Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1937-09-16 / 211. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, ryj/. szepiemDer lt». a nyolcórás építőipari munkanapért! Mutasd meg, hogy akarod!" „A NYOLCÓRÁS MUNKANAPOT, a szervezkedés szabadságát, a sztrájkjog törvénybeiktatását követeljük! Mindezekért készen állunk a harcra!" A rendőrség azonnal ludomást szerzeit az országos demonstráció előkészületeiről és éjszaka razziát rendelt el a szegedi uccákon. A razzia sorún Bozóky Józsefet, Szabó Istvánt, Ladvánszky Józsefet, Rózsa Mihályt és G v ó 1 a i Jánost előállították a rendőrség központi ügyeletére és engedély nélküli röpiratterjesztés rimén eliárást indítottak ellenük. Azonnal beidézték őket a rendőrbiróság elé, ahol Ladvánszky József építőipari szakszervezeti elnököt 20 pengő, Bozókv Józsefet, Rózsa Mihályt és Gvólai Jánost ló—10 pengő pénzbüntetésre Ítélték, Szabó Istvánt a 10 pengős pénzbüntetésen kivül a rendőri felügyeleti szabályok megszegéséért külön nyolcnapi elzárásra Ítélték. A kétségtelenül gyors rendőri eljárás azonban nem hozott sem változást, sem eltolódást abban a harcban, amelyet a szegedi építőipari munkásság a többi szervezetekkel együtt elhatározott és kifejezésre juttat az országos demonstrációba való bekapcsolódással. A határozat szerint a szegedi építőipari munkások csütörtökön reggeltől 24 órás demonstrációs munkaszünetet tartanak, ' Éles háborúság Tápén a főjegyző felfüggesztése körül Mférl függesztették tel állásától Deák Lászlót — A helyzet gyors megoldását kéri a két ellentétes tábor (A Délmagyarország munkatársától.) Tápé község vezető jegyzőjét. Deák Lászlót — mint ismeretes— a dorozsmai főszolgabíró felfüggesztene állásától. A felfüggesztés nyomán két táborra szakadt a község közvéleménye. Érdemes ennek a közigazgatási háborúságnak keresztmetszetét megvilágítani. Az okot, ami a felfüggesztő határozatra vezetett, tulajdonképpen senki sem ismerte. Nemsokára megérkezett a községbe Piroska Ferenc, alpári jegyző, a csongrádi polgármester öcscse. bogv átvegye Deák László hivatalát. A Délmagyarország munkatársának alkalma volt beszélni mind a két táborhoz tartozó vezetőkkel, akiknek az információjáról a következekben számolhatunk be: — Nem fogunk belenyugodni a főjegyző megbélyegzésébe — mondotta Deák egyik hive —. itt csak a becsület körül folvik a bare, vgyéb szempontokból nem bir jelen tőséggel az ügy, mert a főicgvző már amúgy is nyugdíjazása előtt állt. Mi. akik vele együtt tevékenykedtünk — mondhatnám igen eredményesen a község anyagi felvirágoztatásán, nemcsak az 6. hanem a mi becsületünkért is küzdünk. A felfüggesztés közvetlen oka a? voll, hogv Deák László megsértette a hivatalos titkot. Ez! azzal követte el. hogy bizonyos Intézkedéseket közölt hivatali társaival. NagySzűcs Józseffel és S z o t v o r i Istvánnal. — Nem csinálunk titkot belőle, hogy "a felfüggesztés oka a mi nézetünk szerint nem ez, hanem az. hogv a főiegvzó rosszul orientálódott a közigazgatási helvzet útvesztőiében, llven hibás orientációba mások is beleestek már. dr. Boga Dezső főorvos is, akinek el'oofetei egv olvan szenvedély gvanuiát tereltük rá. bogv a gvógvszerlár már nem trenorál»a fentartás nélkül a vénveit. Erre bizonyára utasítást kanbatott a gvógvsrer'ész. _ — A főiegvzó erősebb ellentétek" közé kerülhetett. amire ahh<M következtetünk, bogv amikor néhánV évvel ezelőtt, a vnagV^ ínség ide;én felment a földmivelésügyi minisztériumba