Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-15 / 210. szám

otítíiviAU/AKOKSiSAG Szerda, ly37. szeptember 15. Legújabb I ' I r • a lOge'őnyösebb részletfizetésre . ia • IB •• gyermekkocsik, rádiók, gra, DeiIOlUl WBI|«U| WB1 mofonok és lemezek nagy váasztékban, laorolosébban Tfc jr _ _ _ i..ii».oii i»iau....i u e r y Gépáruház Elkeseredett háború az angóra cica halála körül tapasztalatokból született meg a „Románia tiz év után" ciniü munka. Lathrop lelkész ezután filozófiai nézeteit és állásfoglalását fejtegette nagyhatású beszédében és megvilágította a vallásos szellem helvét a mai kulturéletben. Vázolta a szovjet törekvéseit, amellyel az élet középpontjába a kenyeret és nem a lélek szükségleteit helyezte. Ezután kijelentette, bogy a mai német álhitn megszüntetni törekszik az emberi önállóságot és az állani mindenhatóságát állit ja az első hrlvre. ezzel pedig kétségessé teszi a vallás helyzetét. Véleménye az, hogv a mai korban a vallásnak meg kell őriznie a központi és egységesítő szerepét. Föltette a kérdést, vájjon lehet-e egv nép helvzetél egvensulybahozni vallási szellem nélkül. Feleletképen erről a következőket mondotta: — Erkölcsi lehetetlenség a személves szabadság elvetése, ez a szellem többet jelent, mint az anvagi kuitura. Az egvelem feladata az — folytatta —. hogy a vallásos szellem ápolásával felemelie ezt a tisztul! szellemet. Igazságosságnak és jóságnak kell vezp'ni az emberi gondolatot. Enélkül nem lehet biztosifani az állami ideált. Semmiféle gazdasági rendet nem lehet fenntartani a vallásos szellem nélkül. Azzal fejezte be nagyhatású beszédét, hogy elfogadja az egvetem megtiszteltetését, azét az egyetemét, amelynek munkássága tiszteletben tartja a vallásos eszmét, — ez a megtiszteltetés erősileni fogia iövő munkáiában. A hosszantartó lelkes tansokkal fogadott beszédet dr. Várkonvi Hildebrand professzor tolmácsolta nagv hatással magyarul. A di szülés dr. Gelei rektor záiéiszavaival az egyetemi énekkar Hiszekegyével ért véget. A díszebéd Délben az egyetem díszebédet adott a Hungária-szálló feldíszített emeleti éttermében. Az első felköszöntőt Gelei rektor mondotta a kormányzóra, majd dr. V á r k o n y i Hildebrand köszöntötte az uj diszdoktort. Részedét azzal kezdte, hogy az angol-szász sz»Memnck mit köszön az emberiség. Mély erkölcsi és vallási érzék jellemzi ezt a szellemet, amely nagy szociális kölelességtel jesilésen nyugszik. Ez a gondolkozás adla azokat a világraszóló eszméket, amelyek a túlzó kollektivista rendszerekkel szemben télies tiszteletet adnak az egyéniségnek. Ebben a világban a demokrácia és az ideális libera* lizmus magától értetődő jelenség, a nemzeti karakterből fakad. — Ez a szellem az intelligencia vívmányait bevitte az emberiség közé, — értelem és józan érzés jellemzi ezt a fajt. Lathrop lelkész ennek az angol-szász kulturának a képviselője és olvan képviselője az amerikai közélelnek, akinek megnyerése a legnagyobb nyereség részünkre. Dr. Horváth Barna professzor a vendégeket köszöntötte és ezek során kiemelte, hogy Józan püspök tanuja lehetett, amikor a római katolikus dékán avatta doktorrá az unitárius lelkészt, — cz pedig * Í

