Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-08 / 180. szám

7 D É L M A" G Y A R O R S Z X G Vasárnap, 1937. aupusztus 8. Negyvenmilliós hadsereget szervez Kina a japánok ellen Szörnyű tömegmészárlások Eszak-KInában Nanking, augusztus 7. A nankingi központi kor­mány az utóbbi időben igen nagy propagandát fejtett ki, hogy a 18—40 év közötti férfiakat a hadseregbe való belépésre buzdítsa. A kormány toborzó röpiratában hangsúlyozza, hogy Kínának 40 mt'liós hadseregre lesz szüksége, amely alkal­mas lesz arra, hogy az ellenséggel szeniibeszáll­hasson. A kormány azzal a tervvel is foglalkozik, hogy életbelépteti a már legutóbb kidolgozott tt) *nyt, amely az egész ország területén köte­le l, , é teszi a katonai szolgálatot. A törvény sze­rint a '20-25 é.es fiatalembereket hívják be ka­tonai szogálatra. j London, augusztus 7. A nankingi kormány a japánok sorozatos kegyetlenségeiről számol be. Szekszárd, augusztus 7. Hónapok óta súlyos várospolitikai harcok folynak Szekszárdon és ennek során a független kisgazdapárt vádakat emelt a város vezetősége ellen; szabálytalan­ságokkal, hivatali hanyagsággal és anyagi ter­mészetű visszaélésekkel vádolták meg a kis­gazdák az egves városi vezetőket a közgyűlé­seken. A vádaknak az volt a következménye, hogv az iparügyi minisztérium, a belügymi­nisztérium és a pénzügyminisztérium közös bizottságot küldött ki Szekszá"dra. A bizott­ság, amely hónapokkal ezelőtt kezdte meg inunkáfát, nyomban nagyobbszabásu szabály­talanságok nyomára bukkant Nádossv Jó­zsefet, a Városi pénztár vezetőjét és több tár­sát — mint ismeretes —, le is tartóztatták. Eszerint a japánok az Északkiniban elfoglalt vá­rosokban. igy Tuny-San, Lany-Csan és Tiencsin városokban nagyszámmal végzik kl a kínaiakat. A kivégzetteket kémkedéssel vádolják, vagy az­zal, hogy kommunistá agitációt lejtenek ki. Az eddig kivégzettek száma meghaladja a négyszá­zat és körülbelül ezer kinait tartanak letartóz­tatva a japán hátóságok. A kivégzettek között hir szerint két európai is van. Tokió, augusztus 7. Sanghaiból jelentik, hogy Hoinh-Csin, a nankingi központi kormány hadügyminisztere lemondott. A le­mondást elfogadták. Utóda Csen g-Cseng tábornok, aki eddigi helyettes hadügyminisz­ter volt. Nádossvl jogerősen kétévi fegyházra ítélték, a többieket is szabadságvesztéssel sújtották. A bizottság lő évre visszamenőleg megvizsgálta a város vezetését, majd részletes jelentést lett Széli József belügyminiszternek. A jelenlés kövelkezménve volt az a tegnap Szekszárdra érkezeti miniszteri leirat, amelvben a belügy­miniszter elrendelte a fegvelnii vizsgálatot vi­téz Vendel István polgármester, Cs. Papp Jenó városi tanácsnok, polgárniesterhelvettes, Busch Lajos városi tiszti főü.gvész és Far­kas Imre műszaki főtanácsos ellen, aki régeb­ben a szekszárdi műszaki hivatal főmérnöke volt. A belügyminiszter ezzel egyidejűleg uta­sította Perezei Béla tolnamegyei főispánt hogy saját hatáskörében rendelje el a fegyelmi vizsgálatot a városi tisztviselők közül Tóth Jó­zsef főszámvevő, Haidecker János főmérnök, Kocsis Géza számellcnőr, Gacsályi