Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-26 / 220. szám

Vasárnap, 1937. szeptember 26: d é l magyarország 787 MAGYAR FILMEK Irta TONELLI SÁNDOR Azt olvasom egy „szakszerű'4 cikkben, hogy a magyar filmgyártás az 1937—38. evi szezonban 38—40 u^ filmet fog a piacra hozni. Tekintve a magyar „fogyasztás" korlátozott voltát és a magyar filmcxport elé gördülő nagy nyelvi akadályokat, a termelés kétségtelenül elég jelentékeny. Ha a minőség is megfelelne a mennyiségnek, feltétlenül meg lehelnénk elégedve, sőt büszkék is lehetnénk arra, amit a magyar stúdiók produkálnak. Alig merném azonban feltételezni, hogy a magyar filmgyártás átlaga ki tudná elégíteni az intelligens mozilálogatók igényeit. Nem szeretném, ha félreértene valaki és azt hinné, hogy túlzott követelményeket akarok támasztani a magyar filmgyártó ipar irányában. Nagyon jól tudom, hogy a magyar film nem támaszkodhatik akkora nyelvterületre cs akkora tőkére, mint az amerikai, angol, vagy német vállalatok. A magyar filmirónak, rendezőnek és vállalkozónak szerényebb anyagi és különösen szerényebb technikai eszközökkel kell megelégedni. A mi filmiparunknak eleve lc kell mondani arról, hogy háromszáz egyformára dresszirozott görl kápráztassa el a nézőket, hogy egész papírmasé város essék áldozatul a san-franciscoi földrengésnek, vagy hogy egész szekérkaravánok és valóságos lovasezredek játsszák meg Amerika époszát. Az adottságok sokkal szűkebbek és alig lépik tul a budapesti lokálok, a lillafüredi Palota-szálló, a vidéki kastélyok, falusi kis házak és rengő búzaföldek kereteit. Ami azt illeti, ebben a keretben is lehet szépet, művészit és értékeset r ©kötni. Még némi invenciót is lehet belevinni az egyes darabokba. De vájjon ez történik-e minálunk? A nyers valóság az, hogy van néhány jó, sőt kiváló moziszinészünk, a magyar mozidarabok zöme ellenben émelyítően unalmas és csapnivalóan rossz. A rendes mese az, bogv a bankigazgató elveszi a gépirókisasszonyát fezt az ötletet Szomaházy már harminc esztendő előtt megírta), vagy pedig a gazdag örökösnő nem akar férjhezmenni az akaratán kivül kiszemelt vőlegényhez, de mikor véletlenül megismerkedik vele, beleszeret és egy pár lesz belőlük (mintha ezt a mesét is olvastuk volna már ötven esztendő előtti regényekben). Obligát kelléke mindegyik magyar filmnek a cigánybanda, az Ízléstelen duhajkodás és az éjjeli zene, amellyel a főhős belelopja magát a főhősnő szivébe. Tőlük jobbra és balra a gózonok és kabosok jobb ügyhöz méltó fásultsággal képviselik a humornak ugyanazt az agyoncsépelt fajtáját. Ugyanaz a cikk, amelyben olvastam a magyar filmtermelés adatait, maga is elismeri, bogy bizony baj van a magyar filmek minősége körül; de ezt azzal a szégyenletesen sértő érveléssel mentegeti, bogy ennek a vidéki közönség az oka. A budapesti filmszakérlő szerint egy-egy magyar film bevételi lehetősége a legkedvezőbb esetben 110 ezer pengőt éri el. Ebből 35.000 pengő csik a budapesti nagvmozikra, 20.000 pengő a második hetes és kismozikra, 70.000 pengő pedig a vidékre. A bevétel nagy részét a vidék szolgállatja. miért is a magyar filmgyártás kénytelen alkalmazkodni a vidék igényeihez és a t idék színvonalához. Ezért rosszak a magyar filmek. Legalább is igy magyarázza ezt a budapesti szakértő. Nem akarok erős kifejezést használni és minden sértő él nélkül csak annyit mondok, hogy itt van az alapvelő tévedés. Nagyon télluklárrói fiáztfox száfliifa 1*1 fialanul készséggel bemutatta Keávezö fizetési teltételeket szab Réfjl Készülékét becseréli FONYó villamossági szaküzlet Kölcsey ucca 4 Telefon: 11—65. Kárász ucca 3. Telefon: 21—65. Minden Orion*rádiókereskedónél kapható Kívánságra diifiafamil bemutatja Kedvező részletfizetésre is kapható Deutsch Albert kf\.Sxegcd-K£ssrs£ Vételkényszer nélkül bemutatja MARKOVICS mérnök, Szeged, Tisza Lajos körűi 44. Telefon 30-20. Lakásán heszséaöci Demufoliá. _ ElOnuös fizetési feltétélek melleff száll ifjá Meteor Cslllárguár rí. lerahaía Szeged, Kárász ucca fi. ^^^^^^^^^^^ Díjtalanul bemutatta Szőke viilanyszerelő Szened, Lajos57. ved, aki azt hiszi, hogy a helyretyutyus és vigányos magyarkodás, az álérzéssel elénekelt magyar nóta, a meghamisított tájszólás és a jampccbe oltott csikóslegény kielégíti a magyar vidék igényeit. Ezeket elhiszi az, aki sohasem .látott vidéki életet, de aki valaha is járt az alföldön nyáron, nagyon jól tudja, bogy kucsmában még sohasem arattak és ma-, gassarku delnők nem rakták a kévéket keresztbe az aratók után. (Nóta: Urambátyám fokoschára felmászott a páva....) A valóság az, a magyar filmek azért roszszak, mert invenció nélküli mesteremberek csinálják őket, rossz zenét irnak hozzájuk és vállalkozók itt is, ott is, le akarnak csipni a költségekből mindent, amit csak lehet. Már pedig régi igazság, hogy olcsó húsnak hig a leve. Ilyen filmeknél ne akarják az ódiumot a vidéki közönségre kenni és ne akarják a legkülönbözőbb őszinteség nélküli magyarázatokkal mentegetni, ha a közönség távol marad a moziktól. Tessék csak visszaemlékezni. Két magyar film emelkedett ki a termelés átlagából: H y p p o 1 i t a lakájt és a Meseautó. Más filmeknél másnapra üresek voltak a mozik, ezt a kettőt beteken át zsúfolt házak előtt adták. Pedig ezeknél se valami amerikai eszközökkel dolgoztak. De a mesének volt kezelába, volt a darabokban eleven humor és nem volt bennük az a hazug szentimentalizmus cs ál-magyarkodás, amit a budapesti szakértők a vidékre akarnak rákenni. A tanulság az, hogy jól filmnek mindig megvan a közönsége. Dc ezt a tanulságot vonatkoztatni kell a külföldről importált filmekre is. Vegye tudomásul a magyar mozilátogató közönség, hogy / j,*-v ''*' *•'''mw ' KAKAÓ " tec' a ni