icldá ja annak nz emelkedett szelemnek és felekezeti békének, amely mindig jellemezte a szegcdi egyetemet. G e 1 c i József rektor a debreceni egvetem rektorát köszöntötte, majd J. H. Lathrop mondott köszönetet az üdvözlésért. — Tiszta individualizmust, egyéniségei és szabadságot kell keresnie most az angol-szász szellemnek — mondotta —, amely fundamentuma az amerikai kulturának. Reméli, hogy a nácizmus cl fogja kerülni ezt az országot, amely mindenkor védelmezője volt azoknak az eszméknek, amelyek Amerikát és Magyarországot összekapcsolták. — Amerika fenntartja az individuális értékeket ezekben a kaotikus időkben és hiszi. Magvarország továbbra is közre fog működni ikv ehhez, mint a népek békéjének fenntartásához. A nagv tetszéssel fogadott beszéd utón Józan Miklós püspök szólalt fel. Építsünk hajlékot a jognak, nz tear«ártnak és a szeretetnek mondotta. Akkor lesz az egvetem igazi egvetem, a város igazi város, az ország igazi ország. amikor a hármas isteni eszmének mindenütt lesz hailóka. Az elhangzott beszédek mélv henvomást 'eltek a megjelentekre. Két órakor J. H Lofhrop lelkes éüenzés közben ellávozolt és Budapestre utazott. (A Délmagyarorszdg munkatársától) Egy angóra cica erőszakos halála indított el néhány hónappal ezelőtt olyan elkeseredett háborút, amely az egyre növekvő aktahalmazatok szerint — talán soha nem akart véget érni. Beder László vásárhelyi kertész üvegházaiban és gondosan őrzött veteményei között gyakran vitt véghez kisebb-nagyobb pusztítást a szomszéd, Vargha Károlyék angóra macskája. Két hónappgj ezelőtt Vargháék holtan találták a kerítés tövében a kis kedvence', mire ingóvagyon megrongálása cimén feljelentést adtak be a valószinü tettes, Beder László ellen. Annak rendje és módja szerint megindult a nyomozás. Kihallgattak embereket, akik látták a macskát élve és holtan, otthon ülve és a kertekben kóborclni, voltak, akik alibit igazollak Beder részére, sőt olyan vallomás is elhangzott, hogy Beder önvédelemből ütötte agyon a Varghacsalád nyávogó ingóságát A járásbíróság előtt azzal védekezett Beder, hogvha van is némi köze a macska halálához, a gyilkosságot mégsem ő, hanem a véletlen hajtotta végre, fi ugvanis egy fadarabot hajított a virágágyban szaladgáló cicához, mire az egy labilisan elhelyezett ládára ugrott, a láda lebillent és maga alá temette ..Tyutyut". A biróság ekkor elébe tárta a boncoldsi jegyzökönyvei. Ennek adatai szerint az angóra faihoz tartozó fehérszínű, hosszúszőrű, Vargha Károlvné tulajdonát képező bizonytalan korú macska fején két fillér nagyságú, egy centiméter mélységű seb Tiltakozás a kereskedők és ioarosok kizárása ellen az országos vásárokról (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A makói ipartestület nemrégen a vármegyei hatóságok utján az országos vásárok jelenlegi rendszerének megváltoztatását kérte a kereskedelmi minisztertől. A kérelem lényege az volt, hogy a kormány szüntesse meg az országos vásárokat, illetve alakitsa át azokat megyei vásárokká, ami azt jelentené, hogy a jövőben az ilyen vásárokon csak a megye területéről való iparosok és kereskedők vehetnének részt. A szegcdi kereskedelmi és iparkamara két tagja. Iritz Béla és Pirich János közös beadványt intéztek a kamara elnökségéhez. Megállapítják, hogy ez a törekvés súlyos veszedelemmel fenyegeti ugy a- érdekelt kereskedelmet és ipart, mint a fogyasztóközönség érdekeit. „Teljesen elképzelhetetlen — mondja a beadvány —, hogv a szegedi országos vásárokra a kisteleki gazdák ne hajtsák fel állataikat, az ottani iparosok és kereskedők ne. vehessenek részt ereken a vásárokon és megfordítva, a szegediek ki legyenek zdrna Kistelekről, ahol viszont a Pestmegyéhen fekvő és sokszorosan távolabbra eső váci kpreskedók és iparosok jogosultak volnának megjelenni. Urrvanez a belvzet állana fenn a Szegeddel szomszédos Szőreg községben. Nem kíván különösebb Indokolást, hogy ez menmáre tarthatatlan heluzeirf teremtene. A fogvasztóközönség szrmponttéhől