Gizella adó­tiszt, Fogarassy József városgazda, Nagy Dé­nes, Sarlós József végrehajtó, Kiss István, a városi villanygyár főkönyvelője, Moha Lajos főkertész. Kerecsényi Ferenc és Lékai György fogyasztási adóellenőrök ellen. A belügyminiszteri leirat megdöbbentő mér­vű hanyagságot állapított meg a városnál. A vizsgálóbizottság megállapítása szerint vitéz Vendel István polgármester a beruházási mun­kálatok végrehajtása körül szabálytalanságo­kat kövelett el és Szekszárd érdekeit nem véd­te meg kellő eiéllyel, igen sok esetben nem hajtotta végre a kormányhatóság rendelkezé­seit, szabálytalan módon utalt ki követelése­ket. A szekszárdi fegyelmi vizsgálat anvaga olyan nagv. hogy a vizsgálat legalább félévet vész igénybe. Megdöbbentő mérvű hanyagságot állapított meg a belügyminiszter Szekszárd város vezetésében Fegyelmi indult a város főtisztviselői ellen ili mozgasmuueszeií Deák Ferenc u. 22. Az 1937- 38 tanév szep­tember 15-én kezdődik. Beiralós szeptember 1-től Az iskola pedagógiai mun­kája a következő tagoza­tokra oszlik: Kisgyermekek részére (3 éves kortól) Játékos gimnasztika, hal­lás és ritmusérzék fejlesztő gyakorlatok, mesejátékok. További tanszakok 1. Fogyasztó torna, dieti­kus előírással 2. Kondíció tréning. 3. Orthopéd-gyóg.ytorna, orvos közreműködésével 4. Mozdulatmüvészet, mű­vészképzés 5. öziupadi tánc, akroba­tika, stepp 6. Balett az eredeti orosz iskola módszerével Akrobatika és stepp tréner: Pálmay Miklós Mérsékelttandij. Legmodernebb tornaszerek Kurázsi Irta MAJTHÉNYI GYÖRGY A kis zugszálló folyosóján ijedt emberek fut­koslak. Egyik-másik szobából hiányos öltözetű nők, borzas férfifejek hajoltak ki. Rémfiit kérdés ágaskodott ki a szemekből, mindenki tudni sze­rette volna, mi történt, hol történt, hogyan tör­tént, mert csak két durranást hallottak, aztán a ragyás londiner ordítozott valamit, majd recs­csent egyet valamelyik ajtó és most a vénasszony ott áll a négyes szoba ajtajában, izgatottan ha­donászik és minden erejével azon van, hogy a tolakodókat távoltarisa. Az ajtónak csak a zára törött Itf, ahogy a lon­diner benyomta; a kis résen át nem lehetett sem­mltse látni. A vénasszony meg is lökte az egyik fiatalembert, mert túlságosan szemtelenül nyoma­kodott feléje. — Ne erőszakoskodjon! Menjen Innen! y , • Senkit se engedek he . , , Menjen mindenki a dolgára, ez nem cirkusz . . . Sarjiu, csináljon ren­det! — kiáltotta az ott lődörgő főpincér re. A kíváncsiak egymás hátán hemzsegtek. A konyha felöl a pörkölt gőze áramlott és elnyom­ta a hanzli állandóan megült, keserfl, vad szagát. A kopasz totvor Samu Ímmel-ámmal terelgette volna a népeket, de senkisem hallgatott rí. Min­denki feesegett. sótialtozott, találgatott; ismeretle­nek. akiket a csődület vonzott ide, vad történe­teket meséltek egymásnak. Egy idősebb néni, aki a csarnokból iött, rakott szatyorral állt a tömeg­ben és azt hápogta: — Élben j lebujhan mi"dig van valami h'ot­rá-v! A mult héten ls felakasztotta itt magát va­laki , , , — Itt még senkise akasztotta föl magát! — til­ta»ozott a vénasszony az ajtóból. — Jobb lesz, ha