és kiiárt Táné szegényéi számára egv vagon búzát, akkor eevesek" megnehezteltek rá. a vármegve nedig helvesette. hogv iiven forméhnn 's gondoskodott a falu elesettjeiről. "A felettes hatóságok megkerülését zokon vették" föle a fősroVahíróságon. ahol nem kedvelik azt az önállóságot, amelyét Deák" akart mpf»tiono«"tsni. Ezt a szokást, — mlnf mondotta — Temesmegvéböl fen-Ma 'és ba ml nem •s bél vésel 'ük énnen " míqtta. elismer lük, Ungv sok hasznos szolgálatot tett ezzel a falunak. — De van-e emher. különösen egv közhivatal élé", aki előtt ne hevem» néhánv meggymag? Tlven meggvmn'roak kell tekinteni a mAr említett hivatali titok megsértését és azt a sok mende-mon'dára vezető stmnd-ügvet is. amellvel k*ucso1qtns«o elvan értelmű panaszt tett a strnndhérlő Vendéglős, h'oov Deák László vitatható lógóssá"u követelését egvszerüen ugv érvénvesitette, hogy a strandvendéglőben fogyasztott italok és ételek értékébe betudni kerté. Ilt a mi tudomásunk szerint az az igazság. hogy a vendéglőt a főjegyző és néhány barátja a sajátjukból szerelték fel, ennek a felszerelésnek az ellenértékét pedig joggal követelhették természetben is, ha pénzben nem kapták meg. — Meg kell emliteni még, hogy Deák érdemét látja a község abban is, hogv a 300 hold szegedi OFB-földet, amelyet 40 éves bérlet formáiéban kapta a község Szegedtől, felszabadította azon megkötöttség alól, amclvnek értelmében másra, mint legelőre használni nem szabad. Azáltal, hogy a közlegelőnek kanott nagv kiterjedésű földet felszánthatta, a község igen jelentékeny haszonhoz jutott. Ennek következményeképpen az öt év előtt még adóssággal küzködő Tané ma 40.000 nengő készpénz felett rendelkezik, pótadóiát akár felére is leszállíthatná, mert nemcsak szabad rendelkezést kapott a föld felett, hanem annak eredetileg megállanitolt bérét i« lentérsékelte a bérleti idő egész tartamára. Kovács Gvula nv. iegvző és a köréie csoportosultak azonhan minden ténykedését kifogáso'ták. minden határozatot megfellebbeztek. Látszott, hogv készül valami és ez a valami, ami a levegőben volt a fölfüggesztéssel nvert kifejezést. Ebből a szemszögből ezt látni Deák László ugve körül ba azonban más nézőpontból szemléli valaki az esetet, akkor megváltozott helyzetet lát. Meghallgattuk az ellenpárth'o* tartozó v'éleménvt is: •— Nem való ide Deák László — mondotta az ellenkező véleményen lévő másik informátorunk. Az alföldi nénet nem lebe! ugv kezelni. mint talán lehetett az erdélyieket. Egv főiegvzó legfontosabh feladata, hogy tud Ion hánni a nénnel. Ezt sok" tekintetben nem tapasztattok nála. — A hivatalos titok megsértéséhez nem sz7»Tunlé hozzá, de hozzátenni valónk van ahhoz, hogv nem a mi emberünk vette át Deák László hatáskörét, hanem idegenből kaptunk ideiglenesén iegvzőt. — Meg kellene Ismételni azt a megállapítást — mondotta Informátorunk —•. hogv sokan vagyunk, akik megáilanitottuk. hogv a mi népünkkel Deák László nem tudott bánni. Nem átttfhat'ltk. hogv ez_ sérelmes lett volna, de mindenesetre sértő lehetett sok ember szemében és b'a ebhez hozzávesszük a történteket. akkor Indokoltnak kell megítélni a felfüggesztést. Azt a körfilménvt, hogv az alispán még nem döntött a felfüggesztéssel kapcsolatos fellebbezés ügyében, sajnálatosnak tartjuk, mert ii község határozott kárát vall fi a hosszú Kánonokig tartó bizonytalanságnak. X helvzet. amlnf a kéf ellentétes v?T«rnénvnvilvánitnsból megáttanitliatő. esak akkor juthat nyugvópontra, ha az