Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-21 / 215. szám

Kedd, 1937. szeptember 2f. WII i,a—N—MWM^MMI^^MM délmagyarország 3 Kedvező egészségügyi helyzet Szegedem A ílfusz és vérhas megbetegedések alulmaradtak az átlagon Óvintézkedések Dorozsmán (A Dé'magyarország munkatársától.) A nyárutói fertőző megbetegedések ezideig szerencsésen elkerülték Szegedet, a tífusz és a vérhas, amely a mult évben meglehetősen széles körben elterjedt, az idén nem haladta tul az átlagot. Szeged környékén azonban sokkal rosszabb a közegészségügy helyzete, különösen Kiskundorozsmáról jelentenek mindsürübben fertőző megbetegedést. A legutóbbi jelentés szerint a vérhas lépett fel a dorozsmai járásban. Tifuszmegbetegedés is történt Kiskundorozsmán és ujabban a tiidövészijpsztö mértékben szedi á dozatait ezen a környéken. A megbetegedések szórványosak, járványjellegük nincs, de jól emlékeznek Dorozsnión a háromév előtti veszedelmes kiütéses tífuszjárványra és ezért az egészségügyi hatóságok a legszigoi ubb óvintézkedéseket léptetlék életbe, hogy a fertőzés terjedő ét megakadályozzák. Szegeden is megtörténlek a preventiv intézkedések, nehogy a környékre1 behurcolják a városba a vérhast, vagy a tífuszt. \ környéki betegeket a klinikán helyezték el, a szegedi betegek számára a járványkórház állna rendelkezésre. Egyelőre azonban tönieysebb megbetegedések nem fordu tak elő és remélni lehet, bogy az idei ősz minden súlyosabb baj nélkül múlik el Szegeden. Felsőtanya, Szafymaz, Röszke lelkesen ünnepelte Rassay Károlyt vasárnapi tanyai körútján „Ez a nép nem veszi be a diktatúrát és nem hajlandó tanulni sem Hitlertől, sem Göbbelstör, sem Marton Bélától ; — a nép Kossuth eszméin nőtt fel", - „Egészséges népi politikát titkos választójog nélkül nem lehet csinálni" (A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly vasárnap beszámoló körutat tartott tanyai választói között. A nagy lelkesedéssel kisért gyűlésekre elkísérte a szegedi szabadság-párt vezetősége dr. Pap Róbert elnökkel az élen. Az első gyűlést a felsőfanyai Boross vendéglőben tartották meg, nagyszámú közönség előtt. Dr. Pap Róbert nyitotta meg a népes gyűlést és üdvözölte Rassay Károlyt, aki tiz esztendeje képviseli Szegedet és a szegedi tanyák népéi az ország parlamentjében. — Az a tiz esztendő — mondotta —, amelyet Rassay Károly, mint Szeged képviselője a parlamentben eltöltőit, tiszta, mocsoktalan képet tár a szemlélő elé. Azzal folytatta felszólalását Pap Róbert, bogy Szeged polgársága elégedetlen a kormánnyal, mert nem lát elegendő erélvt a szélsőséges törekvések ellen, dc gazdasági kérdésekben sem ért egyet a kormány intencióival. Beszéde végén arra kérte Rassay Károlyt, hogy a régi, meg nem alkuvó bátorsággal képviselje továbbra is Szeged ellenzéki népet. Rassay nagy beszéde Felsőközponton Nagy érdeklődés előzte meg Rassay Károly felszólalását. Azzal kezdte beszédét, hogy nem kiván saját működéséről beszélni, mert feltételezi, hogy azok, akiket a közélet érdekel, amugv' is tisztában vannak működésével, inkább általánosságban a politikai helyzettel fog foglalkozni. — Ha a jelenlegi helyzetről akarok beszélni. vissza kell mennem régebbi időkre — folytatta — és mindenekelőtt két évszámot kell említenem: 1931-ct és 1935-öt. 1931-ben Szegeden voltam képviselőjelölt, velem szemben a kormányt Klebelsberg Kunó képviselte a kormányt. Nehéz helyzetben voltam, nemcsak azért, mert miniszterrel állottam szemben. aki mögül* az egész államhatalom állott, hanem azért is, mert akkor ugy, mint ma is, egy gazdasági avulás utolsó hullámai, optimizmussal töltölték el az embereket.Ma is látok ilyen jelenségeket. 1931-ben is felemellem szavamat az indokolatlan optimizmussal szemben. Figyelmeztettem a tisztviselőket, hogy .vigyázzanak, mert fizetésleszállitás fog következni, figyelmeztettem a polgárságot, bogy adóemelés következik a nagv farsangra. Hogy mindez megtörtént; mindenki tudja ma már, a költségvetésben egyszerre 150—160 milliós deficit derült ki... ! Ma az államháztartás újra 100 millió többletet mutat az előirányzattal szemben. Ma ugyanazt a hibát látom, mint 6 cv előtt, ahelyett, hogy fokozatosan takarékoskodnának, igyekeznének helyreállítani a nagy igazságtalanságokat, lebontani a niegpóllékolt adókat. Ma is csak ugy költekeznek, mint akkor. A mai javulás elsősorban az, hogy az egész világon felszökött a nyersanyag ára, ami a fegyverkezés következménye. A javulást azonBe'vároai Morí. Kedden utoljára a nagysikerű Szcpes, Pataki, Fedák. 5, 7, 9. Széchenyi Motl. Kedden utoljára a legsikerülteiiu, legszellemesebb vígjáték a Hú| nftfAVI 5, 7, 9 órakor. ban most is a kormány érdemére irták, már ahogy nálunk ez szokás. Jobb volt a termés is és végül a pémetek rászorultak a magyar piacra, nem nézték, bogy mit kérünk nyersanyagainkért, fizetlek — márkában. Igy szaporodtak a bevételek. Kivánom, hogy ez az állapot stabilizálódjék, de erre semmi bizonyosság. Ila újra csökkenni fog a bevétel, ez a kormány, vagy egy következő súlyos helyzetbe fog jutni, mert nem erősítették meg az adófizetőt nem hozták helyre az igazságtalanságokat, nem bontolták lc a magasan póllékolt adókat és a tisztviselők fizetését nem állitották vissza ... — A másik dátum, amire emlékezni akarok: 1935 — folytatta Rassay Károly. Akkor is volt egy választás, aminek az oka az egységes párton belül duló ellentét volt. Szerencsétlen dolog volt, mert nem elvek küzdelme folyt, hanem személyes ellentétek harcoltak egymással. Akkor szították fel, jobb jelszó hij.ián, a felekezeti ellentétet és gyűlölködést. Hirdették a harcot a „nagyobb kenyérért," mondották, bogy le kell számolni a kartellekkel, szociális politikát és telepítési politikát Ígértek és végül azt is állították, hogy meg fogják valósítani az igazi, a titkos, a becsületes, a tiszta választói jogot. S mi történt azóta? — Szembenállottam mindég a diktatórikus törekvésekkel — folytatta Rassay beszédet — inert ezeknek az a céljuk, hogy valaki kótyagos más kólyagosok segítségével vezesse az országot. Hála Istennek, nálunk ma már minden józan ember szembenáll ezzel a törekvéssel. Ez a nép nem veszi be a diktatúrát, ez a nép nem hajlandó tanulni sem Hitlertől, sem Ciöbbelstől, sem pedig Marton Rclától, ez a nép Kossuth eszméin nőtt fel és nem felel meg neki az a felfogás, amil most a nürnbergi pártnapon is láttunk, hogy a népet üres zsebbel és gyomorral inasiroztassák... — Ezekről a kérdésekről csatároznak most és közben elfelejtik a fontos problémákat. A közélelet vissza kell terelni ezekre a kérdésekre — jelentette ki Rassay Károly. Ami inost itt folyik, az arra jó csupán, hogy elterelje a figyelmet a fontos dolgokról. A választójogi kérdést végre meg kell oldani. Ez azért is sürgős, mert ebben a nemzetben egészséges népi politikát mindaddig, amig a titkos választó logot > meg nem alkották, nem lehet csinálni. — Darányi sok igyekezetlel és jószándékkal működik, de a sok megoldatlan politikai kérdés miatt nem képes a komoly alkotás terére lépni; alatta az utolsó tiz hónap alatt a belső viszonyok sokkal jobban leromlottak, mint azelőtt. Nekem az a követelésem, hogy a nemzetben a törvények mindenkire kötelezőek legyenek. Ma azt látom, hogy elszaporodnak azok, akik a nyomorít akarják forradalmasítani.. Nem azt kivánom. hogy tüzzel-vasstl pusztítsanak el minden irányzatot, ami nekem nem tetszik, hanem csök azt, hogy a kormány szorítsa be ezeket a törvény keretei közé és mondja meg ezekkel a törekvésekkel szemben a maga becsületes álláspontját. — Összegezve a kívánságokat — fejezte be nagy lelkesedéssel kisert beszédét Rassay Károly —, olyan viszonyokat akarok, amilyenek minden kulturáltamban találhatók ... A gyűlés közönsége Rassay Károlyt perceken keresztül melegen ünnepelte. Dr. K e r s c h Ferenc felszólalásával ért véget a gyűlés.