hallgat és nem rontja a szálloda hirnevét! Micso­da beszéd az, b igy Elakasztotta magát! Menjen kifelé, semmi keresnivalója ittl Jaj, én olyan izgatott vagyok! . . . Milyen balhét csinálnak .... Mindjárt elájulok! Hogy nyomnak! — sápitozta egy purzicsánhaju, kekk­orru tündér. — Ugyan Samu báest, nem tudja ki lett öngyilkos? Maga mindenkit ösmer . . . Ugy-e, szerelem? Biztosan szerelem . . . Vagy tán facér volt az illető, nem tudott pénzhez jutni, vagy nem volt mire megnősülni . . . Csak már hoznák ki . . . De ekkor már jöttek a rendőrség emberei. Csend lett. Az idős néni szatyrában pinegni kez­dett egy csirke. Az emberek tágulni kezdtek és lassan elnvomakodlak a folyosóról. —. Oszolni! Oszolni! 'Aki tehette, a távolabbi szohaaltób'a állott, má­sok a lépcsőházba, meg á kapualjba szorultak. A vénasszony alázatos hajlongással engedte a ren­dőröket a szobába és maga is utánuk ment. Az ajtóban csak egv szál rendőr maradt. — Na mi történt, Mókus? — kérdezte a főfel­ügyelő, amikor a szobába lépett. A ragyás londiner, akit talán a vörös haja miatt neveztek el Mókusnak", rántott egyet a jobb­villán. amelv szembetűnően szélesebb volt a bal­nál. T.chet. bogv zsákokat hordott egyidóben. Fleg­matikusán nvult a zsebébe, revolvert vett ki és átadta. — Orrba vágtam, — mondt^ 'és a fiatal em­ber felé intett, akt a lavór fölé hajolva mosogatta az arcát. » — Kérem; *én ncrtl tehetek róla . . . Hogy mi­féle néuek jönnek', az ember ki se nézné belőlükl Csak" jönnek reggel, jókedvűen beszélgetnek . . , Odaadom a négyest . . . Kérem, ez jó szoba, gondoltam, Jóféle fiatalpár... És tessék, most kész a malőr! . . Ki gondolta volna! A lelkükbe nem bújhatok, a zsebüket se kutathatom ki. no nem? — hadarta a vénasszony mentegetődzve. Homályos, dohos, földszinti szoba volt. Semmi­féle rendetlenséget nem lehetett látni. A poros függönyökön egykedvűen erőlködött be a dél­előtti nap, az asztalon csorba kőkanesó, az éjjeli szekrényen olcsó, fekete redikül. A bontott ágy párnáján egyetlen gyűrődés se látszott. A lány, kalap a fején, teljesen felöltözötten feküdt az ágyon keresztül. Arca nyugodt volt. Csak a mel­lén, a könnyö, tarka bluzo-i látszott a szivárgói vér. — Kampec, — magyarázta Mókus a vizsgálódó rendöröknek'. <— Különben telefonáltam volna a mentőknek is . , . Két golyót kapóit ... A is meg akarta lőni magát, — intett a mosakodó fiatal­ember felé, de benyomtam az ajtót, rákiáltottam, osztán ugv orrba vágtam, hogy elment a kedve az öngyilkosságtól. — Na. mi lesz? Meddig mosdózih m?g? — kiál­tott rá a felügyelő a fiatalemberre. A fiatalember iiedten, tehetetlenül forditotta arcát' a rendőrök felé. — Kérem . , . vérzik ... az orrom. — dünyög­te. Mókus Jól végezte a dolgát, annvj bizonyos volt. 'V fiatalember arca szánalmas volt: aika meg­dagadt és megrepedt az ütéstől, az orráhói dőlt a vér. Ugv állt elörehatolVa. mintha túlzottan ud­varias mozdulattal tessékelne valakit maga előtt. He >«ehVpndő!ével ar orrát fogta fiMsmrnnicl a rendőröket Icstc. Szinte nevetni lehetett volna rajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom