergasse 6. Bűbájos öreg barokkpalota a Burgteatcr háta megett. A portásnak arany stráffal diszitett sapkája van és a haja már évtizedek óta ősz. Kékesen erezettek a kezei és amikor kinyitja a liftajtót, az embernek önkénytelenül is Ferenc József császárvárosára kell gondolnia. Ebben a palotában és ennek a palotának portásfülkéjében meg a régi Bécs levegőjét érzi a vándor. A professzor a harmadik emeleten rendel. 'A szobalány, aki kinyitotta az ajtót megkérdezi tőtem: bejelentettem-e magamat. Azt hazudtam: igen. Az előszobában és a váróteremben ember ember hátán. Nem kell. csak egy pillantás hozzá, hogy megállapítsam: alig van a világnak kulturncpe, amely nc lenne képviselve ebben a néhány szobában. A váróterem közepén — homlokán a legmagasabb kasztnak kijáró kármin-ponttal — egv indiai hercegnő ül. dc lehet, hogy egy maharadzsa felesége az a cigányképű asszony, aki lila selyem ruháját hanyagul csavarta magára, A sarokban hollandul beszélgetnek. Egy ur, a nagyot hallók kicsiny skatulyájával a füle előtt, a Times legutolsó számát olvassa. Egyéb dolgom nincsen: megolvasom a várakozók szamát: ebben az egyik szobában egy hijján ötven páciens várakozik. Odakinn talán még'főbb.. . Nyílik az ajtó, az egyik asszisztens kidugja al fejét és odaszól az egyik betegnek: Excellenz, Sie sind an der Reihc..." Odaugrom az asszisz* tenshez — a termen megbotránkoztató zúgás sza* lad keresztül —f bemutatkozom. Megkérem: morw daná meg a tanár urnák, hogy beszélni szeretnék vele. A doktor ur visszamegy, egy perc múlva megjelenik az ajtónyílásban héthársi Neu* m-a n n Henrik arca, mosolyogva szól: — Nincs interjú! Ma nagyon cl vagyok fog-> lalva! Mondom: Professzor ur, nem interjúért jöttem, A fülemmel van baj ... Az arca megenyhül. Suttogva mondja: Gyéré vissza pont hétkor^ majd előveszlek. Ott ülök vele szemben a kicsiny széken és a lámpa, amely a beteg emberek fülébe világit, most reflektorként ragyogja be az arcát. A ke* zei biztosak. A szeme tekintetétől meg kell nyu* godni. Nem tudom hány éves lehet, de biztos, bogy sokkal fiatalabbnak látszik a koránál. Valahogyan az az érzésem, hogy nem is hallgat ar* ra,. amit mondok neki: ez nem érdekelheti. \'é* kony ezüst tölcsért tesz a fülembe, mosolyog, mi* alatt mondja: katarrhusod van, be kell járnod hozzám, azt hiszem, hogy háromszori kezelés után rendbe jössz, ö maga kezel. Mindenkit. Aa asszisztensei: ambiciózus, fiatal, tehetséges dok* torok, áhítattal nézik a kezének minden megmoz* dulását. ... Este fél nyolc... Odakinn még egész sereg ember... És ez mindennap igy megy. Megkockáztatom a kérdést: Professzor urnaK nem esik terhére, hogy mindennap ilyen sokat kell dolgoznia? Leint: Te ehhez nem értesz. Ne* kom ez az öröm és szórakozás... Mondják: A pácienseinek hetven százaléka nem fizet, de az ingyen betegek felét még ö támogat® ja. Meleg szive van. A szalonjában egész sereg dedikált fotográfia: Alf-onzótólr akit még spanyol király korában ö gyógyított ki Madridban. Hálából Hispánia ura a legmagasabb spa* nyol érdemrenddel tüntette ki. E rend tulajdont* sait az excellenciás cim illeti meg és a király jc* lenlétében leülhetnek. A windsori herceg portréján még alig száradt meg a tinta. A brit* tek egykori királya maga jött cl Bécsbe Neumann professzorhoz, mert — mint kijelentette — nem akarta, hogy „egyetlen paciens miatt a betegek KÖTÖTTÁRUK LAMPELfs HEGYINÉL