Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-21 / 215. szám

Kérlel. 1937. szeptember 2T. DÉLMAGYARORSZÁG VILÁGESEMÉNYEKRŐL éjszaka kapnak Mrt a lapok. A reggel ideérkező pesti újságok esehei nem közöl kelik. n Idcacnböl sem vezért sem alhofmángt sem világnézetet nem csenhetünk az országba, hanem mindent itthon, a törtenelem alapián kell megteremtenünk" öelet József rehíor és Erdélyi László prorehíor nagyszabású beszédei o szededi egyelem vasárnapi ianévmeanuiió disziliesen (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ferenc József tudományegyetem vasárnap délelőtt tartotta meg tanévnyitó közgyűlését. A kultuszminisztert dr. Molnár Andor miniszteri tanácsos, a pécsi egyetemet dr. Scipiadesz Elemér rektor, a műegyetemet dr. Szabó Gusztáv prorektor képviselte. Megjelent a díszközgyűlésen dr. vitéz lm ecs György főispán, dr. P á 1 f y József polgármester, — aki azonban csak néhány percig tartózkodott az egyetem épületében, azután eltávozott —, vitéz Mérey László tábornok, vegyesdandárparancsnok ,az ítélőtábla képviseletében dr. M u n t y á n István táblai tanácselnök, a törvényszék képviseletében Paraszkay Gyula elnök és még számosan a szegedi intézmények vezetői és képviselői közül. A megnyitó ülésen igen nagy számban vett részt az egyetem hallgatósága is. A közgyűlés előtt az Egyetemi Énekkar a Hiszekegyet énekelte, majd dr, Erdélyi László lelépő rektor tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszámolóját az elmúlt tanévről. Bevezetöképen köszönetet mondott az egyetem tanácsának, amely nagy körültekintéssel intézte az egyelem dolgait. — Ifjaink felé is van köszönő szavam — folytatta a prorektor —, mert példát adtak a szép és okos gvülésezésre s hat ízben adták bizonyságát annak, hogv a diákcsoportosulásnak nem kell kártevő tüntetéssé fajulnia. Ebben része van a rendőrség okos tapintatának is. Erdélyi prorektor ezután ismertette az egyetem tudományos szervezetét, majd ismertette az egyetemi hallgatókra vonatkozó statisztikai adatokat. Megállapította, hogy a hallgatók száma teltiinő apadást mutatóit. Amíg a múlt tanév első felére 1798 hallgató ira'tt-ozott be, addig a második félévre ennek egytizedével, 172-vel kevesebb volt a beiratkozó hallgatók száma. Az első félévben vallás szerint igy oszlott meg a hallgatók száma: katolikus 11S6, református 308, zsidó 148, evangélikus 132. hindu 1, unitárius, görög szertartású, baptista, felekezetlen együttvéve 23. A szülők foglalkozása szerint 412 köztisztviselő, 263 tanár, tanitó, 201 iparos, 163 Mezőgazda, 162 nyugdíjas, 145 kereskedő, 130 altiszt, 125 orvos, ügyvéd, 44 magántisztviselő, 42 kegydijas, 30 tőkepénzes és 44 egyéb keresetű. Az egyetemnek összesen 403 nőhal íjra tója volt. Az egyetemnek vizsga és tandijakból 670.000 pengő volt a bevétele, ebből 86.000 pengőt fizetett be az állampénztárba, az állam 1,240.000 pengőt fordil(»t't az egyetem dologi és 1,047.000 pengőt személyi kiadásaira. Az egyetem összesen 693 embert foginlkoz fatott. Részletesen ismertette ezután Erdélyi László egjelem diákjóléti intézményeinek működését. majd foglalkozott az egyes karok tudományos munkálkodásával, a tanárok tuddniányos eredményeivel. ' — Az egyetemi bajtársi egyesületek — folytatta a prorektor — eredetileg azért alakultak, hogy az egyetemi iijak támogassák a rendőrséget a közrend fenntartásában és a tagokat gyakorolják á jövő társadalmi életükben való közhasznú szereplésre. A múlt tanév folyamán hatszor sikerült megóvni a szegedi bajtársakat a tüntetésektől, amelyektől így a szegcdi ifjúság szerencsésen távol maradi az egész éven át. Végül kegyeletes szavakkal parentálla el Erdélyi prorektor az egyetem két elhunyt kiválóságát, dr. B u cl a v Árpád és dr. Kiss Albert professzorokat és bejelentette, hogy dr. Banner Jánost és dr. Balázs Elemért egyetemi tanárrá nevezték ki. A nagy tetszéssel fogadolt beszámoló után dr. Gelei József professzor, az egyetem ui rektora tartotta meg székfoglaló előadását az élő szervezel organizá. tor-problémájáról, ismertetve a Nobel-díjjal jutalmazott kérdésre vonatkozó kutatások eddigi eredményeit, majd igy folytatta előadását: — Nem minden ok nélkül választottam rektori székfoglalóm tárgyául ezt a tárgyat, mely az egyén testi fejlődésének megszervezőit, a fejlődés gerjesztőit tárja elénk. Nem minden ok nélkül, mert száz és száz vonatkozást látok és tudok találni a lelki fejlődés számára és száz vonatkozást az egyetem és a nemzet rendeltetésére. Mindenek fölött legnagyobb általánosságban azt, hogy nincs fejlődés, nincs tökéletesedés megszervezés nélkül. Másodszor azt, hogy a fejlődés nem egy tárgyú és nem egy elvű. hanem egyszerre végtelen sok mindén és sokoldalúkig fejlődik egymás tetejébe, hogy tehát a fejlődés egy nagy üzem. Harmadszor és legföképen azt, hogy a részek nem egymás mellett, a folyamatok nem egymástól függetlenül, hanem egymásból és kölcsönős összefüggésben, Cgvmásrautaltan fedődnek: ha valahol, ugy a feilődő szervezetben valósul meg legkevésbé a függetlenség, ott mindig és minden lépcsőfokon csak a függelem, a kölcsönös egymásrautaltság tárul elénk. És éppen ez rejti magában azt. bogV ezt az egymásrautaltságon alapuló fejlődő üzemet meg kell szervezni. A szervezet egészének joga cs kötelessége a szervezőket megteremteni. Sem a szervezőt, sem a szervezetet nem lehet idegenből szállítani; az élőlény sajátszerűsége, kiilöufajilagossága kizárja ezt. Ahogy Mussolini nemzete, Hitlert népe termette ki, ahogy az államszervezet mindkét népnél sajátszerű, fajilagos, így mi sem csenhetünk a szomszédból vezért, nem hozhatunk alkotmányt, nem szállíthatunk magunknak világnézetet, hanem mindent itthon, magunkból és a történelmünkből kivilágló módon kell megteremtenünk, csak azt az alapelvet nem szabad elfelejtenünk, hogy széthullottan, hogy ellenségekként itthon egymás mellett nem állhatunk, hanem, szervezkednünk kell. — El kell ismernünk és különösen el kell ismernie a felsőbbségnek — folytatta —, hogy autonómiákra szükség van. Minden szervező autonómközeg, belső alkata, velejáró értekei, ereje és hatalma szerint dolgozik. — Ha én, mint rektor — mondotta ezután —, rektorságom röpke tartama alatt dolgozni akarok, ha segitömunkát környezetemtől megvárom, ha egyetemünk ifjúságától az áldozatos tanulást, a lélekben őszinte nemesedést minden órán követelem, ugy engem, a fejlődés irányítására a közbizalomból egy évre idehelyezett tényezőt, a fentiek szerint az a mély meggyőződés üz, hogy soha sem eleget, sem valamit elég korán el nem végezhetünk. Jó, hogy minden idején változik, mert különben lehetetlenné válnék aa örök alapelv: a fejlődés. Ne lásson tehát senki se rektor, se tanács, se ifjúság, se kormány* sc nemzet tragédiát a m a múlandóságában. Gelei rektor nagyhatású és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadolt előadása után az Egyetemi Énekkar a Himnuszt énekelte el és ezzel a lanévnvitó közgyűlés véget ért. A közgyűlési előtt, tíz órai kezdettel, minden felekezet templomában ünnepélyes istenliszteletet tartottak. Dr. Pálfy József polgármester, aki — mint tudósításunkban megírtuk —, né-' hány percig tartózkodott az egyetem épületében, azután eltávozolt. a következő nvilalkozat közlését kérte a Délmagyarországtól: — Gvors távozásom különböző félreérlésekra adott alkalmat, éppen ezért szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogv engem semmiféle serelem nem ért. .\zért jelentem meg az egyelerri díszközgyűlésén, hogy ezzel kifejezésre juttassam egyetemünk iránt érzett liszteletemet es azért távoztam azohnal el, mert halaszthatatlan hivatalos dolgaim elintézése végett vissz* kellett Tönnöm a városházára. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, amelv szerint azért hagytam volna el az egyetem epületet, mert nem tartottak fönn helvet számomra. A helyemet az egyetem fönntartotta és ez a hely ülésen is maradt aztán a közgyűlés végéig kz egyetemi tanács a polgármesternél Dr. Gelei József rektor vezetésével hétfőri délben az egyetemi tanács a tanévnyitás alkr mából tisztelgő látogatást lelt a városházán dr. Pálfy József polgármesternél. Ha kecses alakjukat megakarják tartani, keresHölgyeim! sék fel bizalommal Rózsa flizőszalont Oroszlán ucca 8.