ugyancsak sulvos sérelmet jelentene »z az ál'apot. mert a kisebb vármegyék területén sűrűn előfordulhatna, bogv enyes ivari és kereskedelmi szakmák eaváltalán hiányoznának az nrs-áao* vásárokon. Amennviben az orszáons vásárok köriili panaszok valamilven intézkedést szükségessé tennének, ugv az csakis az lehetne, bogv az országos vásárok számát csökl-enuák. á° nem lehet e«ves marosokat és kereskedőket elzárni a vásárlátogatásoktól." Az indítványozók vééül azt kérik a kamarától, hegy intézzen a terv ellen tiltakozó fölterjesztést a kereskedelmi miniszterhez. van. Koponyáján hosszanti horzsolás. Mellkas és hasüregi szervek épek. A szőrzet és a bőrfelület rugalmatlanságából megállapítható, hogy a tetem hosszabb ideig vizben feküdt. A kimúlás oka erős ütődéstől származó seb, ennek eredete a mellékelt fényképek alapján esetlegesen megállapítható és valószínűsíthető. A biróság több tanút hallgatott ki és mivel „Beder László vádlottal szemben a szándékosság megnyugtató módon nem volt igazolható ezért fel kellett őt menteni". Végső fokon a törvényszék fellebbviteli fanácsa tárgyalta tegnap a macska-halál bonyolult históriáját. A tárgyaláson a főmagánvádló képviselője azt vitatta, hogv „a boncjegyzőkönyv adatai alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a cicát Beder verte agyon és nem a Idda, mert a lapos fenekű láda lapított sebet ejtett volna a szegény kis állaton. S mivel igy nem vitás, hogy „a macska agyon lett ütve", azt is kénytelen megállapítani, hogy az angóra cica — akit Vargháék módfelett szerettek — nemtelen bosszú áldozata. Pedig nagyon kedves kis állat volt . . ." Beder viszont kijelentette, hogy föltéve, de meg nem engedve, hogy ő ütötte agvon a macskát, akkor sem bűnös, mert a macskákra is vonatkozó cbzárlaii rendelet értelmében „jogában volt eltávolítani a kóbor állatot az. élők sorából . . ." A biróság elfogadta a védekezést és a Járásbíróság felmentő Ítéletét helybonhagvta s igy a komolyra fordult macska-ügy jogerős befejezést nyert. „Csak ha meghalok, tekintetes törvényszék . . (A Délmagyarország munkatársától.) A bíróságok régi Ismerőse került lopás miatt a vádlottak' padjára, Vlassits István 70 éves volt bérkocsis személyében. Amikor kikerült a börtönből, rendszerint csak néhány napig volt szabadlábon, kisebb lopások miatt megint rendőrkézre került. Most azért vonták felelősségre, mert a mult hónapban Tápén koldulás közben egy gyapjukendót, egy befőttes üveget, egy ollót és egy darab félcipőt lopott. A tárgyalást vezető fanácselnöknek arra a kérdésére, hogy mikor szabadul meg a biróság tőle, kedélyesen azt felelte az öreg tolvaj, hogy csak akkor, ha meghal ... fi — mint mondta — már olyan régi ismerőse a bíróságnak, hogy nincs szive megszakítani ezt az ismeretséget . . . Ezért a kijelentésért figyelmeztetést kapott, amit csendesen végighallgatott, majd elmondotta, hogy mindig ártatlanul körül a vádlottak padjára, mert ő nem lop, vagy ha lop, nem bűnözési haliamból teszi. Ezért most is, mint mindig, felmentést kér. fordult és önérzetes biztonsággal nagyot kacsinfordul és önérzetes biztonsággal nagyot kacsintott a terem ajtajánál ülő börtönőrre. 'A biróság héthónapi hörlőnre ítélte. 'Az Ítéletben az ügyész is és — Vlassits István is megnyugodott. zaiooiepyei. Hföns eüszeri, aranyat, ezüst dísztárgyakat, evőeszközöket lég* többért vásárol GÁSPÁR FERENC, Oroezlán-u. 5, Zálogházzal szemben. Keresek megvételre hamis csontfogakat. noe Fürsl Rózsi kozmetikai intézetét Horváth Mihály u. 9. szám, félemeletre helyezte át, Széchenyi Mozival szemben