illetékes fórumok végleges döntést hoznak az ügyben. Táné község belefáradt a vezetőjegyzői tisztség körül keletkezeit háborúságba, amely kétségtelenül káros kihalással van rá márcsak azért is, mert több fontos probléma vár megoldásra. Ezt a feladatát teljesíteni azonban ilyen megbolygatott hangulatban nem tudja. CSIPETKE -oOoHARCOT KEZDTEK az építőipari munkákások. Nem a föld alatt, nem a törvény mögött, hanem az elvi harcok egyetlen elfogadható színterén, az életben. Harcolnak a nyolcórás munkanapért, a szervezkedés szabadságáért és a munkabeszüntetés jogának törvénybeiktatásáért. A nyolcórás munkanapért? — kérdezheti a tájékozatlan polgár, akinek emlékezetében halvány képek sorakoznak föl régi kijelentésekről, kibocsájtott rendeletekről. A tájékozatlan polgár aztán rosszalóiag csóválja meg a fejét, hiszen az emlékezetében felidéződő képek azt bizonyítják, hogy a nyolcórás munkanap már régen törvénybeiktatott teljesítése az évtizedes munkásköveteléseknek. Miért harcolni tehát valami olyanért, ami régen meg van. Harc a szervezkedés szabadságáért... Hiszen lépten-nyomon tapasztalható, hogy itt meg van a szervezkedés szabadsága. Itt szervezkedhet mindenki szabadon, akármilyen eltorzított keresztet tüz programja fölé. Csak az építőmunkások nem szervezkedhetnének? Nem parancsuralmi rendszert akarnak megszervezni, nem idegen eszméknek kívánnak ágyat vetni, nem idegen érdekek gvatmatává akarják tenni ezt az országot, ellenkezőleg, a magyar tömegek sorsán szeretnének javítani az alkotmány, a törvény mindenekfölött való tiszteletével. Dehát annyi minden furcsaság történik' mostanában és történnel tévedések is. Egész biztos, hogy'itt is valami tévedés történhetett. Rendőrségünk fáradozását most gyors és teljes siker koronázta, sikerült azonnal lefoglalnia azokat az apró röpcédulákat, amelyek az építőipari munkások harcának nyiltan bevallott céljait tömörítik egv® egy tőmondatba. Sikerült rendőrbiró elé állítani a terjesztőket is és a rendőrbiró már ki is szabta rájuk az előirt pénzbírságot sajtórendőri kihágás, engedély nélküli nyomtatványterjesztés cimén. A rendörségnek gratulálni lehet ehhez a gyors és eredményes munkához. Ha nem szabad röpiratot engedély nélkül terjeszteni. akkor nem szabad. Ez a törvény és a törvényt be kell tartania, az állam minden polgárának. Akkor is be kell tartania, ha a kérdéses röpiraton se társadalmi rend elleni izgatás, se felekezeti uszítás, se alkotmányellenes cselekedetre való felbujtás nincs. Ha bűncselekmény egyáltalában nincs' ezeken a röpiratokon, akkor sem szabad előzetes polgármesteri engedély nélkül terjeszteni azokat. Mert igy szól a törvény és igy szólnak a rendeletek. A rendőrség vi-. szont azért van, hogy törvények és a rendeletek betartására vigyázzon és megakadályozzon, vagy megtoroljon minden törvénysértést. Hová is fajulnának' a dolgok, h'a nem igy lenne, ha például nem kerülnének ugyanilyen gyorsan és eredményesen hurokra; azok a meghatározhatatlan foglalkozású és bizonytalan illetőségű Ismeretlenek, akik eltorzított keresztjeikkel handabandáznak és harcot viselnek minden ellen, ami törvény, ami alkotmány, ami rend, ami nyugalom ... —oOo— Feleségein, Csótj Istvánné sz. ZavTza Mag* da elhagyott, nevemben senki ne hitelezzen, mert vásárlásaiért, készpénzlcölcsönéért fele* lősséget nem vállalok. Szeged, 1937 szeptember 15. Csóti István, ______ .Szeged, Káívária-u. 36. •) E rovatban közöltekért felelősséget nem vállalunk.